Közlemény a Monetáris Tanács 2019. május 28-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2019. május 28-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2019. május 29-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2019. június 12-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. 2019 áprilisában az infláció 3,9, míg a maginfláció 3,8 százalék volt. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció a márciusi 3,5 százalékról áprilisban 3,4 százalékra mérséklődött. A piaci szolgáltatások árainak emelkedését ellensúlyozta a nagy változékonyságot mutató iparcikkek inflációjának csökkenése. A fogyasztóiár-index növekedéséhez áprilisban is nagyrészt az üzemanyagok áremelkedése járult hozzá.

Az infláció szerkezetében továbbra is meghatározó a változékony tételek aránya, ezért a Monetáris Tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra. Az infláció és az adószűrt maginfláció várható alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg. A változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. A következő negyedévekben az infláció a 3 százalékos jegybanki cél körül ingadozik. Az adószűrt maginfláció az őszi hónapokig tovább emelkedik, majd 2019 végétől mérséklődik.

2019 első negyedévében a hazai gazdaság 5,3 százalékkal növekedett az előzetes adatközlés alapján, amihez az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltató ágazatok járultak hozzá a legnagyobb mértékben. Az év elején beérkezett indikátorok alapján a lakossági fogyasztás és a beruházások növekedése az idei évben tovább folytatódik. A munkaerő iránti kereslet változatlanul erős, a munkanélküliségi ráta historikus mélypontja közelében alakul. Az előzetes havi adatok alapján 2019 első negyedévében is fennmaradt a folyó fizetési mérleg többlete.

A gazdasági növekedés a következő negyedévektől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A hitelpiacok folytatódó dinamikus bővülésével a beruházási ráta magas szinten stabilizálódik, míg a reáljövedelmek emelkedése hozzájárul a lakossági fogyasztás és a megtakarítások további erősödéséhez. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása.

A világgazdaság növekedési és inflációs kilátásai változatlanul mérsékeltek. A globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikáját továbbra is óvatosság jellemzi. Az európai konjunktúrát és az eurozóna inflációját övező lefelé mutató kockázatokkal összhangban az Európai Központi Bank (EKB) első kamatemelésére vonatkozó piaci várakozások még későbbre tolódtak, aminek eredményeként a laza monetáris kondíciók az eurozónában a korábban vártnál tovább maradhatnak fenn.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakot változó nemzetközi pénzügyi piaci hangulat jellemezte. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a beérkező makrogazdasági adatok, valamint a globálisan meghatározó jegybankok lépései befolyásolták. Az olajárak április óta enyhén csökkentek.

A Monetáris Tanács változatlanul tartotta a monetáris kondíciókat. Ennek megfelelően az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon hagyta. A Tanács márciusban a második negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 300-500 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

A monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében a Monetáris Tanács 2019. július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindítja a vállalati kötvényvásárlási programját. A Növekedési Kötvényprogrammal (NKP) a Tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. Az új program szervesen kiegészíti a 2019 elején elindult Növekedési Hitelprogram Fix konstrukciót.

A Monetáris Tanács döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál. A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek. Az infláció alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg. A változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Ennek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a Tanács a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2019. május 28.