1) A Monetáris Tanács a 2016. április 26-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2016. április 27-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

Jegybanki kamatláb  Korábbi érték (százalék) Változás (bázispont)   Új érték (százalék)
Jegybanki alapkamatláb 1,20 -15 1,05
Egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 1,45 -15 1,30
Egynapos jegybanki betét kamatlába -0,05 Nem változott -0,05


2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2016. május 11-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Monetáris Tanács megítélése szerint folytatódik a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságot változatlanul kihasználatlan kapacitások jellemzik, így a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatású marad. Az infláció tartósan a jegybanki cél alatt alakul.

2016 márciusában az éves infláció és a maginfláció is csökkent az előző hónaphoz képest. Az alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs környezetet jeleznek. A tartósan alacsony globális infláció visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. Az élénkülő lakossági fogyasztás és az emelkedő bérszínvonal mellett a maginfláció fokozatosan növekszik. Az inflációs várakozások továbbra is historikusan alacsony szinten tartózkodnak. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 első felében ér annak közelébe.

2015 negyedik negyedévében újra dinamikusan nőtt a hazai gazdaság. Ezzel a tavalyi nemzetgazdasági kibocsátás az év egészében közel 3 százalékkal bővült. A havi indikátorok alapján az első negyedévben lassult a konjunktúra. Az ipari teljesítmény februári éves növekedése elmaradt a 2015 végi magas értékektől, és az építőipari termelés volumene is mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom a februári adatok alapján a korábbi hónapokhoz képest gyorsabb ütemben bővült. A foglalkoztatottsági ráta nőtt, a munkanélküliségi ráta tovább csökkent. A növekedést az európai uniós forrásbeáramlás lassulása mérsékli, ugyanakkor a jegybanki és egyre inkább a kormányzati intézkedések támogatják a gazdaság élénkülését. A Monetáris Tanács megítélése szerint az MNB Növekedéstámogató Programja, a lakásépítéseket ösztönző és az EU-források ütemesebb lehívását segítő kormányzati intézkedések együttes hatására az év közepétől ismét gyorsul a konjunktúra és elérhetővé válik a 3 százalék körüli növekedési ütem fennmaradása. A javuló jövedelmi folyamatok, a hitelezés élénkülése, valamint a lakossági óvatossági megfontolások fokozatos oldódása segíti a fogyasztás bővülését, amely a következő években érdemben támogatja a gazdaság növekedését.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzpiaci hangulat változékonyan alakult, amit főként a globálisan meghatározónak számító jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozások, illetve az olajpiaci hírek befolyásoltak. A rövid bankközi hozamok, valamint az állampapírhozamok mérséklődtek az előző kamatdöntés óta. A magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.

A jegybank által bevezetett nemhagyományos, célzott monetáris politikai eszközök a hosszú hozamok csökkenésének és ezáltal a monetáris kondíciók lazításának irányába hatnak. Az előretekintő pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt marad. A monetáris politika horizontján a reálgazdaság dezinflációs hatású. A márciusi Inflációs jelentés előrejelzési feltételeinek teljesülése mellett az infláció csak 2018 első felében ér a 3 százalékos cél közelébe.

Az Önfinanszírozási Program harmadik fázisa a hosszú állampapír-piaci hozamok csökkenése irányába hatott. A tartósan alacsony költségoldali inflációs nyomás, a világgazdaság lassulása és az inflációs várakozások historikusan alacsony szintje következtében a tartósan cél alatti inflációt eredményező másodkörös hatások kialakulásának kockázata továbbra is fennáll. Ezen kockázatok mérséklése érdekében a Monetáris Tanács folytatta kamatcsökkentési ciklusát, és az irányadó ráta 15 bázispontos csökkentése mellett döntött. A Monetáris Tanács az egynapos betéti kamatot -0,05 százalékon tartotta, míg az egynapos hitelkamat az alapkamat 15 bázispontos csökkentésével 1,3 százalékra mérséklődött. A Monetáris Tanács a továbbiakban is kész minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazni a másodkörös inflációs hatások visszaszorítása érdekében. A Monetáris Tanács értékelése szerint az inflációs cél fenntartható elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2016. április 26.