Közlemény a Monetáris Tanács 2020. december 15-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2020. december 15-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2020. december 16-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

 2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2021. január 6-án 14 órakor jelenik meg.

Indoklás 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaságpolitikáját.

A globális makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat változatlanul leginkább a koronavírus-járvány fejleményei és az oltóanyag fejlesztésével kapcsolatos hírek alakítják. A világ nagy gazdaságainak teljesítménye a 2020 második negyedévi csökkenést követően jelentős korrekciót mutatott a harmadik negyedévben. Ugyanakkor a járvány második hulláma és az egyre szigorúbb járványügyi korlátozások bevezetése a gazdasági kilábalás elhúzódását okozzák, így a világgazdaság helyreállításának üteme körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas.

Az elmúlt időszakban a globális pénzpiaci hangulat javult, aminek hátterében a vakcinafejlesztésekkel kapcsolatos kedvező hírek és a gazdasági kilátások javulása, valamint az  európai uniós költségvetés és helyreállítási alap előzetes elfogadása állt. Ugyanakkor a kockázati mutatók még mindig magas szinten tartózkodnak. Az Európai Központi Bank (EKB) decemberi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az irányadó rátákat, azonban újabb lazító lépéseket jelentett be. Az EKB 500 milliárd euróval 1850 milliárd euróra bővítette a vészhelyzeti eszközvásárlási programjának (PEPP) keretösszegét, miközben a TLTRO III program paramétereit is kedvezőbbé tette. Emellett a jegybank a szükséges bankrendszeri likviditás biztosítása érdekében további hosszabb távú refinanszírozási tendereket is tart. Régiónkban a cseh, a lengyel és a román jegybankok változatlanul alacsony szinten tartották az irányadó rátákat. Az elhúzódó gazdasági kilábalás következtében a laza monetáris kondíciók mind a globális jelentőségű, mind a régiós jegybankok esetén várhatóan tartósan fennmaradnak.

A hazai gazdasági aktivitás az április-májusi mélypontot követően nagymértékben korrigált. 2020 harmadik negyedévében a hazai GDP 11,4 százalékkal növekedett az előző negyedévhez képest, míg éves összevetésben 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől.

A koronavírus-járvány második hulláma miatt a világgazdaság helyreállása általánosan a korábban vártnál hosszabb ideig tart. A korlátozó intézkedések mellett a hazai gazdasági aktivitás 2020 negyedik negyedévében ismét csökken, amivel a GDP összességében 2020-ban 6,0–6,5 százalékkal zsugorodik. A gazdasági élet normalizálódása a koronavírus elleni vakcina széles körű elterjedésével párhuzamosan, 2021 második negyedévétől indulhat meg. A hazai GDP 2021-ben várhatóan 3,5–6,0, 2022-ben 5,0–5,5 százalékkal növekszik.

2020 novemberében az éves összevetésben számított infláció 2,7, a maginfláció 3,9, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,3 százalék volt. A nyári hónapok magasabb átárazásait követően szeptembertől a dezinflációs hatások erősödése volt megfigyelhető. A visszafogottabb árdinamika elsősorban a piaci szolgáltatásokhoz, az üzemanyagokhoz, illetve az élelmiszerekhez volt köthető. A beérkezett adatok alapján az idei évben az inflációs ráta a szeptemberi előrejelzéshez képest némileg alacsonyabban, 3,4 százalékon alakul.

Az árazási döntéseket a következő negyedévekben is nagy változékonyság jellemzi. A dohánytermékek jövedéki adójának év eleji növekedése és bázishatások következtében a fogyasztóiár-index 2021 tavaszi hónapjaiban várhatóan átmenetileg 4 százalék körül alakul. Az új intézkedésekből eredő adóhatások az inflációt 2021-ben 0,4, míg 2022-ben 0,1 százalékponttal emelik. Az inflációs alapfolyamatok esetében a gazdasági kilábalás elhúzódása a dezinflációs hatások tartós fennmaradását okozza. A mérsékelt külső inflációs környezet mellett a gyenge belső kereslet is az árnövekedés lassulásának irányába hat. Összességében az infláció 2021-ben a 3,5–3,6 százalékos tartományban, míg 2022-től újra a jegybanki cél körül alakul. A járványhelyzet időbeli lefutása és a gazdaság várható helyreállása a továbbiakban is változékony árazási mintázatokat eredményezhet, ezért a tartósabb inflációs hatások megítélésében a szokásosnál is nagyobb óvatosság indokolt.

2020-ban a költségvetés hiánya a GDP 8-9 százalékára emelkedik a koronavírus-járvány elleni védekezés költségei, a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedései, illetve a gazdaság lassulása következtében csökkenő adóbevételek miatt, a költségvetés idei évi hiánya azonban várhatóan a nemzetközi átlag közelében alakul. 2021-től a költségvetési deficit csökken. A GDP-arányos államadósság-ráta a 2011 óta tartó folyamatos csökkenés után 2020-ban átmenetileg emelkedik, azonban a gazdasági növekedés helyreállásával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A tőkemérleg többlete hozzájárul az ország stabil, pozitív külső finanszírozási képességének fenntartásához, amelynek hatására az ország nettó külső adóssága a következő években tovább mérséklődik.

A Monetáris Tanács megítélése szerint változatlanul a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödése jelenti a legnagyobb kockázatot az inflációs kilátások szempontjából. Az MNB egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan globális piaci környezet az inflációs kockázatok emelkedését okozza.

A jegybankmérleg nagysága az elmúlt években szűkült, megfelelő beavatkozási potenciált teremtve a gazdasági kihívások tartós kezelésére. Az MNB a jegybankmérleg jelentős mértékű bővítésével reagált a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatásokra, amivel a gazdasági növekedés helyreállását is támogatja. Az MNB mérlege az idei évben jelentős bővülés mellett is régiós összehasonlításban változatlanul átlagos méretűnek tekinthető. Az MNB a koronavírus-járvány okozta kockázatok kezelését és a fenntartható növekedés gyors helyreállítását kész mérlege méretének további növelésével támogatni.

Az állampapír-vásárlási program sikeresen hozzájárult az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének fenntartásához, valamint erősítette a monetáris transzmisszió hatékonyságát. 2020 májusa óta a jegybank mérlegében lévő állampapírok állománya több mint 900 milliárd forinttal nőtt. A Magyar Nemzeti Bank folytatja a programot és változatlanul tartós piaci jelenlétre rendezkedik be az állampapírok másodpiacán. Az MNB a vásárlásokat a szükséges mértékben a szükséges ideig fogja használni. A jegybank heti vásárlásainak összegét rugalmasan alakítja, a vásárlásokat a hosszabb futamidőkre koncentrálva.

A Monetáris Tanács szerint az NHP Hajrá kiemelt fontosságú a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak tompításában, mivel az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel, széleskörű felhasználási lehetőséggel biztosít olcsó és kiszámítható kamatozású forrást a kkv-szektornak. Az NHP Hajrá iránt az áprilisi indulás óta jelentős érdeklődés mutatkozik a vállalkozások oldaláról, a konstrukció keretében november végéig több mint 17 000 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vette igénybe a kedvező finanszírozási lehetőséget, közel 1200 milliárd forint összegben. A Monetáris Tanács a gazdasági helyreállítás során kiemelt fontosságúnak tartja a kkv-k folyamatos működésének fenntartásához és beruházásaik megvalósításához szükséges források biztosítását.

2020. november végéig több mint 260 vállalat regisztrált a Növekedési Kötvényprogramba. Az időszak végéig 40 vállalat 46 kötvénysorozat sikeres kibocsátását hajtotta végre, közel 800 milliárd forintnyi forrást bevonva ezáltal. A programok keretei között kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB továbbra is a preferenciális betéti eszköz segítségével, teljes mértékben semlegesíti.

A Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 0,60 százalékon, az O/N betéti kamatot -0,05 százalékon, míg az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, amellyel a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödésére reagál. Ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.

Az MNB számára kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Az MNB ezért december végén – hasonlóan szeptember végéhez – ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap tendereket tart. A jegybank a négy bejelentett tendert mennyiségi korlát nélkül hirdeti meg, azok finanszírozásához a továbbiakban is felhasználhatja a nemzetközi repo-keretszerződéseit. A hozamgörbe rövid oldalán végrehajtott lépések hozzájárulnak a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez és ezen keresztül az árstabilitás fenntartásához.

A Monetáris Tanács szerint a kialakított rövid oldali monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását. A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól. Az MNB a koronavírus-járvány időszakában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. Ezért a Tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, kiemelt figyelemmel követi a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartósságát, valamint a pénzpiaci folyamatok lehetséges inflációs hatásait. Amennyiben az inflációs kilátások megváltozása indokolttá teszi, az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2020. december 15.