1) A Monetáris Tanács a 2011. november 29-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve
2011. november 30-i hatállyal 6,00%-ról 50 bázisponttal 6,50%-ra növelte a jegybanki alapkamatlábat.
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2011. december 7-én 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Monetáris Tanács megítélése szerint a következő két évben csak visszafogott ütemben folytatódhat a gazdaság növekedése, és a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől. Az indirektadó-emelések hatásának kifutása után erőteljesebben érvényesülhet az alacsony belső kereslet dezinflációs hatása a fogyasztóiár-indexben, azonban a forint elmúlt hónapokban végbement gyengülése veszélyeztetheti a 3 százalékos inflációs cél elérését. A leértékelődés a pénzügyi rendszer sérülékenységét is növeli.
Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések 2012-ben érdemben növelhetik a fogyasztóiár-indexet. A minimálbér-emelés hatását részben ellensúlyozza a költségvetési kompenzáció. A forint árfolyamának elmúlt hónapokban végbement gyengülése középtávon is inflációs nyomással járhat. A kilátások szempontjából bizonytalanságot jelent, hogy a vállalatok milyen mértékben tudják költségeik emelkedését értékesítési áraikban érvényesíteni. A Monetáris Tanács különös figyelemmel kíséri a fogyasztói árindex mellett az adószűrt maginfláció alakulását is.
A Monetáris Tanács megítélése szerint kedvezőtlenek a magyar gazdaság növekedési kilátásai. A globális növekedés lassulása, az európai perifériális országok adósságának fenntarthatósági problémái, valamint a pénzügyi rendszer sérülékenysége kedvezőtlen konjunktúrát vetítenek előre felvevőpiacainkon, ami a hazai export növekedését is visszafoghatja.
A háztartások elhúzódó mérlegkiigazítása, a bizonytalan jövedelemkilátások, az indirektadó-emelések inflációs hatása, valamint a gyengébb forint-árfolyam miatt tartósan alacsony fogyasztási keresletre lehet számítani. A jövő évben várható költségvetési kiigazítás is fékezi a belföldi kereslet növekedését.
A belföldi hitelezés továbbra sem támogatja a gazdaság bővülését. Az eurozóna perifériájának válsága miatt a hazai bankok nehezebben és nagyobb költségekkel tudják megújítani külföldi forrásaikat. Emellett a deviza alapú jelzáloghitelek végtörlesztéséből fakadó banki veszteség is rontja a bankrendszer tőkehelyzetét, ami gyengíti a bankok hitelezési képességét. Mindemellett a bankok hitelezési hajlandósága is alacsony. Ezek a folyamatok a hitelkínálati korlátok szigorodását eredményezhetik, amit a legutóbbi hitelezési felmérés is alátámaszt.
A bizonytalan gazdasági környezetben a kedvezőtlenebb konjunkturális kilátások és a hitelfeltételek szigorodása visszafogják a beruházási aktivitást. A vállalatok jövedelmezősége várhatóan mérséklődik. Mindezek a tényezők a vállalati beruházások csökkenését eredményezhetik 2012-ben, amit a feldolgozóiparban végrehajtott nagy egyedi beruházások csak részben ellensúlyoznak.
Az elmúlt hónapban folytatódott a forint gyengülése és a hazai pénzügyi eszközök felárainak emelkedése. A kedvezőtlen folyamathoz hozzájárultak a romló globális növekedési kilátások, az eurozóna adósságválságának további kiterjedése, a bankrendszeri feszültségek növekedése. Mindez a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit is korlátozza, miközben kedvezőtlenebb finanszírozási feltételeket is teremt. A kockázati prémium emelkedésében szerepet játszott a végtörlesztési programnak a hazai bankok tőkehelyzetére gyakorolt kedvezőtlen hatása és láthatóan a fiskális fenntarthatósággal kapcsolatos piaci aggodalmak is. A kormány bejelentése a Nemzetközi Valutaalappal történő kapcsolatfelvételről átmenetileg javította a piaci hangulatot, ami a magyar államadósság Moody’s által történt leminősítése után ismét romlott. Ebben a helyzetben a Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy minél előbb megállapodás szülessen a kormány és a nemzetközi szervezetek, valamint a kormány és a Bankszövetség között.
A monetáris politika a kiszámíthatóság fenntartásával, az árak és a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosításával tud hozzájárulni a gazdaság kilábalásához, a befektetéseket és munkahelyteremtést ösztönző gazdasági környezet megteremtéséhez. Az árfolyam elmúlt időszakban megfigyelt gyengülése rontja az inflációs kilátásokat, és a gazdasági szereplők mérlegalkalmazkodási kényszerét is erősíti. Az inflációs kockázatokra és a romló kockázati megítélésre tekintettel a Monetáris Tanács az alapkamat 50 bázispontos emeléséről döntött. Amennyiben az inflációs kilátások és a kockázati megítélés tartósan kedvezőtlen marad, a következő hónapokban további kamatemelésekre kerülhet sor.
2011. november 29.
Monetáris Tanács
Magyar Nemzeti Bank