Közlemény a Monetáris Tanács 2017. június 20-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2017. június 20-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2017. június 21-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2017. július 5-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Monetáris Tanács megítélése szerint az előrejelzési időszakban élénkül a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az inflációs cél fenntartható elérése fél évvel később, 2019 elejétől várható.

2017 májusában az infláció 2,1 százalékra mérséklődött. Az infláció csökkenését főként az üzemanyagok árindexének – részben bázishatások miatti – mérséklődése magyarázta. Az alapfolyamatot jellemző mutatók a várakozásoknak megfelelően stabilan alakultak. A hazai foglalkoztatás bővülése, a feszes munkaerőpiac, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése a bérek általános, dinamikus növekedését okozták. Ennek költségnövelő hatását ellensúlyozza az év eleji munkáltatóijárulék-csökkentés és a vállalati nyereségadókulcs mérséklése. Várakozásunkkal összhangban a bérek oldaláról egyelőre inflációs hatás nem azonosítható. A globális infláció 2016 végén elindult emelkedése az elmúlt hónapokban megállt. Az eurozóna kapcsán az Európai Központi Bank lefelé módosította a következő évekre vonatkozó inflációs előrejelzését, ezzel összhangban a külső infláció hosszabb ideig alacsony maradhat.

A nyári hónapokban a fogyasztóiár-index a jelenlegi szint közelében marad, és az év végéhez közeledve lassan emelkedik. A lakossági fogyasztás bővülése kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérlegtöbblet csökkenéséhez vezet. A hazai árszínvonal emelkedését a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett az újonnan bejelentett áfacsökkentések is lassítják. Előrejelzésünk szerint a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése fél évvel később, 2019 elejétől várható.

2017 első negyedévében a hazai gazdaság dinamikusan, 4,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A bővüléshez a fogyasztás mellett elsősorban a beruházások, az ipar és a szolgáltatások teljesítménye járultak hozzá. A második negyedévben a beérkező havi adatok alapján várhatóan folytatódik a magyar gazdaság bővülése. Az ipari termelés elmaradhat a tavalyi második negyedéves kiugró értéktől, ugyanakkor összességében 2017-ben élénkülő ipari teljesítmény várható. Az építőipari termelés dinamikus növekedése az elkövetkező hónapokban is folytatódik. Áprilisban a kiskereskedelmi forgalom bővülése az év elejihez hasonló ütemben folytatódott. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, 2017 első negyedévében a foglalkoztatottság enyhén emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta historikusan alacsony szinten alakul. A gazdasági növekedésben markáns szerepe lesz a belső kereslet erősödésének, amelyben meghatározó a lakossági fogyasztás folytatódó bővülése és a beruházások jelentős emelkedése. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására az előrejelzési horizonton mérséklődik. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az EU-s forrásoknak a beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A Monetáris Tanács a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.

A 2017. március végén lezárult Növekedési Hitelprogram kivezetését követően a piaci hitelezésre való átállást a 2016 elején megkezdett, majd 2017 májusában kibővített Piaci Hitelprogram (PHP) biztosítja. Ennek következtében a mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelezése középtávon is a fenntartható növekedéshez szükséges 5-10 százalékos sáv felső felében maradhat.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszak nagy részében kedvezően alakult a nemzetközi pénzpiaci hangulat. A kockázatvállalási hajlandóságot elsősorban a francia választások, az OPEC vártnak megfelelő olajár megállapodása, valamint a Fed és az EKB monetáris politikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták. Az eurozóna esetében a kamatpályára vonatkozó piaci várakozások lefelé tolódtak, míg a Fed várt kamatpályája nem változott érdemben. A kockázati mutatók és a fejlett piaci tőzsdeindexek összességében nem változtak jelentősen. A három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás továbbra is jelentős hatást gyakorolt a hazai pénzpiaci hozamokra, így a három hónapos BUBOR historikus mélyponton maradt. A bankközi hozamgörbe enyhén lejjebb tolódott. A rövid állampapírpiaci hozamok nem változtak jelentősen, míg az állampapírpiaci hozamgörbe középső és hosszú szakaszán csökkenés volt megfigyelhető. A 3 és 5 éves hozamok historikus mélypont közelében alakulnak. A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok az elmúlt évek során jelentősen csökkentek és várhatóan hosszabb ideig negatív tartományban maradnak. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.

A Monetáris Tanács a 2016 júliusában kibővített monetáris politikai eszköztár működését sikeresnek ítéli, a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank továbbra is a pénzpiaci hozamokon keresztül kívánja elérni a laza monetáris kondíciók fenntartását és a gazdasági növekedés ennek megfelelő ösztönzését. A betéti eszközből kiszorított likviditás mennyiségének szinten tartása és ezáltal a kialakított laza monetáris kondíciók fenntartása érdekében a Monetáris Tanács 2017. júniusi ülésén 300 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. harmadik negyedév végén fennálló állományát. A Monetáris Tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki a monetáris kondíciók alakulásában elvárt hatást. A bankrendszeri likviditási folyamatokkal kapcsolatos bizonytalanságokat az MNB a 2016. októberben bevezetett és 2017. márciusban hosszabb futamidőkkel kiegészített finomhangoló eszközökkel kezeli. A Monetáris Tanács a korlát mértékéről negyedévente határoz, legközelebb 2017 szeptemberében dönt a 2017. negyedik negyedév végi szintről.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az előrejelzési időszakban az inflációs cél fenntartható elérése fél évvel később, 2019 elejétől várható. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének és a jegybanki eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondícióknak a tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. A Monetáris Tanács értékelése szerint a külső környezet változásával nőttek a lefelé mutató inflációs kockázatok. Amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2017. június 20.