A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mandátuma a jelenlegi rendkívüli makrogazdasági környezetben is az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a Kormány gazdaságpolitikájának támogatása. Ezzel összhangban kiemelt feladattá vált a koronavírus okozta negatív reálgazdasági és pénzpiaci következmények tompítása és a gazdaság újraindításának megalapozása. Az MNB a felmerülő kihívásokra az elmúlt időszakban koordinált lépéssorozattal reagált, amelyet az időközben felmerült pénzpiaci, állampapírpiaci és reálgazdasági fejleményekre reflektálva további lépésekkel egészített ki. Ennek keretében az MNB átalakította monetáris politikai eszköztárát és megváltoztatta működési keretrendszerét. A változtatások lehetővé teszik, hogy az MNB a számára fontos részpiacokon célzottan tudjon likviditást nyújtani és befolyásolni a monetáris kondíciókat.
Aktuális ülése keretében a Monetáris Tanács a kamatfolyosó szimmetrikussá tételéről döntött. A Monetáris Tanács változatlan 0,9 százalékos szinten hagyta az alapkamatot, illetve -0,05 százalékos szinten az O/N betéti kamatot, miközben az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközének kamatát 1,85 százalékra emelte. Az egyhetes betéti eszköz kamata jelenleg változatlanul az alapkamat 0,9 százalékos szintjével egyezik meg, ugyanakkor a Monetáris Tanács döntött arról, hogy az eszköz kamata a kamatfolyosón belül eltérhessen az alapkamattól, akár felfelé, akár lefelé. Az eszköz kamatát minden héten az aktuális tender meghirdetésekor határozza meg a jegybank.
A Monetáris Tanács döntést hozott arról is, hogy az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének megteremtése érdekében állampapír-vásárlási programot indít a másodlagos piacon, valamint a bankrendszer hosszútávú forrásellátottságának növelése céljából újraindítja jelzáloglevél-vásárlási programját. A programok részleteit az MNB később hozza nyilvánosságra.
A monetáris politikai eszköztár átalakításával összhangban a Monetáris Tanács az alapkamaton kamatozó eszközökből kiszorítandó bankrendszeri likviditás tekintetében 2020. II. negyedévétől kezdve nem határoz meg célértéket. Az eszköztár módosításával az MNB megnövelte monetáris politikai mozgásterét, így rugalmasan és gyorsan reagálva adhat célzott választ a pénzpiaci kihívásokra.
A hazai kis- és középvállalkozások számára szükséges, széles körben felhasználható, kedvező források biztosítása érdekében a Monetáris Tanács 2020. április 20-án elindítja a Növekedési Hitelprogram Hajrá elnevezésű konstrukciót, 1000 milliárd forinttal megemelve a jelenlegi keretösszeget. Az NHP fix konstrukcióból eddig fel nem használt 500 milliárd forinttal együtt az MNB 1500 milliárd forintnyi olcsó és stabil forrást biztosít a kkv szektor hitelezésére az összevont NHP Hajrá konstrukció keretében.
Az új konstrukció a legfontosabb paraméterei és a lebonyolítás módja tekintetében megegyezik az NHP korábbi szakaszaival. Az MNB a refinanszírozási hitelt ezúttal is 0 százalékos kamat mellett nyújtja a hitelintézetek részére, és a kkv-k által fizetendő kamat is változatlanul legfeljebb 2,5 százalék lehet. Továbbra is elérhetőek lesznek beruházási hitelek (ideértve a lízinget is), de az elhúzódó és lassabban megtérülő beruházások finanszírozása érdekében a refinanszírozási hitel maximális futamideje 20 évben került meghatározásra. A vállalatok likviditásának biztosítása érdekében a konstrukció keretében forgóeszközhitelek nyújtására is lehetőség lesz, kellően széles körű felhasználással, legfeljebb hároméves futamidő mellett. Emellett az adósságszolgálat mérséklése céljából hitelek kiváltása is megengedett. A kkv-szektor nagyobb szereplői stabilitásának megőrzése érdekében az egy kkv által elérhető maximális hitelösszeg 20 milliárd forint. Annak érdekében, hogy a vállalatok minél hamarabb forráshoz jussanak, a bankok hiteldöntéshez rendelkezésre álló ideje két hétre korlátozódik.
Az NHP-nak a legutóbbi válságot követően, 2013-tól is fontos szerepe volt a hitelbefagyás elkerülésében, majd a kkv-hitelezés csökkenő tendenciájának megfordításában. A jegybank ezúttal is azzal a céllal alakítja át és bővíti ki a programot, hogy az biztosítsa a kkv-k számára szükséges forrásokat, és így ne alakuljanak ki hitelpiaci zavarok. Az NHP az elmúlt években mind a kkv-k, mind a pénzügyi intézmények által jól ismert és kedvelt hiteltermékké vált, így az elkövetkező időszakban is fontos eszköze lehet a megváltozott hiteligények kielégítésének.
A jegybank vállalati kötvényvásárlási programjának, a Növekedési Kötvényprogramnak a 450 milliárd forintos keretösszege változatlan marad. A keretösszegnek eddig a fele került felhasználásra, így több mint 200 milliárd forint áll még rendelkezésre a hazai székhellyel rendelkező, nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvények jegybanki vásárlására. A Növekedési Kötvényprogramban rendelkezésre álló szabad keretösszeg ugyan jelenleg megfelelő, azonban a program egyes paramétereinek módosításával az MNB tovább segítheti a vállalati kötvénypiac likviditásának növelését.
A jegybank egy vállalatcsoporttal szembeni maximális kitettségének 20 milliárd forintról 50 milliárd forintra történő növelése elősegíti, hogy a vállalati szektor nagyobb mértékben támaszkodjon a bankhitelnek alternatívát jelentő forrásbevonási módokra. A programban vásárolható értékpapírok futamidejének 10 évről 20 évre való emelése pedig lehetőséget ad arra, hogy a vállalati szektor – az európai versenytársakhoz hasonlóan – fenntartható, stabil és hosszútávú finanszírozáshoz jusson.
Az NHP Hajrá és az NKP konstrukciók keretében kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB a preferenciális betéti eszközzel sterilizálja, így a programok hatása monetáris politikai szempontból semleges. Annak érdekében, hogy a hitelintézetek érdekeltek legyenek a növekvő hitelkockázatok ellenére is aktivitásuk fenntartásában, a Monetáris Tanács döntésének értelmében 2020. május 4-től átmeneti időre, 2021. június végéig a preferenciális betét sávos kamatozásúvá alakul. Az NHP Hajrá és az NKP konstrukciók keretében megvalósuló, 2020. április 7. utáni hitel- illetve kötvényállomány-növekedésre az MNB az alapkamatnál magasabb, 4 százalékos kamatot fizet.
A Magyar Nemzeti Bank a gyorsan változó környezetben folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és a kilátásokat. A törvényi mandátumának megfelelően minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz az árstabilitás elérése és a magyar gazdasági és pénzügyi rendszer támogatása érdekében.