1) A Monetáris Tanács a 2011. június 20-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 6,00%-os szintjét.
Indoklás
A Monetáris Tanács áttanulmányozta és véleményezteaz MNB szakértői által készített júniusi „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadványt.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a következő két évben folytatódhat a gazdaság kilábalása, azonban a kibocsátás mindvégéig elmarad potenciális szintjétől. A belső kereslet csak lassan és fokozatosan élénkül, ezért a gazdaságot érő költségsokkok ellenére az infláció 2012 végére monetáris szigorítás nélkül is 3 százalékra süllyedhet.
Az inflációs folyamatokat az elmúlt időszakban jellemző kettősség tovább erősödött. A nyersanyagárak folytatódó emelkedésének hatása rövid távon a maginflációban is megjelenik. A költségsokkok kifutásával azonban a tartósan gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség árazási és bérezési döntésekre gyakorolt fegyelmező hatása lehet meghatározó. A laza munkaerőpiaci kondíciók lehetővé teszik, hogy a vállalatok visszafogott bérezéssel állítsák helyre profitabilitásukat. Az infláció idén érdemben meghaladhatja a 3 százalékot, 2012 végére azonban monetáris szigorítás nélkül is az inflációs cél szintjére mérséklődhet. Az inflációs cél 2012 végén történő eléréséhez huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a belső kereslet növekedése csak lassan indulhat meg. Az elmúlt időszakban beérkezett adatok nem utalnak a lakossági fogyasztás élénkülésére. Az eladósodott háztartások mérlegkiigazítása, a magas megtakarítási hajlandóság a korábbi várakozásoknál is hosszabb folyamat lehet. A háztartások fogyasztását a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok kifizetése átmenetileg kedvezően érintheti. A lassan bővülő foglalkoztatás és a költségvetési egyensúly stabilizálása érdekében szükséges kiadáscsökkentő intézkedések ezzel szemben először mérséklik a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, és csak hosszabb távon, a foglalkoztatás tartós emelésével vezetnek a jövedelmek növekedéséhez.
A magánberuházások bővülését a gyenge belső kereslet, a szigorú hitelfeltételek és a különadók jelenléte befolyásolja. Bár a feldolgozóiparban néhány egyedi nagyberuházás már idén élénkülést eredményez, a teljes magánszektor beruházásainak érdemi növekedése csak 2012 közepétől várható. A Monetáris Tanács megítélése szerint a magánberuházások elmúlt években megfigyelt visszaesése a korábban vártnál tartósan alacsonyabb kibocsátási pályát vetít előre.
A belső kereslet vártnál lassabb élénkülése miatt a gazdasági növekedés fő forrása rövid távon a külső kereslet marad. Bár a globális konjunktúrában némi lassulás várható, ennek az exportra gyakorolt hatását ellensúlyozhatja a főként az autóiparhoz köthető nagyberuházások megvalósulása. Az export dinamikus bővülése és a gyenge belső kereslet következtében visszafogottan alakuló import eredőjeként a külkereskedelmi többlet a következő két évben is jelentősen hozzájárulhat a gazdaság növekedéséhez.
Magyarország kockázati megítélését az elmúlt időszakban főként a feltörekvő piacok megítélése határozta meg. Az eurozóna perifériájának egyes országaiban fokozódtak az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak, azonban ez csak korlátozott mértékben hatott a régiós országok kockázati felárára, ami kedvezőnek tekinthető. A viszonylagos stabilitáshoz a konvergencia program kedvező nemzetközi fogadtatása, valamint a forint kamatfelára is hozzájárulhatott.
A Monetáris Tanács a fentieket figyelembe véve az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A nyersanyagárak felől jelentkező költségoldali nyomás rövid távon cél felett tartja az inflációt, azonban a tartósan gyenge belső kereslet és a laza munkapiaci kondíciók árazásra és bérezésre gyakorolt fegyelmező hatása miatt a jelenlegi kamatszint huzamosabb ideig történő fenntartásával 2012 végén elérhető a 3 százalékos inflációs cél.
Az alappályát kétirányú, különböző súlyú kockázatok övezik. A jövőbeli kamatpolitika szempontjából az egyik legfontosabb bizonytalansági tényező a nyersanyagárak alakulása. Az olaj és mezőgazdasági termékek további tartós áremelkedése az inflációs nyomás mérséklése céljából kamatemelést tehet szükségessé. A költségvetést érintő kiadáscsökkentő intézkedések nyomán a forint kockázati prémiumának esetleges további mérséklődése a forint árfolyamának erősödésén keresztül mérsékelheti az inflációs nyomást, ami középtávon teret nyithat a monetáris kondíciók lazításának. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy az eurozóna perifériájának elhúzódó adósságválsága kedvezőtlenül érintheti a forinteszközök kockázati megítélését is, ami kamatemelést indokolhat.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2011. július 6-án 14 órakor jelenik meg.
2011. június 20.
Monetáris Tanács
Magyar Nemzeti Bank