1) A Monetáris Tanács a 2011. július 26-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 6,00%-os szintjét.
Indoklás
A Monetáris Tanács megítélése szerint a következő két évben folytatódhat a gazdaság lassú élénkülése, azonban a kibocsátás mindvégéig elmarad potenciális szintjétől. A belső kereslet csak lassan és fokozatosan élénkül, ezért a gazdaságot érő költségsokkok ellenére az infláció 2012 végére monetáris szigorítás nélkül is 3 százalékra süllyedhet.
A fogyasztói árindex csökkenése összhangban van a Monetáris Tanács korábbi várakozásaival. A teljes fogyasztói inflációt a feldolgozatlan élelmiszerek árcsökkenése mérsékelte, a magas nyersanyagárak következtében a maginfláció azonban az elmúlt időszakban tovább emelkedett. A költségsokkok első körös hatásának kifutásával a tartósan gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség árazási és bérezési döntésekre gyakorolt fékező ereje lehet meghatározó az infláció alakulására a szabályozott árak fegyelmezett alakulása mellett. Az inflációs cél 2012 végén történő eléréséhez huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására.
A gazdasági növekedés fő forrása rövid távon változatlanul a külső kereslet lehet, míg a belső kereslet növekedése csak lassan indulhat meg. Bár a globális konjunktúrában némi lassulás várható, ennek az exportra gyakorolt hatását ellensúlyozhatja a főként az autóiparhoz köthető nagyberuházások megvalósulása. Az export dinamikus bővülése és a gyenge belső kereslet következtében visszafogottan alakuló import eredőjeként továbbra is jelentős külkereskedelmi többlet várható.
A lakossági fogyasztást tekintve az elmúlt időszakban beérkezett adatok nem utalnak élénkülésére. A magánnyugdíj-pénztári reálhozamok kifizetése átmenetileg kedvezően érintheti a fogyasztást. A svájci frank elmúlt időszakban tapasztalt erősödése ugyanakkor a törlesztőrészletek megemelkedéséhez vezethet. Ha a svájci frank erősödése tartóssá válik, akkor az eladósodott háztartások mérlegkiigazítása elhúzódhat, mely a fogyasztás élénkülése ellen hat, ez értelemszerűen mérsékelheti az inflációt.
Az eurozóna adósságválságának súlyosbodása miatt általánosan megemelkedő kockázatkerülés a régió országaiban és Magyarországon is éreztette hatását. A válság további elmélyülése tartósan magas kockázatkerüléshez vezethet, mely egyrészt az állampapír-piaci és a bankközi hozamok emelkedésében, másrészt a forint fejlett országok devizáival szembeni leértékelődésében jelentkezhet. Az adósságválság elhúzódása az eurozóna konjunktúrájának lassulását is maga után vonhatja, mely a külső keresleten keresztül a hazai növekedési kilátásokat is negatívan befolyásolná.
A Monetáris Tanács a fentieket figyelembe véve az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A Monetáris Tanács a jövőbeli kamatpolitika szempontjából az eurozóna elhúzódó adósságválságát tekinti a legfontosabb kockázati tényezőnek. A következő időszakban az infláció várható alakulása mellett a kamatlépéseket befolyásolhatja, hogy az eurozóna adósságválságának megoldása érdekében hozott intézkedések milyen sikerrel járnak.
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2011. augusztus 10-én 14 órakor jelenik meg.
2011. július 26.
Monetáris Tanács
Magyar Nemzeti Bank