1) A Monetáris Tanács a 2017. április 25-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2017. április 26-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
Jegybanki kamatláb |
Korábbi mérték (százalék) |
Változás (bázispont) |
Új mérték (százalék) |
Jegybanki alapkamatláb |
0,90 |
nem változott |
0,90 |
Egynapos jegybanki betét kamatlába |
-0,05 |
nem változott |
-0,05 |
Egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába |
0,90 |
nem változott |
0,90 |
Egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlába |
0,90 |
nem változott |
0,90 |
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2017. május 10-én 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Monetáris Tanács megítélése szerint az előrejelzési időszakban élénkül a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az infláció fenntarthatóan 2018 első felétől éri el a jegybanki célt.
2017 márciusában az infláció 2,7 százalékra mérséklődött, ami elmaradt a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésétől. Az eltérést a volatilis árdinamikájú szezonális élelmiszerek, valamint a jövedékiadó-emelés ellenére csökkenő árú dohánytermékek okozták. Az alapfolyamatot jellemző mutatók a várakozásoknak megfelelően stabilan alakultak. A következő hónapokban az év eleji bázishatások kifutásával folytatódhat az infláció csökkenése. A foglalkoztatás dinamikus bővülése, a feszes munkaerőpiac és a tavaly év végi bérmegállapodás következtében a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme tovább élénkül, aminek költségnövelő hatását ellensúlyozza a munkáltatóijárulék-csökkentés és a vállalati nyereségadókulcs mérséklése. Mindez a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérlegtöbblet csökkenéséhez vezet. Előrejelzésünk szerint az infláció fenntarthatóan 2018 első felétől éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket.
2016 negyedik negyedévében folytatódott a hazai gazdaság növekedése, a havi indikátorok 2017. első negyedévére is érdemi bővülést jeleznek. 2017. februárban az ipari termelés részben naptárhatás következtében jelentősen emelkedett. Az előző évi erős visszaesést követően az építőipari termelés februárban is számottevően nőtt és az elkövetkező hónapokban várhatóan tovább emelkedik. Februárban a kiskereskedelmi forgalom enyhén bővült. Az import értékének bővülése meghaladta az exportét, így februárban csökkent a külkereskedelmi többlet. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, ugyanakkor a foglalkoztatottság enyhén mérséklődött, miközben a munkanélküliségi ráta historikusan alacsony szinten alakul. A gyors bérkiáramlással párhuzamosan a háztartások fogyasztásának dinamikus növekedése várható, amelyet a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának pótlása is támogat. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására az előrejelzési horizonton jelentősen mérséklődik.
A 2013 júniusában elindított Növekedési Hitelprogram 2017. március végén lezárult. A program kivezetését követően a piaci hitelezésre való átállást a Piaci Hitelprogram biztosítja, amelynek eredményeként a Monetáris Tanács várakozása szerint fennmarad a kkv-hitelezés 5-10 százalék közötti bővülése. Az idei évi gazdasági növekedést a költségvetés és az EU-s forrásoknak a beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A Monetáris Tanács a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban változékonyan alakult a nemzetközi pénzpiaci hangulat. A Fed márciusi döntéséről szóló jegyzőkönyvének megjelenése után növekedett a kockázatkerülés. A cseh jegybank április elején eltörölte az euróval szembeni árfolyampadlót, a lépést mérsékelt devizapiaci reakciók követték. A fejlett piaci tőzsdeindexek és a hosszú lejáratú állampapírhozamok mérséklődtek. A három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás továbbra is jelentős hatást gyakorolt a hazai pénzpiaci hozamokra, így a három hónapos BUBOR historikus mélypontjára, 16 bázispontra süllyedt. A bankközi hozamgörbe lefelé tolódott. A rövid és hosszú állampapírpiaci hozamok egyaránt csökkentek.
A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok az elmúlt évek során jelentősen csökkentek és várhatóan hosszabb ideig negatív tartományban maradnak. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.
A betéti eszközből kiszorított likviditás mennyiségének szinten tartása és ezáltal a kialakított laza monetáris kondíciók fenntartása érdekében a Monetáris Tanács 2017. márciusi ülésén 500 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. második negyedév végén fennálló állományát. Egyben hosszabb, 6-12 hónapos futamidejű swap eszközök bevezetéséről is döntött, amelyekkel szintén a jelenlegi kondíciók tartós fenntartását kívánja támogatni. A Monetáris Tanács a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank továbbra is a pénzpiaci hozamokon keresztül kívánja elérni a laza monetáris kondíciók fenntartását és a gazdasági növekedés ösztönzését. A Monetáris Tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt hatást. A Monetáris Tanács a korlát mértékéről negyedévente határoz, legközelebb 2017 júniusában dönt a 2017. harmadik negyedév végi szintről.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az előrejelzési időszakban az infláció fenntarthatóan 2018 első felétől éri el a jegybanki célt. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének és a jegybanki eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondícióknak a tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. A Monetáris Tanács figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket. Amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2017. április 25.