Közlemény a Monetáris Tanács 2019. március 26-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2019. március 26-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2019. március 27-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2019. április 10-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. 2019 februárjában az infláció 3,1, míg a maginfláció 3,5 százalék volt. A maginfláció emelkedését főként a feldolgozott élelmiszerek és a piaci szolgáltatások magasabb inflációja okozta, amihez a teljes fogyasztóiár-index esetében a volatilis feldolgozatlan élelmiszer- és üzemanyagárak növekedése járult hozzá. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció a januári 3,0 százalékot követően februárban 3,2 százalékon alakult. Az inflációt továbbra is változékony tételek befolyásolják, ezért a Monetáris Tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra. Az éves fogyasztóiár-index 2018 közepe óta folyamatosan 3 százalék körül ingadozik és az adószűrt maginfláció 2019 elején 3 százalékra emelkedett, így az MNB elérte inflációs célját.

Az infláció és az adószűrt maginfláció alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg. A változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. A következő negyedévekben az infláció a 3 százalékos jegybanki cél körül ingadozik. Az adószűrt maginfláció az őszi hónapokig tovább emelkedik, majd 2019 végétől mérséklődik.

2018-ban a hazai gazdaság 4,9 százalékkal növekedett, amihez érdemben hozzájárult a vállalati és háztartási hitelezés dinamikus bővülése. A lakossági fogyasztás és a beruházások növekedése folytatódott. A munkaerő iránti kereslet változatlanul erős, a munkanélküliségi ráta historikus mélypontja közelében alakul. A folyó fizetési mérleg alakulását két ellentétes hatás befolyásolta. Az áruforgalmi egyenleg csökkent, miközben a szolgáltatásegyenleg növekedett.

A gazdasági növekedés 2019-től fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A hitelpiacok folytatódó dinamikus bővülésével a beruházási ráta magas szinten stabilizálódik, míg a reáljövedelmek emelkedése hozzájárul a lakossági fogyasztás és megtakarítások további erősödéséhez. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása.

Az elmúlt időszakban a globális növekedési kilátások jelentősen romlottak. Az Egyesült Államokból, az euroövezetből, illetve Kínából is többnyire lassuló konjunktúrára utaló adatok érkeztek. A kockázatvállalási hajlandóságot emellett a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, valamint a Brexit megállapodást övező bizonytalanságok befolyásolták. Ennek következményeként a globálisan meghatározó jegybankok óvatosabbá váltak. A Federal Reserve bejelentette a mérlegcsökkentésének fokozatos leállítását. A piaci várakozások alapján a laza monetáris kondíciók a korábban vártnál tovább maradhatnak fenn, amit a fejlett országok év eleje óta csökkenő hosszú hozamai is jeleznek. Az olajárak az elmúlt időszakban kismértékben emelkedtek.

A romló európai konjunkturális kilátások és az eurozónát övező lefelé mutató inflációs kockázatok miatt az Európai Központi Bank (EKB) módosította az előretekintő iránymutatását, ezáltal az első kamatemelés időpontja későbbre tolódott. Emellett az EKB a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása és a kedvező banki hitelezési feltételek megőrzése érdekében elindítja a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek új sorozatát (TLTRO-III). Ennek következtében a jegybankmérleg nagysága várhatóan hosszabb ideig nem változik érdemben. Az első kamatemelés későbbre tolódása és a mérlegpolitika eredményeként a laza monetáris kondíciók az eurozónában is tovább maradnak fenn.

Az MNB elérte az inflációs célját. Az árstabilitás fenntartása érdekében a Monetáris Tanács szükségesnek tartotta a monetáris kondíciók megváltoztatását. Ennek megfelelően az egynapos betéti kamatot – 10 bázispontos emeléssel – -0,05 százalékban állapította meg, míg az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát változatlanul, 0,9 százalékon tartotta. Emellett a Tanács a 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelte, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

A monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében a Monetáris Tanács 2019. július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindítja a vállalati kötvényvásárlási programját. Az új monetáris politikai eszközzel, a Növekedési Kötvényprogrammal (NKP) a Tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A jegybank a program keretében a nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott jó minősítésű kötvényeket vásárol. A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. A program bevezetésének szempontjait és a legfontosabb jellemzőit az MNB háttéranyag formájában publikálja, a részletes feltételeket tartalmazó terméktájékoztatót 2019 április végéig teszi közzé. Az új program szervesen kiegészíti a 2019 elején elindult Növekedési Hitelprogram Fix konstrukciót.

A Monetáris Tanács ezen lépéseivel biztosítja az árstabilitás fenntartását. A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek. Az infláció alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg. A változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Ennek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a Tanács a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2019. március 26.