Közlemény a Monetáris Tanács 2020. június 23-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2020. június 23-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2020. június 24-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2020. július 8-án 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mandátuma a jelenlegi rendkívüli makrogazdasági környezetben is az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a Kormány gazdaságpolitikájának támogatása. A beérkezett adatok alapján a hazai gazdaság idei évi teljesítménye a korábban vártnál mérsékeltebben alakul, miközben az inflációs kilátások tartósan lefelé mozdultak el. Az árstabilitás fenntartása és a gazdasági növekedés helyreállításának támogatása érdekében szükségessé vált a monetáris kondíciók finomhangolása.

A koronavírus-járvány a világgazdaságot legyengült állapotban érte. A járvány terjedése ellen hozott intézkedések a második negyedévben a reálgazdasági aktivitás visszaesését okozták, miközben a munkanélküliségi ráták világszerte emelkedtek. Május elejétől a korlátozások enyhítésével a gazdasági élet fokozatosan újraindult. Az egészségügyi veszélyhelyzet időbeli lefutása, valamint a világgazdaság helyreállásának sebessége továbbra is csak rendkívül nagy bizonytalansággal ítélhető meg.

A koronavírus-járvány hatására a világgazdaság növekedési kilátásai érdemben romlottak. A dezinflációs hatások általánosan erősödtek. Ezzel párhuzamosan a globálisan meghatározó jegybankok további lazító lépéseket vezettek be. A Federal Reserve folytatta likviditásnyújtó és eszközvásárlási programjait. Az Európai Központi Bank a járvány hatásainak ellensúlyozására indított eszközvásárlási programját (PEPP) 1350 milliárd euróra bővítette és meghosszabbította annak időtartamát. Régiónkban a cseh és a lengyel jegybank döntéshozói is nulla közelébe csökkentették az irányadó rátákat. A gazdaságok újraindulásával és a globálisan meghatározó jegybankok lazító lépéseivel párhuzamosan a pénzpiaci hangulat javulásnak indult.

A magyar gazdaságot stabil fundamentumok és erős növekedés mellett érte el a koronavírus-járvány. Az elmúlt évtizedben követett gazdaságpolitika fenntartotta hazánk makrogazdasági egyensúlyát, valamint csökkentette a külső és belső sérülékenységét. 2020 első negyedévében a magyar gazdasági növekedés 2,2 százalékra lassult éves összevetésben. A magyar gazdaság eurozónához viszonyított növekedési többlete azonban így is jóval meghaladta az elmúlt években elért 3 százalékpont körüli értéket. Magyarország sikeresen védekezett a koronavírus-járvány első hullámával szemben, ami megfelelő alapot jelent a gazdasági növekedés helyreállításához.

A makrogazdasági adatokat az idei évben jelentős változékonyság és kettősség fogja jellemezni. A járvány negatív gazdasági hatásai a második negyedévben érvényesülnek a leginkább. A GDP tavaszi jelentős visszaesését követően, a harmadik negyedévtől a gazdasági növekedés helyreállása várható. A gazdaság második félévi gyors, „V” alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése. A hiteltörlesztési moratórium az év végéig összességében 2000 milliárd forinttal járul hozzá a hazai vásárlóerő és a munkahelyek megőrzéséhez. A várhatóan lassabban helyreálló külső környezettel összhangban az exportra értékesítő ipari ágazatok termelése az év végéhez közeledve élénkülhet. Összességében a hazai GDP 2020-ban szerény ütemben növekedhet. A növekedés 2020-ban 0,3–2,0 százalék, 2021-ben 3,8–5,1 százalék, míg 2022-ben 3,5–3,7 százalék lehet.

A gazdasági védekezés költségeinek és a nominális GDP mérsékelt növekedésének hatására a költségvetés idei évi hiánya a korábbi évekhez képest emelkedik, azonban nemzetközi összehasonlításban alacsony marad. Az államadósság ráta átmenetileg növekszik, azonban a gazdasági növekedés gyors helyreállításával párhuzamosan 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg várhatóan 2020-ban is mérsékelt hiányt mutat, azonban a finanszírozási képesség tartósan pozitív marad. Az ország külső adósságrátái tovább mérséklődnek.

A koronavírus-járvány következtében a magyar gazdaságban is erős dezinflációs hatások jelentek meg. A fogyasztóiár-index az év eleji átmeneti emelkedést követően a várakozásoknak megfelelően gyorsan visszatért a jegybanki toleranciasávba, majd annak alsó széléig csökkent. Az infláció erős változékonysága előretekintve is fennmarad, azonban az áremelkedés üteme a költségérzékeny tételek hatásainak kifutásával újból a 3 százalékos jegybanki cél közelében stabilizálódik. A koronavírus-járvány miatt romló gazdasági konjunktúra több csatornán keresztül mérsékli az adószűrt maginflációt. A visszafogottabb külső inflációs környezet mellett a korábbi évekhez képest gyengébb hazai kereslet is egyre inkább fékezi az inflációs alapfolyamatokat. Az erős dezinflációs hatások mellett az adószűrt maginfláció 3 százalék alá csökken: 2020-ban 3,3–3,5, majd 2021-ben 2,6–2,7 százalékon alakul.

A hazai pénzpiaci kondíciók az előző kamatdöntés óta a gazdaság újraindulásával párhuzamosan javultak, miközben tovább mérséklődött a pénzpiacok volatilitása. Az időszak nagy részében a forint a régiós devizákkal összhangban erősödött az euróval szemben. Az állampapírpiac likviditási helyzete továbbra is stabil, a piaci aukciós kereslet erős.

A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hónapokban koordinált és célzott lépések sorozatáról döntött. A meghozott intézkedések elősegítették a hazai pénzpiaci folyamatok stabilizálódását, miközben a gazdaság minden szereplője számára kedvező feltételekkel elérhető likviditás támogatja a gazdasági növekedés helyreállítását. A Növekedési Kötvényprogram (NKP) és az NHP Hajrá biztosítják a hazai vállalati szektor fenntartható, stabil és hosszú távú finanszírozáshoz jutását, illetve a hitelpiac és a beruházások élénkülését.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az erős dezinflációs hatások miatt az inflációs kilátások tartósan lefelé mozdultak el, míg a hazai gazdaság idei évi teljesítménye a korábban vártnál mérsékeltebb lehet. Az árstabilitás fenntartása és a gazdasági növekedés helyreállításának támogatása érdekében a Monetáris Tanács szükségesnek tartotta a kamatkondíciók általános finomhangolását. Ennek megfelelően a jegybanki alapkamat mértékét 15 bázispontos csökkentéssel 0,75 százalékban állapította meg. Az O/N betéti kamatot -0,05 százalékon, valamint az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta.

A Monetáris Tanács szerint a jelenlegi eszköztár megfelelő mozgásteret nyújt a felmerülő kihívások célzott és rugalmas kezelésére. A Tanács az állampapír-vásárlási programra továbbra is védőhálóként tekint, amelyet a szükséges esetben és a szükséges mértékben kíván használni. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg. A Monetáris Tanács megítélése szerint a jelenlegi makrogazdasági környezetben az egyhetes betéti eszköz kamatában hasonló elmozdulás indokolt, mint az alapkamat esetében.

A Monetáris Tanács ezen finomhangoló lépése egyszerre támogatja az árstabilitás fenntartását és a gazdasági növekedés helyreállítását. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és az inflációs kilátások változását. A Magyar Nemzeti Bank törvényi mandátumának megfelelően minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz az árstabilitás elérése, valamint a magyar gazdasági és pénzügyi rendszer támogatása érdekében.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2020. június 23.