Közlemény a Monetáris Tanács 2015. április 21-i üléséről

A márciusi inflációs adat alapján a fogyasztói árak historikusan alacsony dinamikát mutatnak, ugyanakkor az árak csökkenési üteme mérséklődött. A márciusi inflációs adat összhangban alakult a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésével, míg a piaci várakozásokat némileg meghaladta. A rövid távú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, amihez hozzájárul a tartósan alacsony külpiaci infláció, a visszafogott importált infláció, a kihasználatlan kapacitások nagysága, valamint az inflációs várakozások mérséklődése. Az infláció alakulásában elsősorban az üzemanyagárak emelkedése játszott szerepet, míg a maginfláció nem változott érdemben az előző hónaphoz képest. A belső kereslet élénkülésével, illetve a bérek emelkedésének köszönhetően a maginfláció fokozatosan emelkedhet, azonban e folyamatot lassíthatják az alacsony nyersanyagárak másodkörös hatásai. A hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, az alacsony infláció tartósan fennmaradhat. Összességében a mérsékeltebb alapfolyamatok visszafogott inflációs környezet irányába mutathatnak, így az infláció csak az előrejelzési horizont végén emelkedhet 3 százalék közelébe.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a hazai gazdaság növekedése élénk ütemben folytatódhat, az erőteljes növekedéshez a belső és a külső kereslet egyaránt hozzájárul. Az ipari teljesítmény volumene tovább bővült, azonban az előző hónaphoz viszonyítva csökkenést mutatott, míg a külkereskedelmi többlet stabilan alakult. A kiskereskedelmi forgalom az elmúlt hónapokban stabil, illetve enyhén emelkedő dinamikájú volt, a termékek széles körében bővült a forgalom. Az alacsony infláció következtében növekvő reáljövedelmek, a mérsékeltebben jelentkező adósságleépítési kényszer, illetve a növekvő foglalkoztatás egyaránt támogathatják a lakossági fogyasztás növekedését. A beruházások a konjunktúra erősödésének, illetve a Növekedési Hitelprogramnak és annak kiterjesztésének köszönhetően fokozatosan élénkülhetnek. Februárban a foglalkoztatottság nem változott érdemben.

A nemzetközi befektetői hangulat összességében kedvezően alakult az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban. A Görögországgal kapcsolatos feszültségek fokozódása, az Egyesült Államokból beérkező vegyesen értékelhető makrogazdasági adatok, az orosz-ukrán konfliktus és a közel-keleti geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatottak a globális befektetői hangulatra, míg az eurozónából érkező kedvező makrogazdasági adatok javították a pénzpiaci környezetet. A forint euróval szembeni árfolyama visszafogott ingadozás mellett erősödött, majd az időszak végén némi korrekció következett be. A hazai kockázati mutatók és a hosszú államkötvény hozamok összességében enyhén emelkedtek az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban. Hazánk sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. A reálgazdaság a monetáris politika horizontján dezinflációs hatású marad, a kibocsátási rés csak fokozatosan záródhat.

A korábban beérkezett adatok alapján az inflációs várakozások módosulásával érvényesülő másodkörös hatások kialakulásának – elmúlt hónapokban megemelkedett – kockázata továbbra is fennáll. Előrejelzéseink feltételeinek teljesülése mellett a Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az irányadó ráta csökkentése és a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat. Az óvatos kamatcsökkentés mindaddig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja.