A MONETÁRIS TANÁCS ÁLLÁSFOGLALÁSA A JÚNIUSI INFLÁCIÓS JELENTÉSBEN
- A Monetáris Tanács a 2015. június 23-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2015. június 24-i hatállyal 1,65%-ról 15 bázisponttal 1,50%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
- Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2015. július 8-án 14 órakor jelenik meg.
A MONETÁRIS TANÁCS ÁLLÁSFOGLALÁSA A MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOKRÓL ÉS MONETÁRIS POLITIKAI HELYZETÉRTÉKELÉSE
A Monetáris Tanács megítélése szerint a tartósan laza monetáris kondíciók összhangban vannak az árstabilitási cél elérésével.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél középtávú elérése és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzése tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat. Az inflációs cél elsődlegessége mellett a Monetáris Tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét és tekintettel van a pénzügyi stabilitási megfontolásokra.
A világgazdaság teljesítménye változatlanul visszafogott képet mutatott az elmúlt hónapokban, az inflációs ráták globálisan továbbra is alacsony szinten maradtak.
Az egyes régiók gazdasági növekedése között továbbra is jelentős különbségek állnak fenn. A fejlett régiók közül az euroövezet gazdasága 2015 első negyedévében az előzetes adatok alapján a várakozásoknak megfelelően, enyhén bővült, míg az Egyesült Államokban az előző negyedévhez képest visszaesés volt megfigyelhető. A legtöbb nagy feltörekvő gazdaság változatlan, illetve lassuló növekedést mutat. Az alacsony olajárakkal és a visszafogott keresleti környezettel összhangban a globális inflációs folyamatok továbbra is visszafogottan alakulnak, és az inflációs nyomás előretekintve is mérsékelt maradhat. A globális jelentőségű jegybankok monetáris politikai irányultsága tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat: az EKB a kiterjesztett eszközvásárlási program keretében folytatta a mennyiségi lazítást, a japán jegybank eszközvásárlása változatlanul folytatódik, míg a Fed esetében a várhatóan időben későbbre tolódó kamatemelés megfelelő időzítésének és mértékének előkészítése folyik. Összességében a monetáris kondíciók változatlanul lazának tekinthetők, így a globális kamat- és likviditási környezet továbbra is támogató.
A Monetáris Tanács szerint az infláció idén és jövőre is elmaradhat az inflációs céltól, és csak az előrejelzési horizont végén kerülhet a 3 százalékos cél közelébe.
A Monetáris Tanács megítélése szerint rövid távon az infláció jelentősen elmaradhat az inflációs céltól. Az utóbbi hónapokban beérkezett adatok némiképp meghaladták a márciusi Inflációs jelentés előrejelzését, amelyet főként a vártnál magasabb üzemanyagárak magyaráznak. Az infláció az elmúlt hónapokban elhagyta historikus mélypontját és előretekintve ismét pozitív tartományban alakulhat. Az alacsony költségkörnyezet hatásának kifutásával, illetve az élénkülő belső keresletnek és az emelkedő béreknek köszönhetően a maginfláció fokozatosan emelkedhet. Ugyanakkor a mérsékelt inflációs alapfolyamatok következtében az infláció csak az előrejelzési horizont végén kerülhet a 3 százalékos cél közelébe. Az inflációs várakozások cél körül történő stabilizálódása hozzájárulhat ahhoz, hogy a belső kereslet erősödése mellett az árazás és a bérezés középtávon is az inflációs céllal összhangban alakuljon.
A hazai gazdaság élénk növekedése tovább folytatódhat, amihez az erősödő belső kereslet mellett a javuló külső kereslet is hozzájárul.
Az elmúlt időszakban tovább folytatódott a hazai gazdaság növekedése. A növekedés fő mozgatórugója az elkövetkező években is a belső kereslet maradhat, ugyanakkor a gazdaság bővülését a felvevőpiacaink erősödő növekedése révén emelkedő exportteljesítmény is támogathatja. Az alacsony inflációs környezet és a javuló munkaerő-piaci folyamatok növelik a lakosság reáljövedelmét, ami elősegítheti a lakossági fogyasztás élénkülését. A devizahitelek forintosítása mérsékli a háztartási szektor sérülékenységét, amely támogathatja a fogyasztókat jellemző óvatosság fokozatos oldódását. Az általánosan javuló konjunktúra mellett a Növekedési Hitelprogram is támogatja a magánszféra beruházási aktivitását. A lakosság beruházási aktivitása az élénkülő lakáspiaci helyzetnek és a lakástámogatási rendszer kiterjesztésének köszönhetően bővülhet előrejelzési horizontunkon. Külkereskedelmi partnereink élénkülő növekedése miatt az export növekedése is dinamikus lehet. A negatív kibocsátási rés az előrejelzési horizont végén záródhat, így összességében a reálgazdasági környezet dezinflációs hatású marad a következő negyedévekben.
Tovább csökken a gazdaság külső sérülékenysége.
2014 negyedik negyedévében tovább nőtt a gazdaság külső finanszírozási képessége. A négy negyedéves értékek alapján újra emelkedett a külkereskedelmi egyenleg, amely mellett a negyedik negyedévben is érdemi EU-transzfert használtak fel a belföldi szereplők. A külső finanszírozás szerkezetét tekintve 2014-ben folytatódott az adósság típusú források kiáramlása, így az adósságráták csökkenése is. Emellett a nem adósság típusú források összességében emelkedtek. Előretekintve továbbra is markáns külső finanszírozási képességre számítunk, amely 2015-ben a GDP 9 százaléka fölé emelkedhet. Még tovább javulhat a nettó export, amiben a várhatóan kedvező külső kereslet, és az olajár-csökkenés cserearányokat javító hatása tükröződhet. 2016-ban ugyanakkor feltételezhetően már visszafogottabb lesz az EU-transzfer beáramlás. A jövedelemegyenleg hiányának várható stabilizálódása mögött – a csökkenő adósságpálya mellett – a mérséklődő kamatkiadások, valamint a külföldi tulajdonú vállalatok emelkedő profitjának együttes hatása áll. A továbbra is igen jelentős külső finanszírozási többlet mellett folytatódhat a külső adósságmutatók fokozatos mérséklődése.
A nemzetközi pénzügyi piacokon a hangulat változékonyan, de inkább kedvezőtlenül alakult.
Áprilisban az eurozónából érkező kedvező makrogazdasági adatok pozitív hatása ellensúlyozta a görög politikai események, az Egyesült Államokból beérkező, vegyesen értékelhető makrogazdasági adatok és a geopolitikai feszültségek negatív hatását. Azonban az időszak további, nagyobb részében Görögország államadósságának leminősítése és törlesztésének elhalasztása, illetve az Egyesült Államok gyenge makrogazdasági adatai következtében kedvezőtlenül alakult a globális befektetői hangulat. A hazai kockázati mutatók közül a CDS-felár enyhén, míg a hosszú forintkötvény-hozamok – a nemzetközi tendenciába illeszkedve – érdemben emelkedtek a márciusi Inflációs jelentés megjelenése óta eltelt időszakban. Az elmúlt negyedévben a forint árfolyama gyengült az euróval szemben, ami alapvetően nemzetközi tényezőkhöz köthető. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság azonban továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.
A makrogazdasági kilátásokat kétirányú kockázatok övezik.
A Monetáris Tanács a júniusi Inflációs jelentés alappályája mellett három alternatív forgatókönyvet azonosított, amelyek a monetáris politika jövőbeli vitelére érdemi hatást gyakorolhatnak. A fejlett piaci hozamemelkedés a fejlődő piacokon a kockázati prémium növekedését okozhatja, így az inflációs cél az alappályában feltételezettnél szigorúbb monetáris politika mellett érhető el. A geopolitikai feszültségek erősödése többek között a külső kereslet elhúzódó visszaesését és a kockázati prémium hirtelen, nagymértékű megemelkedését eredményezheti, ami miatt az előrejelzési horizonton az inflációs cél elérését szintén csak az alappályánál szigorúbb monetáris politika biztosíthatja. A tartósan alacsony költségkörnyezetet és erősödő másodkörös hatásokat feltételező kockázati pálya ezzel szemben mérsékeltebb inflációhoz és erősebb gazdasági növekedéshez vezethet, ami összességében az alappályánál is lazább monetáris kondíciókat indokolhat.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás mérsékelt maradhat. A reálgazdaság a monetáris politika horizontján dezinflációs hatású marad, a kibocsátási rés csak fokozatosan záródhat.
A beérkezett adatok alapján csökkent az inflációs várakozások túlzottan alacsony szintjéből adódó másodkörös hatások kialakulásának kockázata. A júniusi Inflációs jelentés előrejelzésének ismeretében, a középtávú inflációs kilátások átfogó áttekintését követően a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy az inflációs cél középtávú elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2015. június 23.