1) A Monetáris Tanács a 2012. május 29-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 7,00%-os szintjét.
Indoklás
A Monetáris Tanács megítélése szerint a gazdaság növekedési kilátásai rövid távon kedvezőtlenek, és a növekedés csak 2013-ban indulhat meg. A kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad potenciális szintjétől. Az adóváltozások és a költségsokkok következtében a gyenge belső kereslet és a laza munkaerőpiac ellenére az infláció tartósan magasan alakulhat a következő negyedévekben.
Az áfát és a jövedéki adót érintő tavalyi és idei intézkedések, a 2011 második felétől bekövetkezett árfolyamgyengülés és a 2012 eleji olajár-emelkedés idén érdemben növelik a fogyasztóiár-indexet. A Széll Kálmán terv keretében bejelentett intézkedések közvetlenül emelik a 2013-as inflációt, ugyanakkor szűkítik az aggregált keresletet, korlátozva a másodkörös inflációs hatások kialakulását. A tartósan cél feletti infláció miatt azonban a másodkörös hatások megjelenése nem zárható ki, ezért a monetáris politikának kitüntetett figyelemmel kell kísérnie az inflációs alapfolyamatok és a bérezés alakulását.
A vártnál lényegesen gyengébb első negyedéves előzetes GDP adatot részben az egyes ágazatokat érintő átmeneti hatások, részben a makrogazdasági alapfolyamatok vártnál gyorsabb romlása magyarázhatják. A külső környezet erőteljesebb romlása rontja a hazai export rövid távú kilátásait. Bár felvevőpiacaink év közepétől várt élénkülését növekvő kockázatok övezik, az elmúlt negyedévekben kiépült feldolgozóipari kapacitások termelésének felfutása javíthatja az export növekedését. A belföldi kereslet azonban várhatóan még tovább mérséklődik az elkövetkező negyedévekben. A bizonytalan jövedelemkilátások, a folytatódó banki mérlegalkalmazkodás, a szigorú hitelfeltételek, valamint az aggregált keresletet csökkentő költségvetési intézkedések továbbra is visszafogott beruházási aktivitást és lakossági fogyasztást vetítenek előre.
A javuló ország-specifikus és romló globális tényezők eredőjeként hazánk kockázati megítélése az elmúlt egy hónapban volatilisen alakult. A befektetők által elvárt hozamszintek továbbra is magas szinten alakulnak. Egyes euroövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok további növekedése a magyar pénzügyi piaci eszközök felárát is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Emiatt a Monetáris Tanács továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb megegyezés szülessen.
A költségvetési hiánycél tartása elengedhetetlen feltétel Magyarország kockázati megítélésének javulásához. A magyar gazdaság egyik alapvető kihívása az államháztartás adósságának fenntartható finanszírozása, ami nem képzelhető el az ország tőkevonzó képességének és így hosszú távú növekedési képességének javítása nélkül. Ebből a szempontból kiemelt fontosságú a költségvetési hiánycél tartása érdekében meghozott intézkedések szerkezete.
A Monetáris Tanács a fentiek figyelembevételével az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez.
A változékony kockázati környezet és a kijelölt célt hosszabb időszakon keresztül meghaladó infláció továbbra is óvatos monetáris politikát indokolnak. A Monetáris Tanács mindent megtesz annak érdekében, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések ne emeljék a középtávú inflációs nyomást, és az intézkedések közvetlen hatásának kifutása után az infláció a középtávú céllal összhangban alakuljon.
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2012. június 13-án 14 órakor jelenik meg.