1) A Monetáris Tanács a 2015. augusztus 25-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 1,35%-os szintjét.
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2015. szeptember 9-én 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Monetáris Tanács megítélése szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, és a hazai reálgazdasági környezet – bár csökkenő mértékben, de – továbbra is dezinflációs hatású marad. A belső kereslet élénkülése ellenére, külső piacaink elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliség továbbra is meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott, hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás mérsékelt maradhat.
Júliusban a fogyasztói árak továbbra is alacsony dinamikát mutatva éves alapon kismértékben növekedtek. A beérkező inflációs adat a júniusi Inflációs jelentés előrejelzésével összhangban alakult. A maginfláció éves változása nem változott az előző hónapokhoz képest. Az inflációs alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, amihez hozzájárul az importált infláció alacsony szintje, a nyersanyagárak mérséklődése és a kihasználatlan kapacitások nagysága. A belső kereslet élénkülésének köszönhetően a maginfláció fokozatosan emelkedhet, azonban a fogyasztóiár-index emelkedését mérsékelheti a nyersanyagárak további csökkenése. A hazai reálgazdasági és munkaerő-piaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, így a mérsékelt inflációs alapfolyamatok következtében az infláció csak az előrejelzési horizont végén kerülhet a 3 százalékos cél közelébe.
Az előzetes adatközlés alapján a második negyedévben folytatódott a hazai gazdaság bővülése. A júniusi Inflációs jelentés előrejelzésétől enyhén elmaradó növekedés feltételezhetően a gyenge mezőgazdasági teljesítménnyel magyarázható. A Monetáris Tanács megítélése szerint a havi makrogazdasági indikátorok alapján a növekedési alapfolyamatok nem változtak érdemben, és a hazai gazdaság bővülése élénk ütemben folytatódhat. Az ipari teljesítmény éves és havi alapon is bővült júniusban. A kiskereskedelmi forgalom az elmúlt hónapokban stabilan alakult, a termékek széles körében bővült a forgalom. Az alacsony infláció következtében növekvő reáljövedelmek, a mérsékeltebben jelentkező adósságleépítési kényszer, illetve a növekvő foglalkoztatás egyaránt támogathatják a lakossági fogyasztás növekedését. A beruházások a konjunktúra erősödésének, illetve a Növekedési Hitelprogramnak és annak kiterjesztésének köszönhetően fokozatosan élénkülhetnek. A foglalkoztatás tovább növekedett, a munkanélküliségi ráta 7 százalék alá csökkent a második negyedévben.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban változékonyan alakult a hangulat a globális pénzpiacokon, ez azonban nem gyakorolt érdemi hatást a hazai pénzpiaci mutatókra. Javította a hangulatot a görög adósságrendezéshez kapcsolódó tárgyalások alakulása, míg a kínai tőkepiaci folyamatokhoz és növekedési kilátásokhoz, illetve a Fed kamatemeléséhez kapcsolódó bizonytalanság következtében is romlott a globális kockázatvállalási hajlandóság. A hazai pénzpiacot nyugodt hangulat jellemezte, a forint euróval szembeni árfolyama szűk sávban mozgott. A hazai CDS-felár és a hosszú államkötvény hozamok az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban nem változtak érdemben. A magyar gazdaság sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás mérsékelt maradhat. A monetáris politika horizontján a kibocsátási rés csak fokozatosan záródhat. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.