1) A Monetáris Tanács a 2011. január 24-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2011. január 25-i hatállyal 5,75%-ról 25 bázisponttal 6,00%-ra növelte a jegybanki alapkamatlábat.
Indoklás
A Monetáris Tanács értékelése szerint az elkövetkező két évben folytatódhat a gazdaság kilábalása a recesszióból, a kibocsátás ugyanakkor mindvégig elmarad potenciális szintjétől. A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt a következő negyedévekben az infláció érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt. A Monetáris Tanács a középtávú inflációs kilátásokat illetően a legfőbb kockázatot abban látja, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt a várakozások nem horgonyzottak, és ezért a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járhatnak.
A magyar gazdaság növekedésének fő forrása az idei évben is az erős külső kereslet maradhat, amelyhez a belső kereslet várhatóan csak lassan zárkózik fel. A háztartások fogyasztását élénkítheti a személyi jövedelemadó-kiengedés és a javuló foglalkoztatottság. A folyamatban lévő egyedi nagyberuházások a beruházások élénkülését vetítik előre, míg a bizonytalanabbá váló üzleti környezet ezzel ellentétes irányba hat.Az alacsony maginfláció és a versenyszféra béreinek visszafogott dinamikája megerősíti, hogy a gyenge belső kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik. A nyers élelmiszerek és az üzemanyagok áremelkedése inflációs nyomást eredményez. Az ágazati különadók részleges áthárítása ezt tovább fokozhatja. Mindezek eredőjeként az infláció 2011-ben jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, és monetáris szigorítás hiányában 2012-ben is kétséges lenne annak teljesülése.
A Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy az átmeneti árszintnövelő hatások ellenére az árazási és bérezési döntések továbbra is a még mindig jelentős kihasználatlan kapacitásokkal és a laza munkapiaci kondíciókkal összhangban alakuljanak.
A hazai pénzügyi eszközök továbbra is magas kockázati felárai a költségvetési pálya fenntarthatóságával és az üzleti környezet kiszámíthatóságával kapcsolatos piaci aggodalmakat tükrözik.
A Monetáris Tanács az inflációs kockázatokra tekintettel az alapkamat emelése mellett döntött. A Tanács a következő hónapokban az inflációs kockázatok mérlegelése alapján dönt a további kamatemelés szükségességéről.
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2011. február 9-én 14 órakor jelenik meg.
Az inflációs cél teljesülése 2010-ben
Az MNB 3 százalékos inflációs célja 2010-ben nem teljesült. A fogyasztói árindex növekedése az elmúlt év egészében számottevően meghaladta a 3 százalékot. A maginfláció második félévtől alacsony, 2 százalék alatti szintje a gyenge belső kereslet hatását tükrözi. 2010 első felében még érvényesült az előző évben bejelentett indirektadó-intézkedések árszintemelő hatása, azonban az infláció ezek többségének kifutásával sem csökkent 3 százalék közelébe, elsősorban az élelmiszer- és más nyersanyagárak emelkedésének következtében. A fogyasztói árak növekedési üteme így már negyedik éve haladja meg számottevően az MNB folytonos inflációs célját.
A 3 százalékos, folytonos inflációs cél 2007. január 1-én történt bevezetése óta a magyar gazdaságot számos olyan sokkhatás érte, ami a fogyasztói árszintet emelte, miközben a nemzetgazdasági kibocsátást csökkentette. Ezek közvetlen inflációs hatását a jegybank – a monetáris szigorítás reálgazdasági költségességét, valamint a sokkok bekövetkezése idején negatívnak feltételezett kibocsátási rést szem előtt tartva – nem kívánta ellensúlyozni. Az ismételten jelentkező költségsokkok érdemi monetáris politikai reakció hiányában megakadályozták, hogy az inflációs várakozások a 3 százalékos cél körül stabilizálódjanak. A költségsokkok mellett a magas szinten maradt inflációs várakozások is magyarázhatják, hogy a nemzetgazdasági kapacitások historikusan alacsony kihasználtsága mellett sem sikerült elérni az árstabilitást Magyarországon.
Nemzetközi tapasztalatok alapján elmondható, hogy az inflációs célkövetést kis, nyitott gazdaságok - fejlettek és feltörekvők egyaránt - sikerrel alkalmazták az infláció, valamint az inflációs várakozások megtörésére, illetve alacsony szinten történő stabilizálására. Ahhoz, hogy a jövőben a magyar inflációs célkövetés sikeres lehessen, a monetáris politikának kiemelt figyelmet kell fordítania az inflációs várakozások lehorgonyzására, az inflációs hatású sokkokra történő megfelelő mértékű és időzítésű reakció megtételére.
2011. január 24.
Monetáris Tanács
Magyar Nemzeti Bank