Közlemény a Monetáris Tanács 2020. október 20-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2020. október 20-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2020. október 21-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2020. november 4-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

 A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaságpolitikáját.

A globális makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat változatlanul leginkább a koronavírus-járvány hatásai alakítják. Októberben ismét rekordszintre nőtt a világon a napi megbetegedések száma. A koronavírus-járvány időbeli lefutása és a világgazdaság helyreállításának sebessége körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas.

Az elmúlt időszakban a globális pénzpiaci hangulat összességében változékonyan alakult, és a kockázati mutatók továbbra is magas szinten állnak. A Federal Reserve és az Európai Központi Bank egyaránt folytatta likviditásnyújtó és eszközvásárlási programjait. A régiós jegybankok nullaközeli szinten tartották az irányadó rátákat, a lengyel és a román jegybank folytatta állampapír-vásárlási programját. A laza monetáris kondíciók mind a globális jelentőségű, mind a régiós jegybankok esetén várhatóan tartósan fennmaradnak.

Az első félévben a magyar gazdaság a régió többi országához hasonló visszaesést mutatott. A harmadik negyedévre vonatkozó adatok alapján a gazdasági aktivitás az április-májusi mélypontot követően nagymértékben korrigált. A kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelési adat augusztusban az egy évvel korábbi szint közelébe emelkedett vissza. A munkanélküliségi ráta augusztusban nemzetközi összehasonlításban alacsony szinten, 3,9 százalékon alakult. A koronavírus-járvány kihívásaira a vállalati szektor a kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően főként a részmunkaidőben foglalkoztatottak arányának növelésével reagált. A kilábalás a koronavírus-járvány második hullámának megjelenésével lelassult, így a valós idejű adatok alapján a gazdasági aktivitás továbbra is elmaradt a tavalyi szintjétől.

A járvány második hulláma miatt a gazdasági kilábalás a korábban vártnál jobban elhúzódik. Összességében 2020-ban a magyar GDP várhatóan 5,1–6,8 százalék közötti mértékben zsugorodik, amit 2021-ben 4,4–6,8 százalék közötti bővülés követhet. A gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet.

Az elmúlt hónapok árazási döntéseit a koronavírus-járvány következtében nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonális mintázat jellemezte. A gazdaság újraindulását követő nyári hónapokban az infláció a toleranciasáv felső széléig emelkedett, amihez a megelőző hónapokban elmaradt átárazások érvényesítése mellett egyes esetekben az áremelések előrehozása is hozzájárulhatott. 2020 szeptemberében az infláció 3,4, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,5 százalékra csökkent. Az infláció mérséklődését több tényező együttes hatása okozta, legnagyobb mértékben, 0,3 százalékponttal a piaci szolgáltatások fogták vissza az áremelkedés ütemét, emellett a csökkenésben nagy szerepet játszottak az élelmiszerárak árváltozásai is.

Előretekintve az inflációs alapfolyamatok alakulását a keresleti-kínálati súrlódások áremelő és a gyenge kereslet várhatóan egyre szélesebb körben kibontakozó dezinflációs hatásainak eredője határozza meg. Az alapfolyamatok mérséklődésének időbeli lefutására a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartóssága is jelentőséggel bír, amit a Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kísér.

A költségvetési hiány a GDP 7–7,5 százaléka körül alakulhat 2020-ban. Az államadósság-ráta 2020-ban emelkedik, azonban a gazdasági növekedés helyreállításával és a hiány mérséklődésével 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2020-ban kismértékű hiányt mutat, majd fokozatosan javul. A stabilan fennmaradó külső finanszírozási képesség mellett az ország külső adósságrátái a következő években is mérséklődnek.

A Monetáris Tanács megítélése szerint – összhangban a szeptemberi Inflációs jelentés kiemelt kockázati pályájával – jelenleg a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödése jelenti a legnagyobb kockázatot az inflációs kilátások szempontjából. Az MNB egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan globális piaci környezet az inflációs kockázatok emelkedését okozza. Ezzel összhangban 2020. szeptember 24-én a jegybank az egyhetes betéti rátát 0,60 százalékról 0,75 százalékra módosította.

Az MNB számára kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. A jegybank ennek biztosítása érdekében kezdte meg 2020 szeptemberében a devizalikviditást nyújtó swapeszközének újbóli alkalmazását. Az aktív jegybanki jelenlét következtében a negyedév végén nem jelentek meg feszültségek a swappiacon. A hozamgörbe rövid oldalán végrehajtott lépések hozzájárulnak a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez és ezen keresztül az árstabilitás fenntartásához.

A hosszú lejáratú hozamokra ható jegybanki programok hatékonyságának növelése érdekében a Monetáris Tanács október 6-án az állampapír-vásárlási program egyes paramétereinek megváltoztatásáról döntött. Az intézkedések keretében az egyes értékpapír-sorozatok esetében a megvásárolható mennyiség a korábbi 33 százalékról 50 százalékra változik, továbbá a megvásárolható eszközök köre kibővül az állami készfizető kezesség mellett kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, az állampapír-vásárlásokkal megegyező stratégiai paraméterek alkalmazása mellett. A jegybank heti vásárlásainak összegét rugalmasan alakítja, a vásárlásokat a hosszabb futamidőkre fókuszálva. A Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási programot tartós piaci jelenlét mellett, folyamatosan, a szükséges mértékben fogja használni.

A nagy igénybevételre való tekintettel a Monetáris Tanács a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét 2020. szeptember 23-ával 750 milliárd forintra emelte. Az NHP Hajrá keretében október közepéig több mint tizenkétezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz 800 milliárd forintot meghaladó összegben. A programok keretei között kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB továbbra is a preferenciális betéti eszköz segítségével, teljes mértékben semlegesíti.

A Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 0,60 százalékon, az O/N betéti kamatot -0,05 százalékon, míg az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, amellyel a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödésére reagál. Ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.

A Monetáris Tanács szerint a kialakított rövid oldali monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását. A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól. Az MNB a koronavírus-járvány időszakában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. Ezért a Tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, kiemelt figyelemmel követi a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartósságát, valamint a pénzpiaci folyamatok lehetséges inflációs hatásait. Amennyiben az inflációs kilátások megváltozása indokolttá teszi, az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2020. október 20.