1) A Monetáris Tanács a 2016. november 22-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2016. november 23-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
| Jegybanki kamatláb | Korábbi mérték (százalék) | Változás (bázispont) | Új mérték (százalék) |
| Jegybanki alapkamatláb | 0,90 | nem változott | 0,90 |
| Egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába | 1,05 | -15 | 0,90 |
| Egynapos jegybanki betét kamatlába | -0,05 | nem változott | -0,05 |
| Egyhetes fedezett hitel kamatlába | 1,00 | -10 | 0,90 |
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2016. december 7-én 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Monetáris Tanács megítélése szerint az átmeneti lassulást követően az év végétől folytatódik a magyar gazdaság élénkülése. A gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, az infláció tartósan elmarad a jegybanki céltól. A hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatása előretekintve fokozatosan csökken.
2016 októberében az infláció a jegybanki várakozásnak megfelelően tovább emelkedett. Az alapfolyamatot jellemző mutatók változatlanul mérsékelt inflációs környezetet jeleznek. A tartósan alacsony globális infláció visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. Az inflációs várakozások historikusan alacsony szinten tartózkodnak. A nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme változatlanul erőteljes, ami az élénkülő lakossági fogyasztáson keresztül a maginfláció fokozatos emelkedése irányába hat. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 közepére ér annak közelébe.
2016 harmadik negyedévében a hazai gazdaság 2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kiskereskedelmi forgalom szeptemberben is dinamikus bővülést mutatott. A következő negyedévekben a háztartások fogyasztásának további élénkülése várható, ezáltal a fogyasztási kiadások továbbra is meghatározó tényezői maradnak a gazdasági növekedésnek. Az ipari termelés szeptemberben mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A harmadik negyedévben az ágazat kibocsátásának dinamikája érdemben visszafogottabban alakult, ami többek között a járműipar átmeneti termeléscsökkenésével függ össze. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, így a foglalkoztatottak száma ismét emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta tovább csökkent. Szeptemberben mind a vállalati, mind a háztartási hitelezés bővült.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban változó volt a globális pénzpiaci hangulat, amelyet főként az amerikai elnökválasztással és a Fed kamatemelésével kapcsolatos várakozások, valamint az európai bankrendszerről szóló hírek mozgattak. A fejlett piaci tőzsdeindexek vegyes teljesítményt nyújtottak, míg a kötvényárfolyamok süllyedtek. A forint árfolyama nem változott érdemben az euróval szemben. A nemzetközi folyamatok hatására az állampapírpiaci hozamgörbe középső és hosszú szakasza is felfelé mozdult, így a hozamgörbe meredekebbé vált. A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Ezek nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy a Moody’s felminősítette a magyar államadósságot, ezáltal mindhárom vezető nemzetközi hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriába került az ország. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.
A Monetáris Tanács szeptemberi ülésén 900 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2016. év végén fennálló állományát, ami a Monetáris Tanács várakozása szerint minimum 200-400 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. A Monetáris Tanács a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és ennek esetleges jövőbeli változtatását a monetáris politikai eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ennek megfelelő ösztönzését. A Monetáris Tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt lazító hatást.
A Monetáris Tanács az alapkamat tartása mellett döntött. A monetáris kondíciók további lazítása érdekében az egynapos hitelkamatot 15 bázisponttal, 0,90 százalékra csökkentette, míg az egynapos betéti kamatot -0,05 százalékon tartotta, így a kamatfolyosó tovább szűkült. Ezzel összhangban az egyhetes jegybanki hiteleszköz kamatát 10 bázisponttal szintén 0,90 százalékra csökkentette.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az infláció tartósan mérsékelt marad. A monetáris politika horizontján a reálgazdaság dezinflációs hatása fokozatosan csökken. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a jegybanki eszköztár átalakításával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. A Magyar Nemzeti Bank figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket. Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács