Közlemény a Monetáris Tanács 2019. július 23-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2019. július 23-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2019. július 24-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2019. augusztus 7-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az inflációt meghatározó tényezők továbbra is változékonyságot mutatnak, ezért a Monetáris Tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra. Az MNB várakozásainak megfelelően a fogyasztói árak emelkedésének üteme a nyári hónapokban csökkenésnek indult. 2019 júniusában az infláció 3,4, a maginfláció 3,8, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,5 százalékra mérséklődött. A beérkezett adatok megerősítik a júniusi Inflációs jelentés alappályáját.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra az év második felétől fékezi az áremelkedés ütemét. A külső dezinflációs hatások erősödésével az adószűrt maginfláció az idei év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken. A monetáris politika hatókörén kívül eső hatásként a dohánytermékek félévente emelkedő jövedéki adója a teljes erőjelzési horizonton emeli a fogyasztóiár-indexet. Az intézkedés másodkörös inflációs hatásokat nem okoz, így nem befolyásolja az adószűrt maginfláció alakulását.

2019 első negyedévében a hazai gazdaság 5,3 százalékkal bővült, amihez a piaci szolgáltató ágazatok, az ipar és az építőipar járultak hozzá a legnagyobb mértékben. A havi indikátorok alapján a második negyedévben a kiskereskedelmi forgalom és az építőipari termelés növekedési üteme is lassult. A beérkezett adatok a korábbi várakozásainkkal összhangban arra utalnak, hogy a GDP bővülésének dinamikája a második negyedévtől fokozatosan mérséklődik. A bérek a korábbi magas szinthez képest áprilisban némileg visszafogottabb ütemben emelkedtek. A munkaerő iránti kereslet változatlanul erős, a munkanélküliségi ráta historikus mélypontja közelében alakult. A folyó fizetési mérleg többlete 2019 első negyedévében is fennmaradt. A külkereskedelmi többlet az elmúlt negyedévekben főként a dinamikusan bővülő import következtében csökkent, amelynek hátterében elsősorban a vállalatok élénk beruházási aktivitása áll.

A gazdasági növekedés az idei év közepétől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását. A hazai gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal növekszik. A hitelpiacok folytatódó dinamikus bővülésével a beruházási ráta idén tovább emelkedik és a következő években is magas szinten stabilizálódik. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása.

A monetáris politika mellett az új lakossági állampapír-stratégia, a 2020-as költségvetési törvény és a Gazdaságvédelmi Akcióterv versenyképességi intézkedései is a makrogazdasági stabilitás és a fenntartható felzárkózás további erősítése irányába hatnak. A júniusban bevezetett Magyar Állampapír Plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését is eredményezi. Ennek következtében a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg, ami az önfinanszírozás erősítése révén az ország külső sérülékenységének csökkentését is támogatja. A Magyar Állampapír Plusz állománya a június 1-jei indulás óta 1200 milliárd forintot meghaladó mértékben nőtt. Ennek az összegnek több mint a fele az állam számára új forrásként jelentkezett. A jövő évi költségvetési törvény alapján a költségvetés GDP-arányos hiánya jelentős tartalékok fenntartása mellett 1 százalékra mérséklődik. A költségvetési politika 2019 után 2020-ban is anticiklikus hatású marad. A bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv várhatóan fokozatosan javítja a gazdaság versenyképességét. A fenti lépések együttesen erősítik a makrogazdasági egyensúlyt, csökkentik a külső sérülékenységet, és hozzájárulnak a fenntartható felzárkózási pálya megőrzéséhez.

A világgazdaság növekedési kilátásait övező bizonytalanság következtében a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikáját továbbra is fokozott óvatosság jellemzi. Az európai konjunktúrát és az eurozónát övező lefelé mutató inflációs kockázatokkal, illetve az Európai Központi Bank (EKB) kommunikációjával összhangban a piaci szereplők rövid távon a monetáris kondíciók lazítását árazzák. A piaci várakozások szerint a Federal Reserve idén akár több lépésben is csökkentheti az irányadó kamatot, miközben a japán jegybank a korábbi várakozásoknál hosszabb ideig tarthatja fenn lazító irányultságú monetáris politikáját.

Az előző kamatdöntés óta a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat kismértékben javult. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a beérkező makrogazdasági adatok, valamint a globálisan meghatározó jegybankok lépései befolyásolták. Az olajárak az elmúlt hónapban csökkentek.

A monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében a Monetáris Tanács 2019. július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította a vállalati kötvényvásárlási programját. A Növekedési Kötvényprogrammal (NKP) a Tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A vállalati kötvénykibocsátásokra várhatóan a negyedik negyedévben kerül sor. A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. A program szervesen kiegészíti a hitelezés egészségesebb szerkezete érdekében 2019 elején elindított Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) konstrukciót, amelynek keretében az év első felében a résztvevő hitelintézetek közel 175 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hazai kkv-kkal.

A Monetáris Tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon változatlanul tartotta. Továbbá a Tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 200-400 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB kész az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítani annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a Monetáris Tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon.

A Monetáris Tanács döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál. A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra az év második felétől fékezi az áremelkedés ütemét. Az inflációs kilátások tekintetében a második félévben beérkező adatok meghatározóak. Ezek közül kiemelten fontos a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei. Ezeknek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a Tanács a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2019. július 23.