1. A Monetáris Tanács a 2021. augusztus 24-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2021. augusztus 25-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
|
Jegybanki eszköz |
Kamatláb mértéke | Korábbi mérték (százalék) | Változás (bázispont) |
Új mérték (százalék) |
| Jegybanki alapkamat | 1,20 | +30 | 1,50 | |
| O/N jegybanki betét | Jegybanki alapkamat – 0,95 százalékpont | 0,25 | +30 | 0,55 |
| O/N fedezett hitel | Jegybanki alapkamat + 0,95 százalékpont | 2,15 | +30 | 2,45 |
| Egyhetes fedezett hitel | Jegybanki alapkamat + 0,95 százalékpont | 2,15 | +30 | 2,45 |
2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2021. szeptember 8-án 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
A nyári hónapokban is folytatódott a világgazdaság kilábalása. A helyreállással párhuzamosan emelkedett a globális infláció. Azokban az országokban, ahol hamarabb történt meg a gazdaság újranyitása, az infláció gyorsulása is hamarabb jelent meg. Júliusban a feldolgozóipari és szolgáltató szektort érintő nemzetközi bizalmi indikátorok változatlanul pozitív kilátásokra utaltak. A koronavírus-járvány negyedik hulláma azonban a helyreállást övező kockázatok újbóli növekedését okozza.
A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóságot a koronavírus delta variánsának terjedése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikai üzenetei és a makrogazdasági adatok alakították. A korábbi tartós emelkedést követően több fontos nyersanyag ára mérséklődött az elmúlt hónapban. Az olaj világpiaci ára összességében csökkent az időszak során.
A Federal Reserve és az Európai Központi Bank fenntartotta a laza monetáris kondíciókat és folytatta eszközvásárlási programjait. Az amerikai döntéshozói nyilatkozatok alapján azonban egyre gyakrabban felmerül a válságkezelő programok kivezetésének lehetősége. Eközben egyes fejlett országok jegybankjai már mérsékelték az eszközvásárlások ütemét. A régióban az elmúlt időszakban több jegybank is jelezte, hogy az inflációs kilátások emelkedése miatt szükség esetén készen áll a monetáris kondíciók szigorítására. A cseh jegybank augusztusban újabb 25 bázisponttal emelte az alapkamatot, miközben a román jegybank nem változtatott az irányadó rátán.
A magyar gazdaság sikeresen újraindult. 2021 második negyedévében a hazai GDP 17,9 százalékkal bővült éves alapon, míg az előző negyedévhez képest 2,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék, meghaladva a válság előtti szintjét. A magyar gazdaság helyreállásának üteme érdemben kedvezőbb az Európai Unió átlagánál.
A növekedéshez az ágazatok széles köre hozzájárult, ugyanakkor a helyreállás ütemében eltérések mutatkoznak. Júniusban az építőipari termelés megközelítette, miközben az ipari termelés már meg is haladta a válság előtti szintjét. A kiskereskedelmi forgalom továbbra is elmarad a járvány kitörése előtti értékétől. A lakossági fogyasztást leginkább meghatározó reálkeresetek tovább nőttek májusban. A munkanélküliségi ráta lényegében nem változott júniusban, nemzetközi összevetésben továbbra is alacsonynak tekinthető.
Az előrejelzési horizonton a historikusan magas beruházási ráta tovább emelkedik. A hazai export teljesítménye a külpiacok helyreállásával 2021-ben már érdemi javulást mutat. A korábbi években kiépült új exportkapacitások termelésének felfutása a teljes előrejelzési horizonton az export dinamikus bővülését okozza. A lakossági kereslet fokozatosan élénkül. A magyar gazdaság helyreállása európai összevetésben az egyik leggyorsabb.
2021 júliusában az éves összevetésben számított infláció 4,6, míg a maginfláció 3,5 százalék volt. A fogyasztóiár-index az előző hónaphoz képest 0,7 százalékponttal mérséklődött. Az infláció csökkenése döntően bázishatásokhoz köthető. A piaci szolgáltatások árindexe nem emelkedett tovább júliusban, ami arra utal, hogy az újranyitáshoz kapcsolódó átárazások döntő része már megvalósult.
A fogyasztóiár-index ősszel bázishatások következtében átmenetileg újra emelkedik, így az áremelkedés üteme év végéig a jegybanki toleranciasáv felett alakul. Ezt követően az infláció 2022 elején újból a jegybanki toleranciasávba süllyed és a monetáris politikai szigorító ciklus következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik.
A megnövekedett nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós emelkedése magasabb külső inflációs környezet irányába mutat. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkaerőpiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva összességében felfelé mutató inflációs kockázatot hordoznak.
A 2020-as 8,1 százalék után 2021-től a költségvetés hiánya mérséklődik, amivel párhuzamosan az államadósság-ráta ismét csökkenő pályára áll. Az előrejelzési horizonton tovább emelkedik a folyó fizetési mérleg többlete és a gazdaság külső finanszírozási képessége. Folytatódik az ország nettó külső adósságának mérséklődése.
Az árstabilitás biztosítása, a másodkörös inflációs hatások megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében a Monetáris Tanács – folytatva a júniusban megkezdett kamatemelési ciklust – mai ülésén tovább szigorította a monetáris kondíciókat. Az augusztusi döntés értelmében az alapkamat 30 bázisponttal 1,50 százalékra emelkedik. A Monetáris Tanács a kamatfolyosó esetében szintén 30 bázispontos emelést tart indokoltnak: az O/N betéti kamat 0,55 százalékra, míg az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszköz kamata 2,45 százalékra nő. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg. A Monetáris Tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt.
A Monetáris Tanács a kamatkondíciók szigorításával párhuzamosan folytatja a hosszú futamidőn ható válságkezelési eszközeinek fokozatos kivezetését. Ennek keretében az MNB 2021 júniusában a keretösszeg kimerülésével bejelentette az NHP Hajrá lezárását, júliusi döntésével pedig megszüntette a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz alkalmazását. Augusztusban a Monetáris Tanács végrehajtotta az állampapír-vásárlási program újabb felülvizsgálatát. Az állampapír-vásárlási program a járvány időszakában, a változékony nemzetközi pénzpiaci környezetben sikeresen hozzájárult az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének fenntartásához, valamint erősítette a monetáris transzmisszió hatékonyságát.
A mai nappal a Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetésének megindítása mellett döntött. A továbbiakban a Monetáris Tanács már nem jelöl ki a program keretében vásárolt teljes állományra vonatkozó felülvizsgálati korlátot, ehelyett a heti vásárlások célmennyiségét határozza meg.
Első lépésben a 2021. augusztus 23-i héttől kezdődően heti 60 milliárd forintról 50 milliárd forintra mérséklődnek az MNB vásárlásai, amelytől a jegybank a kínálat és egyéb piaci kondíciók függvényében rugalmasan eltérhet. Ezt követően a Monetáris Tanács a negyedévek végén, először 2021 szeptemberében értékeli átfogóan az állampapír-vásárlási programot. Ennek keretében dönt a kivezetés következő lépéséről, és meghatározza a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.
Az MNB a vásárlások mérséklését a rövidebb lejáratú állampapírok körében kezdi meg, amelynek következtében a heti vásárlásokon belül emelkedik a hosszabb lejáratú állampapírok részaránya. A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja. Az MNB a programot fokozatos kivezetés mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni. A Monetáris Tanács megítélése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából, ezért az MNB a piaci stabilitás fenntartása érdekében bármikor kész a heti vásárlások mennyiségének átmeneti növelésére.
A júniusi kamatdöntéskor a Monetáris Tanács jelezte, hogy miközben megindítja a válságkezelési eszközeinek kivezetését, a hosszú távú fenntarthatóságot támogató programok tartósan az eszköztár részei maradnak. A fenntarthatóság támogatása jegyében sikeresen elindult az MNB Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Programja. A Monetáris Tanács mai ülésén a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét 400 milliárd forinttal 1550 milliárd forintra emelte.
A Monetáris Tanács elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. A döntéshozók megítélése szerint a magyar gazdaság sikeresen újraindult. A Tanács a szeptemberi Inflációs jelentés ismeretében végrehajtja a kamatemelési ciklus által elért eredmények átfogó értékelését és azonosítja az inflációs kilátásokat övező kockázatokat. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2021. augusztus 24.