Közlemény a Monetáris Tanács 2017. május 23-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2017. május 23-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2017. május 24-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2017. június 7-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Monetáris Tanács megítélése szerint az előrejelzési időszakban élénkül a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az infláció fenntarthatóan 2018 első felétől éri el a jegybanki célt.

2017 áprilisában az infláció 2,2 százalékra mérséklődött. Az infláció csökkenését főként az üzemanyagok árindexének – döntően bázishatások miatti – mérséklődése magyarázza. Az alapfolyamatot jellemző mutatók a várakozásoknak megfelelően stabilan alakultak. Az elkövetkező időszakban a jelenlegi szint közelében maradhat az infláció. A foglalkoztatás dinamikus bővülése, a feszes munkaerőpiac és a 2016 végi bérmegállapodás következtében a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme tovább élénkül, aminek költségnövelő hatását ellensúlyozza a munkáltatóijárulék-csökkentés és a vállalati nyereségadókulcs mérséklése. Mindez a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérlegtöbblet csökkenéséhez vezet. Előrejelzésünk szerint az infláció fenntarthatóan 2018 első felétől éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket.

2017 első negyedévében dinamikusan bővült a hazai gazdaság, az előzetes adatok alapján a bruttó hazai termék 4,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. 2017 márciusában az ipari termelés jelentősen emelkedett, emellett az építőipari termelés is számottevően nőtt és az elkövetkező hónapokban várhatóan folytatódik a növekedés. Márciusban a kiskereskedelmi forgalom bővülése tovább folytatódott. Az import értékének bővülése meghaladta az exportét, így márciusban csökkent a külkereskedelmi többlet. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, 2017 első negyedévében a foglalkoztatottság enyhén emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta historikusan alacsony szinten alakul. A gyors bérkiáramlással párhuzamosan a háztartások fogyasztásának dinamikus növekedése várható, amelyet a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának pótlása is támogat. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására az előrejelzési horizonton jelentősen mérséklődik. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az EU-s forrásoknak a beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A Monetáris Tanács a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.

A 2013 júniusában elindított Növekedési Hitelprogram 2017. március végén lezárult. A program kivezetését követően a piaci hitelezésre való átállást a Piaci Hitelprogram (PHP) biztosítja. Ennek következtében a mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelezése középtávon is a fenntartható növekedéshez szükséges 5-10 százalékos sáv felső felében maradhat.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszak nagy részében kedvezően alakult, majd az időszak végén romlott a nemzetközi pénzpiaci hangulat. A kockázatvállalási hajlandóságot elsősorban a geopolitikai feszültségek alakulása, a Fed és az EKB monetáris politikája, az Egyesült Államok kormányzati intézkedései, az európai választási eredmények, valamint a cseh árfolyamküszöb eltörlésének utóhatásai befolyásolták. A kockázati mutatók összességében nem változtak jelentősen, míg a fejlett piaci tőzsdeindexek jellemzően emelkedtek az időszak során. A három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás továbbra is jelentős hatást gyakorolt a hazai pénzpiaci hozamokra, így a három hónapos BUBOR historikus mélyponton maradt. A bankközi hozamgörbe laposabbá vált, miközben a hozamok nagymértékben csökkentek. A rövid állampapírpiaci hozamok nem változtak jelentősen, míg az állampapírpiaci hozamgörbe középső és hosszú szakaszán számottevő csökkenés volt megfigyelhető, aminek következtében a 3 és 5 éves hozamok historikus mélypont közelébe süllyedtek. A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok az elmúlt évek során jelentősen csökkentek és várhatóan hosszabb ideig negatív tartományban maradnak. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.

A betéti eszközből kiszorított likviditás mennyiségének szinten tartása és ezáltal a kialakított laza monetáris kondíciók fenntartása érdekében a Monetáris Tanács 2017. márciusi ülésén 500 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. második negyedév végén fennálló állományát. A márciusban bevezetett 6 és 12 hónapos futamidejű swap eszközöket az MNB sikeresen alkalmazta, a devizaswap-tendereken jelentős mértékű banki kereslet mutatkozott. A Monetáris Tanács a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank továbbra is a pénzpiaci hozamokon keresztül kívánja elérni a laza monetáris kondíciók fenntartását és a gazdasági növekedés ösztönzését. A Monetáris Tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt hatást. A Monetáris Tanács a korlát mértékéről negyedévente határoz, legközelebb 2017 júniusában dönt a 2017. harmadik negyedév végi szintről.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az előrejelzési időszakban az infláció fenntarthatóan 2018 első felétől éri el a jegybanki célt. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének és a jegybanki eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondícióknak a tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. A Monetáris Tanács figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket. Amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2017. május 23.