Közlemény a Monetáris Tanács 2020. március 24-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2020. március 24-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2020. március 25-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2020. április 8-án 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A globális koronavírus-járvány rendkívüli kihívások elé állítja a világ gazdaságait. A szokásosnál is lényegesen bizonytalanabb, gyorsan változó környezetben a gazdaságpolitika feladata a reálgazdasági következmények tompítása, a gazdaság újraindításának megalapozása és a társadalmi kohézió támogatása. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mandátuma ezen rendkívüli makrogazdasági környezetben is az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a Kormány gazdaságpolitikájának támogatása. Ezen feladatokkal összhangban az MNB koordinált lépéssorozatról hozott döntést, amelynek célja a szükséges likviditás minden gazdasági szereplőhöz történő eljuttatása. A Magyar Nemzeti Bank a törvényi mandátumának megfelelően minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz a magyar gazdaság, a pénzügyi rendszer és a társadalom védelme érdekében.

2019-ben a világgazdaság növekedési üteme tízéves mélypontra süllyedt. A koronavírus-járvány a világgazdaságot legyengült állapotban érte, negatív gazdasági hatásai az országok széles körében gyorsan megjelentek. A makrogazdasági következmények és azok időbeli lefutása jelenleg csak rendkívül nagy bizonytalansággal ítélhetők meg. A globális pénzpiacokon drasztikus hangulatromlás következett be: a piacokat általánosan a kockázatkerülés emelkedése és az eladói nyomás erősödése jellemezte. A pénzügyi piacokon elsősorban a dollárlikviditás kiterjedt hiánya fokozta a piaci volatilitást, ami a feltörekvő piacok esetében jelentős tőkekiáramlást okozott. A világpiaci olajárak a tavaly decemberi szinthez képest több mint 50 százalékkal csökkentek.

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt a világ számos jegybankja lazító lépéseket jelentett be. A Federal Reserve (Fed) két rendkívüli ülés keretében újból 0 százalék közelébe csökkentette irányadó rátáját, valamint a pénzpiaci zavarok enyhítése érdekében jelentős mértékű likviditásnyújtó intézkedéseket hozott és újraindította eszközvásárlási programját. A Fed a dollárlikviditás biztosítása érdekében kedvezőbbé tette a vezető jegybankok közötti devizacsere keretmegállapodások feltételeit, majd a programban résztvevő jegybankok körét is kibővítette. Az Európai Központi Bank (EKB) változatlanul hagyta az irányadó rátáit, miközben szintén jelentős lazító és likviditásnyújtó lépéseket jelentett be. A cseh, a lengyel és a román jegybank döntéshozói egyaránt a kamatok mérséklése mellett döntöttek. Márciusi döntésével a lengyel és a román jegybank is elindította állampapírvásárlási programját.

A hazai GDP 2019 egészében 4,9 százalékkal bővült, a munkanélküliségi ráta historikus mélypontja közelében alakult. A gazdasági növekedést felhasználási oldalon elsősorban a beruházások és a fogyasztás, termelési oldalon a piaci szolgáltatások, valamint az ipari és építőipari ágazatok támogatták. A koronavírus-járvány hatásai az év eleji hazai termelési és értékesítési adatokban még nem jelentek meg, azonban a bizalmi indikátorok általános romlása és számos ágazatspecifikus információ már jelzi a gazdasági aktivitás visszaesését. A makrogazdasági adatokat az idei évben várhatóan jelentős változékonyság és kettősség fogja jellemezni. 2020 első felében a járvány negatív gazdasági hatásai miatt a növekedés érdemben lassul, majd a negatív hatások kifutásával és a korábban kieső gazdasági aktivitás helyreállításával párhuzamosan a hazai növekedés, a munkaerőpiac, a hitelezés és a külkereskedelem is újra élénkül.

Az év első hónapjaiban a hazai fogyasztóiár-index a régió több országához hasonlóan néhány, a világpiaci folyamatoknak erősen kitett, változékony áralakulású tétel következtében átmenetileg a jegybanki toleranciasáv fölé emelkedett. Az infláció erős változékonysága a következő hónapokban is fennmarad. Az üzemanyagárak február közepétől tapasztalt számottevő csökkenése következtében a hazai fogyasztóiár-index már márciusban visszatér a toleranciasávba és rövid távon, gyors ütemben a 3 százalékos jegybanki cél alá csökken. Az inflációs várakozások továbbra is horgonyzottak. Az adószűrt maginfláció 2020-ban átlagosan 3,2-3,5 százalék körül alakul, majd fokozatosan 3 százalékra mérséklődik.

A magyar gazdaság fundamentumai erősek: az elmúlt évtizedben követett gazdaságpolitika fenntartotta hazánk makrogazdasági egyensúlyát, valamint számottevően csökkentette külső és belső sérülékenységét. A lakossági megtakarítási és a vállalati beruházási ráta egyaránt magas szinten stabilizálódott, miközben az ország külső finanszírozási képessége tartósan pozitív. Az ország nettó külső adóssága 2019 végére historikus mélypontra – a GDP mintegy 8 százalékára – csökkent, finanszírozási képessége várhatóan előretekintve is stabil marad. A költségvetés hiánya alacsony, évek óta a GDP 2 százaléka közelében alakult, miközben a GDP-arányos államadósság is folyamatosan zsugorodott.

A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A 2019. decemberi előrejelzésnél magasabb 2020 eleji infláció a felfelé mutató kockázatok erősödésére utalt, ugyanakkor a koronavírus-járvány megjelenése a gazdasági kilátások teljeskörű újraértékelését tette szükségessé. A járvány terjedése a várható infláció gyors mérséklődését okozza. Az infláció már márciusban visszatér a toleranciasávba, majd néhány hónap alatt a 3 százalékos jegybanki cél alá csökken. Az alappályát a szokásosnál is lényegesen nagyobb bizonytalanság övezi. A Monetáris Tanács kockázati értékelése is jelentősen megváltozott. A globális koronavírus-járvánnyal megemelkedett az alappályánál is alacsonyabb hazai inflációt és visszafogottabb növekedést eredményező alternatív kockázati forgatókönyvek valószínűsége. A makrogazdasági környezetet gyors változások jellemzik, ami miatt a Monetáris Tanács a kilátásokat folyamatosan újraértékeli.

Aktuális kamatdöntő ülése keretében a Monetáris Tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon változatlanul tartotta. Továbbá a Tanács márciusban a 2020 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton tartotta, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítja annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a Monetáris Tanács döntésének megfelelően alakuljon.

A járvány okozta negatív gazdasági hatások mérséklése és a szükséges mértékű likviditás biztosítása érdekében a Magyar Nemzeti Bank összehangolt intézkedések bevezetése mellett döntött. A fedezeti kör nagyvállalati hitelekkel való kiterjesztésével az MNB mintegy 2600 milliárd forinttal növeli a bankrendszer számára potenciálisan elérhető likviditást. A nagyvállalati hitelek már 2020. március 23-tól elhelyezhetők fedezetként. Az MNB 2020. március 17-től, a hétfőnként változatlanul meghirdetésre kerülő 1, 3, 6 és 12 hónapos tenderek mellett, visszavonásig napi rendszerességgel hirdet meg 1 hetes futamidejű forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert is a megfelelő szintű bankrendszeri likviditás biztosítása és a likviditási folyamatok simítása érdekében. Márciusban a teljes jegybanki FX-swap állomány több mint 250 milliárd forinttal közel 2200 milliárd forintra nőtt.

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának intézkedései a koronavírus-járvány pénzügyi közvetítő szektorra gyakorolt hatásainak mérséklését célozzák. Az intézkedéscsomag csökkenti a bankok felügyeléshez kapcsolódó adminisztrációs terheit és átmeneti jelleggel rugalmas alkalmazást biztosít a prudenciális elvárások, így például a tőke jellegű előírások tekintetében. A jegybank ezen túl a makro- és mikroprudenciális szabályok megváltoztatásával erősíti a bankok tőkehelyzetét és biztosítja a bankok stabil finanszírozási szerkezetének fenntartását.

Az MNB javaslatával összhangban a Kormány a vállalatokkal és a háztartásokkal szemben is törlesztési moratóriumot írt elő. Ez a fizetési haladék egy elővigyázatossági átstrukturálás, amely segít megoldani az adósok átmeneti nehézségeit. A bankok számára is fontos, hogy a reálgazdaság likviditási problémáit áthidalják, ezzel megőrizve az ügyfelek fizetési képességét. A törlesztések későbbre halasztása hatással van a bankrendszer működésére, az MNB számára ugyanakkor kiemelt fontosságú, hogy minden esetben biztosítsa a szektor működéséhez szükséges likviditás nagyságát, támogatva ezzel a pénzügyi stabilitás fenntartását. Az MNB saját hatáskörében is megteszi a szükséges lépéseket. Ennek keretében a Növekedési Hitelprogramban (NHP) is moratórium bevezetésére került sor, a banki likviditás növelése érdekében a Monetáris Tanács vizsgálja az MNB jelzáloglevél-vásárlási programja újraindításának lehetőségét, a Pénzügyi Stabilitási Tanács pedig átmenetileg enyhítette a jelzáloglevéllel való finanszírozásra vonatkozó szabályozását.

A Monetáris Tanács a mai napon a monetáris politika hatékonyságának javítása érdekében további, likviditásbővítő intézkedésekről is döntött. A Monetáris Tanács új, fix kamatozású fedezett hiteleszköz bevezetéséről határozott 3, 6 és 12 hónapos, illetve 3 és 5 éves futamidőkön. A hitelt az MNB fix kamaton nyújtja korlátlan likviditás mellett. Emellett az MNB további döntésig a hazai partnerkörbe tartozó, tartalékköteles hitelintézeteknek felmentést ad a tartalékkötelezettség alól. A döntés azonnali hatályú, a kötelező tartalékra vonatkozó előírást a 2020. márciusi tartalékperiódustól kezdve már nem szükséges teljesíteni.

A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az infláció a következő hónapokban a jegybanki cél alá csökken, majd fokozatosan 3 százalékon stabilizálódik. A Monetáris Tanács fokozott figyelemmel kíséri és folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, valamint a koronavírus-járvány makrogazdasági és pénzpiaci hatásait. A járvány okozta kihívások kezelésében kiemelt fontosságú a szükséges mértékű likviditás biztosítása. A hatékony monetáris politikai transzmisszió megőrzése érdekében a Monetáris Tanács kész további likviditásbővítő intézkedéseket hozni.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2020. március 24.