Közlemény a Monetáris Tanács 2021. április 27-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2021. április 27-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2021. április 28-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2021. május 12-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaságpolitikáját.

A globális makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat változatlanul elsősorban a koronavírus-járvány fejleményei alakítják. Az újranyitás időzítése nagymértékben függ a járvány harmadik hullámának lefutásától és a lakosság átoltottsági szintjétől. Az oltási folyamat azonban a világ legtöbb országában a vártnál lassabban halad, így a világgazdaság helyreállításának sebessége körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas.

A világkereskedelem és a világgazdaság ipari termelése már meghaladja a 2020. januári szintet. 2021 első negyedévében az Egyesült Államok növekedési kilátásai javultak és folytatódott a kínai gazdaság bővülése. Az eurozóna gazdasági teljesítménye az első negyedévben visszaesett és a kilábalás a korábban vártnál elnyújtottabb lesz.

Az elmúlt hónap során a kockázatvállalási hajlandóságot továbbra is a koronavírussal kapcsolatos fejlemények és a globális reflációs aggodalmak alakították. A fejlett piaci hozamokban az év eleji jelentős emelkedést követően enyhe korrekció volt megfigyelhető. Az év eleje óta jelentősen növekedtek a nyersanyagárak, az olaj világpiaci ára változatlanul 65 dollár körül tartózkodik.

Az Európai Központi Bank folytatta eszközvásárlási programjait, és a döntéshozók jelezték, hogy a második negyedévben magasabbak lesznek a pandémiás vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) keretében végrehajtott vásárlások. Az előző kamatdöntés óta a régióban a cseh és a lengyel jegybank sem változtatott az irányadó rátán. Az elhúzódó gazdasági kilábalás következtében a laza monetáris kondíciók mind a globális jelentőségű, mind a régiós jegybankok esetén várhatóan hosszabb ideig fennmaradnak, ugyanakkor a vészhelyzeti eszközvásárlási programok alkalmazásának időtartamában nem egységesek a döntéshozók.

A járvány második hullámával szemben válságállónak bizonyult a magyar gazdaság. A harmadik hullám miatti szigorú lezárások reálgazdasági hatásai várhatóan elmaradnak az első hullám során tapasztaltaktól. A koronavírus-járvány harmadik hulláma a korlátozó intézkedések meghosszabbítása és a termelési láncokban jelentkező fennakadások miatt a GDP mérséklődését eredményezi 2021 első negyedévében. Februárban az építőipar teljesítménye csökkent, ugyanakkor az ipari termelés már meghaladta a válság előtti szintjét, és közel került a járvány előtti trendjéhez is. Bár a kiskereskedelmi forgalom csökkenést mutatott, azonban a lakossági bizalmi indikátorok és a fogyasztási kiadások szempontjából fontos reál nettó keresettömeg tovább növekedett az év elején. A hazai lakosság átoltottsági szintje az Európai Unió élvonalába tartozik, így megkezdődött a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítése, amivel párhuzamosan megindulhat a szolgáltató szektor teljesítményének helyreállása is.

A magyar gazdaságot mind keresleti, mind kínálati oldalról gyors helyreállítási potenciál jellemzi. 2020 során a beruházási ráta magas szinten, 27,3 százalékon alakult, miközben a munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben alacsony maradt. A hitelpiacok nemzetközi összehasonlításban is erős bővülése fennmaradt. A helyreállást keresleti oldalról a lakosság jövedelmének emelkedése, az állami- és a magánberuházások élénkülése és az EU-források gyorsuló lehívása is támogatja.

A GDP 2021-ben várhatóan 4,0 és 6,0 százalék közötti mértékben emelkedik, majd 2022-ben 5,0 és 6,0 százalék közötti, 2023-ban pedig 3,5 százalékos növekedés várható. A belső kereslet az oltási folyamat és a gazdasági nyitás előrehaladásával élénkülhet. A gazdasági helyreállítás szempontjából kulcsfontosságú a beruházások folytatódó bővülése. A finanszírozási környezet támogató marad, amiben kiemelt szerepet játszik a jegybank NHP Hajrá konstrukciója és Növekedési Kötvényprogramja. A vállalati beruházások növekedését a jelenleg futó kapacitásbővítések mellett új, külföldi működőtőkéből megvalósuló fejlesztési projektek is támogatják. A lakossági beruházásokat a kormányzat otthonteremtési programjai élénkítik. A következő években Magyarország gazdasági teljesítménye az Európai Unió átlagánál nagyobb mértékben bővül, így folytatódik a reálgazdasági felzárkózás.

2021 márciusában az éves összevetésben számított infláció 3,7, a maginfláció 3,9, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,1 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 0,6 százalékponttal emelkedett, míg az adószűrt maginfláció 0,3 százalékponttal csökkent. Az infláció emelkedését döntően az üzemanyagok árnövekedése okozta, ami összességében 0,8 százalékponttal járult hozzá az infláció márciusi emelkedéséhez.

Az infláció a következő hónapokban is rendkívül változékonyan alakul. Az MNB a tartósabb tendenciák megítélésében nagy hangsúlyt helyez az alapfolyamat mutatók, azok között is kiemelten az adószűrt maginfláció értékelésére. A következő hónapokban bázishatások, az üzemanyagárak emelkedése, a jövedéki adó újabb növekedése és a gazdaság újraindításával jelentkező keresleti-kínálati súrlódások miatt inflációs kiugrások jelentkeznek. A fogyasztóiár-index a második negyedévben megközelíti az 5 százalékos szintet, amelynek mintegy felét az üzemanyagok áremelkedése és az adóváltozások magyarázzák. Az átmeneti hatások kifutásával az infláció a nyári hónapoktól visszatér a jegybanki toleranciasávba. 2021-ben az éves átlagos infláció a 3,8–3,9 százalékos tartományban, míg az adószűrt maginfláció a 3 százalékos szint körül alakul.

Az infláció megugrását főként kínálati és költségoldali tényezők okozzák. Az inflációs várakozások horgonyzottsága mellett alappályánk szerint nem számolunk másodkörös hatásokkal. 2022 első negyedévétől az átmeneti hatások kifutása, a gazdaságban meglévő kihasználatlan kapacitások és a visszafogott külső inflációs környezet egyaránt a hazai árak mérséklődésének irányába hatnak, így az infláció várhatóan ismét a jegybanki cél körül stabilizálódik. Az MNB kiemelt figyelmet fordít az inflációs várakozások gazdaság újraindítását követő alakulására és az esetleges másodkörös hatások semlegesítésére.

A három nagy hitelminősítő megerősítette, hogy Magyarország relatíve erős gazdasági teljesítménnyel és helyreállítási potenciállal, valamint biztos adósságtörlesztési képességgel rendelkezik. Az áprilisi EDP jelentés alapján 2020-ban a költségvetés eredményszemléletű hiánya a GDP 8,1 százalékán alakult a koronavírus-járvány miatt, azonban az idei évtől a költségvetési deficit újból csökkenhet. A GDP-arányos bruttó államadósság a 2011 óta tartó folyamatos mérséklődés után 2020-ban átmenetileg a GDP 80 százaléka fölé emelkedett, azonban a gazdasági növekedés helyreállításával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan az idei évtől ismét csökkenő pályára áll. Az adósság finanszírozása stabil, melyet a belső megtakarítások is nagyban támogatnak. Az MNB 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát, amivel hozzájárul az országgal szembeni bizalom további erősítéséhez.

A várakozásoknál kedvezőbben alakuló folyó fizetési mérleg egyenleg 2020-ban többletet mutatott. A következő években a külső kereslet helyreállásával és az új kapacitások termelésének fokozatos felfutásával a folyó fizetési mérleg egyenlege várhatóan tovább javul. A tőkemérleg jelentős többletével együtt a gazdaság nettó finanszírozási képessége számottevően emelkedik, miközben az ország nettó külső adóssága tovább mérséklődik.

Az MNB 2020-ban a jegybankmérleg jelentős mértékű bővítésével reagált a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatásokra. A Monetáris Tanács a koronavírus-járvány miatt kialakuló kockázatok kezelését és a növekedés gyors és fenntartható helyreállítását továbbra is kész célzott módon támogatni.

A Monetáris Tanács mai ülésén végrehajtotta az állampapír-vásárlási program felülvizsgálatát. A Monetáris Tanács a járvány harmadik hulláma alatt és a változékony nemzetközi pénzpiaci környezetben is sikeresnek ítéli a programot. A jegybanki vásárlások hozzájárultak az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének fenntartásához, valamint erősítették a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Az MNB az állampapír-vásárlási programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a heti vásárlások szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni. A Tanács továbbra sem határoz meg keretösszeget az állampapír-vásárlási program esetében. Az eszközvásárlási program végrehajtásának folyamatos nyomon követése mellett a Monetáris Tanács legközelebbi felülvizsgálatát a 3000 milliárd forintos állomány elérésekor hajtja végre.

Az NHP Hajrá és a Növekedési Kötvényprogram változatlanul kiemelt fontosságú a gazdaság helyreállítási folyamatában. A programok keretei között kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB továbbra is a preferenciális betéti eszköz segítségével, teljes mértékben semlegesíti.

A Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 0,60 százalékon, az O/N betéti kamatot -0,05 százalékon, míg az O/N és az egyhetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, amellyel a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödésére reagál. Ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.

Az MNB számára kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Az MNB ezért március végén – az előző negyedévekhez hasonlóan – ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap tendereket tartott, amivel sikeresen hozzájárult a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez.

A Monetáris Tanács megítélése szerint jelenleg az inflációs kilátások szempontjából a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés további erősödése, valamint a gazdaság újraindulását követő esetleges másodkörös hatások kialakulása jelenti a legnagyobb kockázatot. Ezzel szemben a járvány elhúzódása a gazdaság mielőbbi helyreállását veszélyezteti, és az alapelőrejelzésnél alacsonyabb inflációs pálya felé mutat.

Az MNB a koronavírus-járvány harmadik hullámában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. A jegybank egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan környezet az infláció tartós emelkedését okozza. A Tanács kiemelt figyelemmel követi a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatvállalási hajlandóság alakulását és a gazdaság újraindítása során esetlegesen jelentkező másodkörös inflációs hatásokat. A Monetáris Tanács megerősíti, hogy a felfelé mutató inflációs kockázatok erősödése esetén az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2021. április 27.