Közlemény a Monetáris Tanács 2019. április 30-i üléséről
1. A Monetáris Tanács a 2019. április 30-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2019. május 1-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
| Jegybanki eszköz | Kamatláb mértéke | Korábbi mérték (százalék) | Változás (bázispont) | Új mérték (százalék) |
| Jegybanki alapkamat | 0,90 | nem változott | 0,90 | |
| O/N jegybanki betét | Jegybanki alapkamat – 0,95 százalékpont | -0,05 | nem változott | -0,05 |
| O/N fedezett hitel | Jegybanki alapkamat + 0,00 százalékpont | 0,90 | nem változott | 0,90 |
| Egyhetes fedezett hitel | Jegybanki alapkamat + 0,00 százalékpont | 0,90 | nem változott | 0,90 |
2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2019. május 15-én 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. 2019 márciusában az infláció 3,7, míg a maginfláció 3,8 százalék volt. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció a februári 3,2 százalékról márciusban 3,5 százalékra emelkedett. A maginfláció növekedését részben a dohánytermékek jövedéki adójának év eleji emelése okozta, míg a fogyasztóiár-index megugrásához az üzemanyagok áremelkedése is hozzájárult. Az adószűrt maginfláció alakulása esetében a piaci szolgáltatások inflációja márciusban lényegében nem változott, miközben az iparcikkek áremelkedését néhány egyedi, változékony tétel eredményezte.
Az infláció továbbra is nagy változékonyságot mutat, ezért a Monetáris Tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra. Az infláció és az adószűrt maginfláció várható alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg. A változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. A következő negyedévekben az infláció a 3 százalékos jegybanki cél körül ingadozik. Az adószűrt maginfláció az őszi hónapokig tovább emelkedik, majd 2019 végétől mérséklődik.
2018-ban a hazai gazdaság 4,9 százalékkal növekedett, amihez érdemben hozzájárult a vállalati és háztartási hitelezés dinamikus bővülése. Az év elején beérkezett indikátorok alapján a lakossági fogyasztás és a beruházások növekedése az idei évben tovább folytatódik. A munkaerő iránti kereslet változatlanul erős, a munkanélküliségi ráta historikus mélypontja közelében alakul. 2019 februárjában a folyó fizetési mérleg egyenlege javult, amihez a stabil szolgáltatásegyenleg mellett az áruegyenleg újbóli emelkedése is hozzájárult.
A gazdasági növekedés 2019-től fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A hitelpiacok folytatódó dinamikus bővülésével a beruházási ráta magas szinten stabilizálódik, míg a reáljövedelmek emelkedése hozzájárul a lakossági fogyasztás és a megtakarítások további erősödéséhez. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása.
A világgazdaság növekedési és inflációs kilátásai változatlanul mérsékeltek. A globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikáját továbbra is óvatosság jellemzi. Az európai konjunktúrát és az eurozóna inflációját övező lefelé mutató kockázatokkal összhangban az Európai Központi Bank (EKB) márciusban az első kamatemelésének időpontját későbbre tolta. Ennek, valamint az EKB mérlegpolitikájának eredményeként a laza monetáris kondíciók az eurozónában a korábban vártnál tovább maradnak fenn.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakot a korábbiaknál kedvezőbb nemzetközi pénzügyi piaci hangulat jellemezte. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a Brexit megállapodást övező bizonytalanságok, valamint a globálisan meghatározó jegybankok lépései befolyásolták. Az olajárak március óta emelkedtek.
A Monetáris Tanács változatlanul tartotta a monetáris kondíciókat. Ennek megfelelően az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon hagyta. A Tanács márciusban a második negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 300-500 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.
A monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében a Monetáris Tanács 2019. július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindítja a vállalati kötvényvásárlási programját. A Növekedési Kötvényprogrammal (NKP) a Tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. Az új program szervesen kiegészíti a 2019 elején elindult Növekedési Hitelprogram Fix konstrukciót.
A Monetáris Tanács döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál. A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek. Az infláció alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg. A változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Ennek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a Tanács a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2019. április 30.