1) A Monetáris Tanács a 2017. szeptember 19-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2017. szeptember 20-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
| Jegybanki kamatláb | Korábbi mérték (százalék) | Változás (bázispont) | Új mérték (százalék) |
| Jegybanki alapkamatláb | 0,90 | nem változott | 0,90 |
| Egynapos jegybanki betét kamatlába | -0,05 | -10 | -0,15 |
| Egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába | 0,90 | nem változott | 0,90 |
| Egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlába | 0,90 | nem változott | 0,90 |
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2017. október 4-én 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Monetáris Tanács megítélése szerint az előrejelzési időszakban élénkül a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az inflációs cél fenntartható elérése a júniusi előrejelzésben jelzett fél évvel későbbre kerülését követően a szeptemberi előrejelzés szerint további egy negyedévvel később, 2019 közepére várható.
2017 augusztusában az infláció 2,6 százalékra, míg a maginfláció 2,8 százalékra emelkedett. A maginfláció főként bázishatások, valamint átmeneti tényezők, mint a dohány- és tejtermékek árváltozása miatt emelkedett. Az alapfolyamatot jellemző mutatók a várakozásainkkal összhangban a maginflációtól érdemben elmaradva 2 százalék körül alakultak. A hazai foglalkoztatás bővülése, a feszes munkaerőpiac, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a bérek általános, dinamikus növekedését okozták. Ennek költségnövelő hatását ellensúlyozza az év eleji munkáltatóijárulék-csökkentés és a vállalati nyereségadókulcs mérséklése. Várakozásunkkal összhangban a bérek oldaláról érdemi inflációs hatás egyelőre nem azonosítható. A globális infláció év eleji emelkedése megtorpant, egyes gazdaságokban a fogyasztóiár-index csökkent. Az eurozóna kapcsán az Európai Központi Bank ismét lefelé módosította inflációs előrejelzését. A külső környezet inflációja, különösen az eurozónában, hosszabb ideig alacsony maradhat.
A következő hónapokban a fogyasztóiár-index a jelenlegi szintről 2017 végére újból a toleranciasáv aljára csökken. A maginfláció az átmeneti hatások kifutásával a jövő év második felében mérséklődik. Az inflációs alapfolyamat mutatóink előretekintve 2 százalék körül alakulnak. A hazai árszínvonal emelkedését a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a jövő évre bejelentett áfakulcs-csökkentések is lassítják. A szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzése alapján az árstabilitási cél egy negyedévvel később, 2019 közepére érhető el fenntarthatóan.
2017 második negyedévében folytatódott a magyar gazdaság növekedése. Júliusban az ipari termelés a nyári gyárleállások miatt stagnált. Az év végéhez közeledve az ipari termelés korrekciója és fokozatos felfutása várható. Az építőipari termelés dinamikus növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése az elkövetkező hónapokban is folytatódik. Júliusban a kiskereskedelmi forgalom növekedése némileg lassult. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, 2017 második negyedévében a foglalkoztatottság historikus csúcson alakult. A munkanélküliségi ráta alacsony szinten maradt. A gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására az előrejelzési horizonton mérséklődik. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az EU-s források beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A Monetáris Tanács 2017-ben 3,6 százalékos, a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít. A növekedéshez nagyban hozzájárulnak az MNB és a Kormány növekedésösztönző programjai.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzpiaci hangulat összességében javult. A kockázatvállalási hajlandóságot a geopolitikai kockázatok erősödése mellett a kedvező makrogazdasági adatok, valamint a Brexithez kötődő tárgyalások befolyásolták. A kelet-közép-európai régióval kapcsolatos befektetői megítélés továbbra is kedvező. A régió országaiban várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások eltérő időzítésű jegybanki reakciókat valószínűsítenek. A hazai pénzpiaci hozamokra továbbra is jelentős hatást gyakorolt a három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás. A három hónapos BUBOR új historikus mélypontra csökkent. A bankközi és állampapírpiaci hozamgörbe lejjebb tolódott. A 3 és 5 éves állampapírpiaci hozamok historikus mélyponton vannak.
A jegybanki eszköztár átalakításával elért, az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges korábbi laza monetáris kondíciók az elmúlt hónapokban összességében szigorúbb irányba mozdultak el. Az inflációs cél elérésének többszöri későbbre kerülése is monetáris lazítást indokol. A megfelelő monetáris kondíciók biztosítása érdekében a Monetáris Tanács összehangolt intézkedésekről döntött. Ennek keretében a Monetáris Tanács az egynapos jegybanki betét kamatlábát 10 bázisponttal csökkenti. Emellett a három hónapos betét 2017 év végétől fennálló állományát 75 milliárd forintban korlátozza. A swapeszközök állománya az elkövetkező időszakban növelésre kerül, amelynek célja, hogy a lazító hatás a hozamgörbe minél hosszabb szakaszán minél hamarabb érvényesüljön.
A Monetáris Tanács értékelése szerint a három hónapos betéti korlátozás betöltötte szerepét és az állomány év végi 75 milliárd forintos mennyiségi korlátja nem csökken tovább. A jövőben a forintlikviditást nyújtó swapeszközök állományának és lejárati szerkezetének a jelentősége felértékelődik.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az inflációs cél fenntartható elérése a júniusi előrejelzésben jelzett fél évvel későbbre kerülését követően további egy negyedévvel később, 2019 közepére várható. A Monetáris Tanács az egynapos betéti kamatot 10 bázisponttal csökkentve -0,15 százalékban állapította meg, míg az alapkamatot, valamint az egynapos és egyhetes hitelkamatot változatlanul tartotta. A Monetáris Tanács értékelése szerint a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez mind az alapkamat, mind a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel követi az inflációt övező kockázatokat, valamint a monetáris kondíciók alakulását és kész további nemhagyományos, célzott eszközökön keresztül lazítani azokat.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2017. szeptember 19.