1) A Monetáris Tanács a 2012. április 24-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 7,00%-os szintjét.
Indoklás
A Monetáris Tanács megítélése szerint idén a gazdaság lényegében stagnál, és csak 2013-ban indulhat meg a növekedés. A kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad potenciális szintjétől. Az áfát és a jövedéki adót érintő tavalyi és idei intézkedések, valamint a 2011 második felében bekövetkezett árfolyamgyengülés és a 2012 eleji olajár-emelkedés idén érdemben növelik a fogyasztóiár-indexet. A Széll Kálmán terv keretében frissen bejelentett intézkedések közvetlen hatásukban emelik a 2013-as inflációt is, ugyanakkor szűkítik az aggregált keresletet, ami korlátozhatja a másodlagos inflációs hatások kialakulását.
Az elmúlt hónapban beérkezett inflációs adat összhangban volt az MNB márciusi előrejelzésével. A fogyasztói árak emelkedési üteme márciusban korrigálódott az előző hónapokban megfigyelt mértékhez képest. A korrekciót az inflációs alapfolyamatokat mérő mutatók csökkenése is megerősítette. A beérkezett reálgazdasági adatok alátámasztják, hogy az ipari konjunktúra a gyenge nemzetközi keresleti feltételekkel összhangban megtorpant 2012 elején, ami a magyar gazdaság növekedését is visszavetheti. Arra számítunk, hogy felvevőpiacaink 2012 közepétől fokozatosan élénkülnek, ami az export dinamikájában is éreztetheti hatását. Ezzel szemben a belföldi kereslet várhatóan tovább mérséklődik az elkövetkező negyedévekben. A bizonytalan jövedelemkilátások, a szigorú hitelfeltételek és az aggregált keresletet mérséklő költségvetési intézkedések továbbra is visszafogott beruházási aktivitást és lakossági fogyasztást vetítenek előre.
A költségvetési hiány tartását célzó kormányzati intézkedések szükségesek Magyarország kockázati megítélésének javulásához. A magyar gazdaság egyik alapvető kihívása az államháztartás adósságának fenntartható finanszírozása, ami nem képzelhető el az ország tőkevonzó képességének és így hosszú távú növekedési képességének javítása nélkül. Ebből a szempontból kiemelt fontosságú a költségvetési hiánycél tartása érdekében meghozott intézkedések szerkezete. A Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy a meghirdetett új adónemek úgy kerüljenek bevezetésre, hogy a lehető legkisebb torzító hatással járjanak a gazdaságban.
Az elmúlt hónapban romlott hazánk kockázati megítélése, ami mögött főként globális tényezők, egyes euroövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak álltak. Az ország finanszírozása szempontjából kedvezőtlen, hogy az elmúlt negyedévekben a befektetők által elvárt hozamszintek a gazdaság teljesítőképességéhez képest magas szinten ragadtak. Emiatt a Monetáris Tanács továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb megegyezés szülessen egy pénzügyi védőhálóról. Egy ilyen lépés amellett, hogy az államháztartás finanszírozási kockázatát mérsékli, a bankrendszer külföldi forráskivonásának ütemét is csökkentheti, ami jelenleg az egyik legfontosabb akadálya a gazdasági növekedés élénkülésének.
A Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. A kockázati megítélés változékonysága és az inflációs alapfolyamatok továbbra is óvatos monetáris politikát indokolnak. A Monetáris Tanács mindent megtesz annak érdekében, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések ne emeljék a középtávú inflációs nyomást, és az intézkedések közvetlen hatásának kifutása után az infláció a középtávú céllal összhangban alakuljon, továbbá fokozott figyelmet fordít a bejelentett program kockázati megítélésre gyakorolt hatására.
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2012. május 9-én 14 órakor jelenik meg.
Budapest, 2012. április 24.
Monetáris Tanács
Magyar Nemzeti Bank