Közlemény a Monetáris Tanács 2017. március 28-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2017. március 28-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2017. március 29-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2017. április 12-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Monetáris Tanács megítélése szerint az előrejelzési időszakban élénkül a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságban a tavalyi átmeneti lassulást követően vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a gazdaság bővülésével fokozatosan megszűnnek. Az infláció fenntarthatóan 2018 első felétől éri el a jegybanki célt.

2017 februárjában folytatódott az infláció döntően bázishatásokhoz köthető emelkedése. Ugyanakkor az alapfolyamatot jellemző mutatók a várakozásoknak megfelelően stabilan alakultak. A következő hónapban még átmenetileg az árindex további, kismértékű növekedése várható, majd a tavaszi hónapoktól az év eleji bázishatások kifutásával az infláció ismét cél alá csökkenhet. A foglalkoztatás dinamikus bővülése, a feszes munkaerőpiac és a tavaly év végi bérmegállapodás következtében a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme tovább élénkül, aminek költségnövelő hatását ellensúlyozza a munkáltatóijárulék-csökkentés és a vállalati nyereségadó mérséklése. Mindez a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérlegtöbblet csökkenéséhez vezet. Előrejelzésünk szerint az infláció fenntarthatóan 2018 első felétől éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket.

2016 negyedik negyedévében folytatódott a hazai gazdaság növekedése. 2017. januárban a kiskereskedelmi forgalom élénkült, az ipari termelés emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az előző évi erős visszaesést követően az építőipari termelés januárban számottevően emelkedett és az elkövetkező hónapokban várhatóan tovább bővül. A munkaerő iránti kereslet erős maradt. Folytatódott a foglalkoztatottság emelkedése, miközben a munkanélküliségi ráta historikusan alacsony szintre csökkent. A gyors bérkiáramlással párhuzamosan a háztartások fogyasztásának dinamikus növekedése várható, amelyet a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának pótlása is támogat. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására az előrejelzési horizonton jelentősen mérséklődik.

A 2013 júniusában elindított Növekedési Hitelprogram 2017. március végén lezárul. A program elérte célját, közel 40 ezer vállalkozás finanszírozását elősegítve nagyban hozzájárult a kkv-hitelállomány dinamikus, a tavalyi évben 12 százalékos bővüléséhez. A piaci hitelezésre való átállást a Piaci Hitelprogram biztosítja. Ennek keretében a hitelintézetek az idei évre 170 milliárd forint összegű hitelnövekményt vállaltak, amelynek eredményeként várakozásunk szerint fennmarad a kkv-hitelezés 5-10 százalék közötti bővülése. Az idei évi gazdasági növekedést a költségvetés és az EU-s forrásoknak a beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A Monetáris Tanács a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban folytatódott a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikája közötti divergencia. A Fed a várakozásoknak megfelelően folytatta kamatemelési ciklusát, míg a hazai monetáris politika szempontjából leginkább meghatározó EKB továbbra is fenntartja laza monetáris politikai kondícióit. A fejlett piaci tőzsdeindexek és a hosszú lejáratú állampapírhozamok többsége emelkedett. A három hónapos betét állományának korlátozása révén kiszoruló likviditás továbbra is jelentős hatást gyakorolt a hazai pénzpiaci hozamokra, így a három hónapos BUBOR historikus mélyponton maradt, és a rövid állampapírpiaci hozamok enyhén csökkentek. A hazai hosszú hozamok a nemzetközi tendenciáknak megfelelően némileg emelkedtek.

A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok az elmúlt évek során érdemben csökkentek és várhatóan hosszabb ideig negatív tartományban maradnak. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.

A Monetáris Tanács a 2016 júliusában kibővített monetáris politikai eszköztár működését sikeresnek ítéli, a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank továbbra is a pénzpiaci hozamokon keresztül kívánja elérni a laza monetáris kondíciók fenntartását és a gazdasági növekedés ennek megfelelő ösztönzését. A bankrendszeri likviditás elsősorban a lakossági devizahitelek forintosításához kötődő devizaswapok lejáratainak, valamint a lejáró állami devizakötvények forintból történő megújításának köszönhetően a második negyedévben a korábbiaknál nagyobb mértékben fog csökkenni. Ezért az utóbbi két negyedévben a betéti eszközből kiszorított likviditás mennyiségének szinten tartása és ezáltal a kialakított laza monetáris kondíciók fenntartása érdekében a Monetáris Tanács 2017. márciusi ülésén 500 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. második negyedév végén fennálló állományát. Továbbá a jelenlegi futamidők mellett 6 és 12 hónapos lejáratú eszközökkel bővíti a forintlikviditást nyújtó swapeszközök körét. A Monetáris Tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt hatást. A Monetáris Tanács a korlát mértékéről negyedévente határoz, legközelebb 2017 júniusában dönt a 2017. harmadik negyedév végi szintről.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban a tavalyi átmeneti lassulást követően vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a gazdaság bővülésével fokozatosan megszűnnek. Az előrejelzési időszakban az infláció fenntarthatóan 2018 első felétől éri el a jegybanki célt. A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének és a jegybanki eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondícióknak a tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. A Monetáris Tanács figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket. Amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2017. március 28.