Közlemény a Monetáris Tanács 2021. december 14-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2021. december 14-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2021. december 15-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2022. január 5-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az elmúlt hónapokban lassult a világgazdaság kilábalása, miközben a koronavírus-járvány negyedik hulláma és az új vírusváltozat megjelenése a helyreállást övező kockázatok újbóli emelkedését okozta. Az infláció számos ország esetében több évtizedes csúcsra emelkedett, amelyet a nyersanyag- és energiaárak tartós növekedése mellett az egyre több piacon megfigyelhető ellátási nehézségek is súlyosbítottak.

Az előző kamatdöntés óta romlott a globális befektetői hangulat. A kockázatvállalási hajlandóságot az emelkedő inflációs folyamatok és az ehhez kapcsolódó monetáris politikai üzenetek, valamint a koronavírus delta és omikron variánsának terjedése határozta meg. A nyersanyagpiacokon jelentős áremelkedési hullám volt megfigyelhető az őszi hónapokban. Az energiahordozók esetében kiugró volt az árnövekedés, az év eleje óta a földgáz és az áram ára a többszörösére nőtt. A kőolaj világpiaci ára mérséklődött, azonban számottevően az egy évvel korábbi szintje fölött áll. A dollár a fejlett piaci devizákkal szemben vegyesen alakult, míg a feltörekvőkkel szemben jellemzően erősödött, amellyel párhuzamosan tőkekivonás indult meg a feltörekvő piacokról.

A globálisan meghatározó jegybankok szigorúbb irányultság felé mozdultak el. A Federal Reserve a novemberi döntésével összhangban megindította az eszközvásárlási programjának kivezetését. A jegybank november végi kommunikációja alapján az eszközvásárlások kivezetése a bejelentettnél gyorsabb ütemben is végbe mehet, amelyet várhatóan a decemberi kamatdöntő ülésen fognak tárgyalni. Az Európai Központi Bank kommunikációja alapján decemberben dönt az eszközvásárlások jövőbeli alkalmazásáról. Régiónkban a lengyel jegybank folytatta az irányadó ráta emelését decemberben.

A magyar gazdaság növekedése folytatódott, azonban dinamikája mérséklődött. 2021 harmadik negyedévében a GDP éves alapon 6,1 százalékkal bővült, így 0,7 százalékkal haladta meg a válság előtti szintjét. A növekedéshez az ágazatok széles köre hozzájárult, ugyanakkor a dinamikákban eltérések mutatkoztak. Októberben az ipari kibocsátás tovább mérséklődött, amely hátterében a globális félvezetőhiány miatt visszafogott termelés állt. Az építőipari termelés növekedése folytatódott, amit az állami beruházási aktivitás és az élénk lakáspiac magyaráz. A kiskereskedelmi forgalom októberben tovább emelkedett, enyhén meghaladva a járvány előtti szintjét. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben is változatlanul alacsony.

A magyar gazdaság helyreállási képessége erős. A gazdaság bővülése várhatóan a korábbinál lassabb ütemben folytatódik, miközben a növekedés szerkezetét kettősség jellemzi. A nemzetközi termelési láncok zavarai, valamint az emelkedő nyersanyag- és energiaárak lassítják a gazdaság helyreállását, miközben a tovább erősödő belső kereslet tompítja a külső tényezők hatásait. A háztartások fogyasztásának emelkedése folytatódik, amit a jövő évi minimálbér-emelés és a lakossági jövedelmet bővítő kormányzati intézkedések is támogatnak. A minimálbér emelése mellett a feszes munkaerőpiac is az élénk bérdinamika fennmaradása irányába hat. A magasabb nyersanyag- és energiaárak, valamint a mérsékeltebb külső kereslet 2022-ben visszafogják a vállalatok beruházási aktivitását, ugyanakkor a beruházási ráta – EU-s összevetésben is – magas szinten stabilizálódik. A külső tényezők hatására átmenetileg lassuló export és az élénkebb belső kereslet következtében a nettó export 2022-ben közel semleges hatást fejt ki a GDP-re. A külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a jövő év második felében az export gyors visszapattanást mutat, amit a kiépült új exportkapacitások is támogatnak. A GDP 2021-ben 6,3–6,5 százalékkal, 2022-ben 4,0–5,0 százalékkal bővül.

2021 novemberében az éves összevetésben számított infláció 7,4, míg a maginfláció 5,3 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 0,9, míg a maginfláció 0,6 százalékponttal emelkedett. Az infláció növekedése a termékek és szolgáltatások széles körében megfigyelhető volt. A globális nyersanyagár-emelkedés egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban. 2021-ben a fogyasztói árak összességében 5,1 százalék körüli mértékben emelkednek.

Az infláció novemberben elérte a csúcsát, amelyet követően decembertől várhatóan fokozatosan csökken. Az infláció rövid távú alakulását a bázis- és adóhatások kifutása, az üzemanyagárakra bevezetett árplafon és az év eleji átárazások mértékének eredője határozza meg. A maginfláció a következő hónapokban emelkedik és 2022 közepéig 6 százalék közelében alakul, aminek hátterében a nyersanyag- és energiaárak növekedése, a szállítási költségek emelkedése, valamint az egyre szélesebb körű ellátási nehézségek állnak. Középtávon az árstabilitás elérésében meghatározó szerepe van az inflációs várakozások inflációs céllal összhangban történő horgonyzásának.

A proaktív jegybanki lépéseknek köszönhetően, valamint a járvány hatásainak kifutásával és a külső inflációs hatások fokozatos mérséklődésével az adószűrt maginfláció a jövő év második felétől csökkenő pályára áll. Az infláció 2022 negyedik negyedévében visszatér a jegybanki toleranciasávba, majd 2023 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index 2022-ben 4,7–5,1 százalékon, 2023-tól az inflációs céllal összhangban alakul.

A költségvetés hiánya és az államadósság-ráta az idei évtől csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg egyenlege a járvány átmeneti hatásai miatt romlik, azonban a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan fokozatosan javul, amit az elmúlt években kiépült új exportkapacitások is támogatnak. Emiatt a folyó fizetési mérleg egyenlege idén és jövőre is három százalékos hiányt mutat a GDP arányában, majd az előrejelzési horizont végéig fokozatosan javul. Ezzel párhuzamosan a gazdaság külső finanszírozási képessége – a 2021-22-es átmeneti csökkenést követően – emelkedik és a horizont végére a GDP 1 százaléka körül alakul.

A másodkörös inflációs hatások elkerülése és a várakozások megfelelő horgonyzása miatt a Monetáris Tanács folytatja a monetáris kondíciók szigorítását. A mai döntés értelmében az alapkamat 30 bázisponttal 2,40 százalékra emelkedik. A Monetáris Tanács az O/N betéti kamatot 80 bázisponttal emelve az alapkamattal megegyező 2,40, míg az O/N és egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 30 bázisponttal emelve 4,40 százalékban határozta meg.

A Monetáris Tanács prioritásként kezeli az inflációs várakozások megfelelő horgonyzását és ezzel a másodkörös inflációs kockázatok folyamatos mérséklését. A tartósan megváltozott inflációs környezetben a várakozások megfelelő alakítását a Monetáris Tanács a megkezdett alapkamat-emelési ciklus havi ütemű, kiszámítható folytatásával kívánja elérni. A jegybanki kamatemelések következtében emelkedő hozamkörnyezet és az infláció várt fokozatos csökkenése a reálkamat emelkedését eredményezi a következő hónapokban.

A rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok felerősödésére a jegybank a továbbiakban is gyorsan, rugalmasan és a szükséges mértékben kíván reagálni. Az egyhetes betéti eszköz kamata az elmúlt hetekben az alapkamat szintje fölé emelkedett. A Monetáris Tanács a kamatfolyosó aszimmetrikussá tételével bővítette a jegybank mozgásterét. A pénz- és árupiaci kockázatok fennállásáig a jegybank készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatát tartósan az alapkamat fölött alakítani. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg. A Monetáris Tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának legalább az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt.

A jegybank számára változatlanul kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Ezen cél érdekében az MNB ismét aktívan, mennyiségi korlát nélkül használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét, amelynek keretében 2021 decemberében összesen négy tendert tart. Emellett a rövid futamidejű diszkontkötvény aukció tovább erősíti a pénzügyi rendszerben lévő likviditás hatékony sterilizációját. A swappiaci hozamok stabilitását a Monetáris Tanács az O/N jegybanki betét kamatának az alapkamattal egyező szintre történő emelésével is támogatja.

A Monetáris Tanács kiemelten fontosnak tartja, hogy a jegybanki monetáris politikai eszköztár minden eleme az árstabilitás minél gyorsabb újbóli elérését támogassa. Ezzel összhangban a Tanács a decemberi ülésén a Növekedési Kötvényprogram lezárásáról döntött. A jelenleg folyamatban lévő kibocsátói tárgyalások – legfeljebb a program keretösszegéig történő – realizálását követően a jegybank nem vásárol újabb vállalati kötvényeket. A bankrendszer bőséges likviditása és erős tőkehelyzete, valamint a kötvénypiaci feltételek elmúlt években bekövetkezett javulása és a piacfejlesztés hatása lehetővé teszi a vállalati szektor finanszírozási igényeinek piaci alapú kielégítését.

A Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási program lezárásáról is döntött, amely értelmében a jegybank leállítja a kötvényvásárlásait. A Monetáris Tanács szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete előretekintve is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió hatékonysága szempontjából. Az MNB az állampapírpiac likviditási folyamatait a jövőben is szoros figyelemmel követi, és szükség esetén készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni az állampapírpiac stabilitásának fenntartása érdekében. Az eseti állampapír-vásárlások nem jelentik a monetáris politikai irányultság megváltozását. A jegybank a tulajdonában lévő állampapírokat lejáratig tartja.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációt övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. Az inflációs várakozások emelkedtek az elmúlt hónapokban. A tartósan magas nyersanyag- és energiaárak, a nemzetközi szállítmányozás költségeinek emelkedése, valamint az egyre szélesebb körű ellátási nehézségek változatlanul tartósabb külső inflációs nyomás irányába mutatnak. Eközben a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások további emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti.

A másodkörös inflációs kockázatok mérséklése és a várakozások megfelelő alakítása hosszabb ideig tartó, kiszámítható monetáris politikai szigorítást tesz szükségessé. A Tanács változatlanul az alapkamat-emelési ciklus havi ütemű folytatását tartja szükségesnek. Az egyhetes betéti rátában bekövetkező lépések tartósan beépülnek az MNB kamatemelési ciklusába. Az egyhetes betéti ráta emelésével az MNB továbbra is készen áll a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatokra gyorsan és rugalmasan reagálni. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2021. december 14.