1) A Monetáris Tanács a 2016. június 21-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2016. június 22-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
| Jegybanki kamatláb | Korábbi érték (százalék) | Változás (bázispont) | Új érték (százalék) |
| Jegybanki alapkamatláb | 0,9 | nem változott | 0,9 |
| Egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába | 1,15 | nem változott | 1,15 |
| Egynapos jegybanki betét kamatlába | -0,05 | nem változott | -0,05 |
2) A Monetáris Tanács 2016. június 21-i döntése alapján az ülés rövidített jegyzőkönyve 2016. július 6-án 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Monetáris Tanács megítélése szerint az év eleji átmeneti lassulást követően újra élénkül a magyar gazdaság. A gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, az infláció tartósan a jegybanki céltól elmaradóan alakul. A hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatása előretekintve fokozatosan csökken.
2016 májusában az éves infláció és a maginfláció is csökkent az előző hónaphoz képest. Az alapfolyamatot jellemző mutatók továbbra is mérsékelt inflációs környezetet jeleznek. A tartósan alacsony globális infláció visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. Az inflációs várakozások historikusan alacsony szinten tartózkodnak. A nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme tovább gyorsult, ami az élénkülő lakossági fogyasztáson keresztül a maginfláció fokozatos emelkedése irányába hat. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 első felében ér annak közelébe.
2016 első negyedévében éves összevetésben visszafogottan bővült a hazai gazdaság kibocsátása. A GDP az előző negyedévhez képest csökkent, amelyben erős egyedi, átmeneti hatások játszottak szerepet. Az EU-források elmúlt éveknél alacsonyabb lehívása erőteljesen fékezte az építőipari kibocsátást, míg az ipari termelést időszakos gyárleállások fogták vissza. Ugyanakkor az ipari termelés volumenében áprilisban már korrekció következett be, a termelés ismét emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom áprilisban tovább bővült. A háztartások fogyasztásának további élénkülése várható a következő negyedévekben. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, így a munkanélküliségi ráta áprilisban is alacsonyan alakult. Az idei gazdasági növekedés időbeli alakulását kettősség jellemzi. Az év eleji átmeneti mérsékelt dinamikát követően a növekedés várhatóan érdemben erősödik. Az egyedi hatások kifutása, valamint a jegybanki és a kormányzati növekedésösztönző intézkedések egyaránt a gazdasági növekedés újbóli élénkülését eredményezik. A Monetáris Tanács júniusban a Növekedési Hitelprogram keretösszegének 100 milliárd forinttal történő megemeléséről döntött a gazdasági növekedés további támogatása érdekében. A Növekedéstámogató Program, a lakásépítések bővülése, valamint az EU-források ütemesebb lehívása összességében elérhetővé teszik a 3 százalék körüli növekedési ütem fennmaradását.
Az év eleji mérsékeltebb gazdasági növekedés átmenetileg nyitottabb kibocsátási rést eredményez, ugyanakkor a növekedés újbóli gyorsulása és a jövő évi költségvetés keresletösztönző hatása a gyorsabb záródás irányába hat. A javuló jövedelmi folyamatok és a hitelezés várható élénkülése segíti a fogyasztás bővülését, amely a következő években jelentősen támogatja a gazdaság növekedését.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban változékony hangulat jellemezte a nemzetközi pénzpiacokat, amit főként a Fed kamatemelésével kapcsolatos várakozások, a fejlett országok vegyes makrogazdasági adatai, illetve az Egyesült Királyság európai uniós tagsága körüli bizonytalanság és az olajpiaci hírek befolyásoltak. A hazai hosszú lejáratú állampapírok hozamai nem változtak érdemben az előző kamatdöntés óta. A magas külső finanszírozási képesség és az emiatt csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt marad. A monetáris politika horizontján a reálgazdaság dezinflációs hatása fokozatosan csökken. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Amennyiben a Monetáris Tanács a jövőben szükségesnek ítéli, nemhagyományos eszközök alkalmazása mellett is dönthet.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2016. június 21.