1) A Monetáris Tanács a 2018. december 18-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2018. december 19-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
|
Jegybanki eszköz |
Kamatláb mértéke |
Korábbi mérték (százalék) |
Változás (bázispont) |
Új mérték (százalék) |
|
Jegybanki alapkamat |
|
0,90 |
nem változott |
0,90 |
|
O/N jegybanki betét |
Jegybanki alapkamat |
-0,15 |
nem változott |
-0,15 |
|
O/N fedezett hitel |
Jegybanki alapkamat |
0,90 |
nem változott |
0,90 |
|
Egyhetes fedezett hitel |
Jegybanki alapkamat |
0,90 |
nem változott |
0,90 |
2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2019. január 9-én 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a fogyasztóiár-index 3 százalékos értékének fenntartható módon történő elérése. Az infláció változékonysága számottevően növekedett, ezért a Monetáris Tanács a kilátások megítélésében a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására. Az adószűrt maginfláció emelkedik, ami a tartós inflációs tendenciák erősödésére utal. A magyar gazdaság 2018-ban dinamikusan bővül, ugyanakkor aktuális előrejelzési feltevéseink teljesülése esetén a gazdasági növekedés 2019-től várhatóan fokozatosan lassul. A gazdaság hosszú távú, fenntartható növekedése szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség javítása.
2018 őszi hónapjaiban a volatilis, világpiaci nyersanyagárak mozgására érzékeny tételek az infláció szokásosnál nagyobb mértékű változékonyságát okozták. Ennek következtében a fogyasztóiár-index októberre 3,8 százalékra emelkedett, majd novemberben jelentős mértékben, 3,1 százalékra csökkent. Az infláció novemberi mérséklődését főként az üzemanyagárak csökkenése okozta. Ugyanakkor folytatódott a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamatok emelkedése. Novemberben az adószűrt maginfláció 2,7 százalékra nőtt.
Rövid távon az infláció nagyobb mértékű változékonysága fennmarad. A fogyasztóiár-index a 2019 első negyedévi átmeneti emelkedést követően 3 százalék alá csökken. A Monetáris Tanács a monetáris politika horizontján az inflációs cél fenntartható elérésének megítélésében a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a tartós inflációs tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására. Az erős belső kereslet fennmaradásával párhuzamosan az adószűrt maginfláció 2019 elején 3 százalék fölé emelkedhet, majd a monetáris politika horizontján 3 százalék közelében alakul. A tartós inflációs tendenciák értékelése szempontjából az elkövetkező időszak beérkező adatai meghatározóak.
2018 harmadik negyedévében a részletes adatközlés alapján a hazai gazdaság dinamikusan, 4,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A lakossági fogyasztás és a beruházások növekedése tovább folytatódott. A munkaerő iránti kereslet változatlanul erős, a munkanélküliségi ráta historikus mélypontja közelében tartózkodik. Az áruforgalmi egyenleg főként a dinamikus hazai beruházásokhoz és néhány egyszeri tételhez kötődően mérséklődött, miközben a szolgáltatásegyenleg nagymértékben javult. A folyó fizetési mérleg egyenlege továbbra is érdemi többletet mutat. Októberben a vállalati és a háztartási hitelezés bővülése folytatódott, ugyanakkor a vállalati hitelezés esetében a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek aránya változatlanul alacsony.
A gazdasági növekedés az ágazatok széles körében folytatódik. A kibocsátás alakulásában a következő években is markáns szerepe lesz az erős belső keresletnek. A magyar gazdaság 2018-ban dinamikusan bővül, ugyanakkor aktuális előrejelzési feltevéseink teljesülése esetén a gazdasági növekedés 2019-től fokozatosan lassul. Az átmeneti tényezők kifutásával, valamint a szolgáltatásegyenleg dinamikus növekedésének köszönhetően a folyó fizetési mérleg egyenlege hosszabb távon is pozitív tartományban marad. A magyar gazdaság fundamentumai erősek és folytatódott a fejlett gazdaságokhoz történő felzárkózás. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség javítása.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakot változó nemzetközi pénzügyi piaci hangulat jellemezte. A kockázatvállalási hajlandóságot a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozások és a nemzetközi kereskedelempolitikával, az olasz költségvetést övező vitával, illetve a Brexit megállapodással kapcsolatos bizonytalanságok befolyásolták. Az előző kamatdöntés óta az olajárak nagy volatilitás mellett csökkentek. A jelenlegi nemzetközi környezet változatlanul óvatosabb megközelítést igényel. Ezen folyamatokat a Monetáris Tanács a tartós inflációs tendenciák szempontjából értékeli.
A külső környezetet tekintve az eurozóna gazdasági növekedése 2018 harmadik negyedévében elmaradt a várakozásoktól, a folyamat tartósságát még bizonytalanság övezi. Az infláció a 2 százalékos cél közelében alakul, azonban a tartósan 1 százalék körüli maginfláció visszafogott alapfolyamatokra utal. Ennek következtében az Európai Központi Bank (EKB) első kamatemelésére vonatkozó piaci várakozások későbbre tolódtak, ezáltal az euroövezetben tovább maradhatnak fenn a laza monetáris kondíciók.
A hazai inflációs kilátások tekintetében megnövekedett annak a valószínűsége, hogy a tartós tendenciákat megragadó adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedhet, miközben az eurozónában a laza monetáris kondíciók tovább maradhatnak fenn. Ezen tényezők közül az MNB monetáris politikáját elsődlegesen a hazai tartós inflációs tendenciák alakulása határozza meg.
A Monetáris Tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek során először a nemkonvencionális eszköztárral kapcsolatos lépésekre kerül sor. A Monetáris Tanács által elfogadott eszköztár-stratégiának megfelelően a monetáris kondíciókat előretekintve a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki. A hosszú hozamokra ható nemkonvencionális eszköztár finomhangolása keretében 2018. év végéig lezárulnak a jelzáloglevél-vásárlások és kivezetésre kerül a monetáris politikai IRS-eszköz. Emellett a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányának növelése érdekében 2019 januárjában – 1000 milliárd forintos keretösszeggel – elindul a Növekedési Hitelprogram Fix konstrukció, amelynek keretében kibocsátásra kerülő likviditást az MNB alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszközzel sterilizálja.
A Monetáris Tanács változatlanul tartotta a monetáris kondíciókat, ennek megfelelően az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,15 százalékon hagyta. Emellett a Tanács a 2019 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlan mértékben, legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg. A Monetáris Tanács legközelebb 2019 márciusában dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.
A Monetáris Tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye. Az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, amelyet a Monetáris Tanács az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékel. Ennek következtében az elkövetkező időszak beérkező adatai meghatározóak. A Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kíséri a beérkező makrogazdasági adatokat, és azok függvényében dönt a monetáris kondíciók alakításáról.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2018. december 18.