Közlemény a Monetáris Tanács 2016. szeptember 20-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2016. szeptember 20-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2016. szeptember 21-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

 
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2016. október 12-én 14 órakor jelenik meg.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az év eleji átmeneti lassulást követően az év hátralevő részében folytatódik a magyar gazdaság élénkülése. A gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, az infláció tartósan elmarad a jegybanki céltól. A hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatása előretekintve fokozatosan csökken.

2016 augusztusában a fogyasztói árak enyhén alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. A maginfláció némileg mérséklődött az előző hónaphoz képest. Az alapfolyamatot jellemző mutatók továbbra is mérsékelt inflációs környezetet jeleznek. A következő hónapokban az infláció várhatóan fokozatosan pozitív tartományba emelkedik. A tartósan alacsony globális infláció visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. Az inflációs várakozások historikusan alacsony szinten tartózkodnak. A nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme változatlanul erőteljes, ami az élénkülő lakossági fogyasztáson keresztül a maginfláció fokozatos emelkedése irányába hat. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 közepére ér annak közelébe.

2016 második negyedévében a hazai gazdaság növekedése a jegybanki várakozásoknak megfelelően újból élénkült. A növekedést elsősorban a végső fogyasztás és a nettó export, termelési oldalról a belső kereslet élénkülésével bővülő szolgáltatások, valamint az ipari és a mezőgazdasági teljesítmény korrekciója támogatta. A nemzetgazdasági beruházások tovább mérséklődtek az előző év azonos időszakához képest, amely főként az EU forrásokból finanszírozott állami beruházások visszaesésének következménye. A kiskereskedelmi forgalom júliusban is bővülést mutatott. A háztartások fogyasztásának további élénkülése várható a következő negyedévekben. Az ipari termelés júliusban mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, amelyet a feldolgozóipari alágazatok hosszabb nyári gyárleállásai okoztak. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, így a foglalkoztatottak száma ismét emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta változatlanul alacsony szinten alakul. Az idei gazdasági növekedés időbeli alakulását kettősség jellemzi, az év eleji átmeneti mérsékelt dinamikát követően a gazdasági növekedés elsősorban belső keresletre támaszkodva ismét élénkül. A Növekedési Hitelprogram bővítése, a Növekedéstámogató Program, a monetáris politika lazító lépései valamint a kormányzati intézkedések összességében elérhetővé teszik a gazdaság 3 százalék körüli növekedését.

Az év eleji mérsékeltebb gazdasági növekedés átmenetileg nyitottabb kibocsátási rést eredményezett, ugyanakkor a növekedés újbóli gyorsulása és a jövő évi költségvetés keresletösztönző hatása a záródás irányába hat. A javuló jövedelmi folyamatok és a hitelezés élénkülése segíti a lakossági fogyasztás bővülését, amely a következő években erőteljesen ösztönzi a gazdaság növekedését.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban változó volt a globális pénzpiaci hangulat, melyet főként az USA és az eurozóna makrogazdasági adatai és a globálisan meghatározó jegybankok további lépéseivel kapcsolatos várakozások alakítottak. A Monetáris Tanács korábbi, a monetáris politikai eszköztár módosításáról szóló bejelentésének hatására július óta a hazai rövid és közepes lejáratú állampapírpiaci és bankközi hozamok számottevően csökkentek. Ugyanakkor az előző kamatdöntés óta eltelt hetekben nem változtak jelentős mértékben, míg a forint árfolyama változatlanul stabilan alakult. A magas külső finanszírozási képesség és az emiatt csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Ezek nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy az S&P – a nagy hitelminősítő intézmények közül másodikként – befektetésre ajánlott kategóriába emelte vissza Magyarország adósbesorolását. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek. Mindemellett a Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.

A Monetáris Tanács mai ülésén 900 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2016 év végén fennálló állományát. A döntés következtében az eszközből a Monetáris Tanács várakozása szerint minimum 200-400 milliárd forint összegű likviditás szorul ki. A Monetáris Tanács a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és ennek esetleges jövőbeli változtatását a monetáris politikai eszköztár szerves részének tekinti. A korlát mértékéről ezentúl negyedévente határoz, legközelebb 2016 decemberében a 2017. első negyedév végi szintről dönt. A korlátozással a jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül éri el a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ennek megfelelő ösztönzését. A Magyar Nemzeti Bank kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az infláció tartósan mérsékelt marad. A monetáris politika horizontján a reálgazdaság dezinflációs hatása fokozatosan csökken. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a betéti eszköz korlátozásával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése a monetáris kondíciók további lazítását indokolja, a Monetáris Tanács kész a három hónapos betéti állomány erőteljesebb korlátozására.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

 Budapest, 2016. szeptember 20.