1) A Monetáris Tanács a 2011. február 21-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 6,00%-os szintjét.
Indoklás
A Monetáris Tanács értékelése szerint az elkövetkező két évben folytatódhat a gazdaság élénkülése, a kibocsátás szintje ugyanakkor mindvégig elmarad potenciálistól. A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt a következő negyedévekben az infláció érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt. A Monetáris Tanács a középtávú inflációs kilátásokat illetően a legfőbb kockázatot abban látja, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt a várakozások nem horgonyzottak, ezért a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járhatnak.
A magyar gazdaság növekedésének fő forrása az idei évben is az erős külső kereslet maradhat, amelyhez a belső kereslet várhatóan csak fokozatosan zárkózik fel. A háztartások fogyasztási keresletét élénkítheti a személyi jövedelemadó-kiengedés és a várhatóan lassan javuló foglalkoztatottság, a szigorú hitelkörnyezet és a nyersanyagárak tartós emelkedése azonban visszafoghatja azt. A folyamatban lévő egyedi nagyberuházások a nemzetgazdasági állóeszköz-felhalmozás élénkülését vetítik előre, míg a bizonytalanabbá váló üzleti környezet és a bankok visszafogott hitelezési aktivitása ezzel ellentétes irányba hat.
Az alacsony maginfláció és a versenyszféra béreinek visszafogott dinamikája megerősíti, hogy a gyenge belső kereslet és a magas munkanélküliség fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik. A nyers élelmiszerek és az üzemanyagok áremelkedése inflációs nyomást eredményez. Mindezek eredőjeként az infláció 2011-ben jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt. Az infláció alakulása középtávon jelentős mértékben függ a költségsokkok fogyasztói árakba történő begyűrűzésének mértékétől.
A Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy az átmeneti árszintnövelő hatások ellenére az árazási és bérezési döntések továbbra is a még mindig jelentős kihasználatlan kapacitásokkal és a laza munkapiaci kondíciókkal összhangban alakuljanak. A vállalati teljesítményekkel összhangban nem lévő esetleges béremelések nemcsak az inflációs cél elérését, de a munkahelyek biztonságát is veszélyeztethetik.
Bár az elmúlt hónapban érdemben mérséklődtek a hazai pénzügyi eszközök kockázati felárai – amihez az euróövezet kockázatosabb tagországainak javuló megítélésén túl a hazai gazdaságpolitikával szembeni bizalmatlanság enyhülése is hozzájárulhatott - a kockázati felárak régiós összehasonlításban továbbra is magasak. Magyarország kockázati megítélését illetően a globális tényezőkön kívül a következő hónapokban meghatározó lehet, hogy a kormányzat milyen intézkedéseket jelent be a költségvetés hosszabb távú, strukturális átalakításával kapcsolatban.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt három hónap kamatemelései elősegítik, hogy a költségsokkok közvetlen hatásának kifutását követően az infláció a cél közelébe csökkenjen. Ezért a Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A Monetáris Tanács a következő hónapokban az inflációs kockázatok mérlegelése alapján dönt a további kamatemelés szükségességéről.
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2011. március 18-án 14 órakor jelenik meg.
Budapest, 2011.02.21.
Monetáris Tanács
Magyar Nemzeti Bank