Közlemény a Monetáris Tanács 2021. július 27-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2021. július 27-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2021. július 28-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2021. augusztus 11-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaságpolitikáját, illetve a 2021. augusztus 2-ától kibővülő mandátuma alapján a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját is.

Az elmúlt hónapokban megkezdődött a gazdaságok újranyitása, amelynek ütemét a járványhelyzet alakulása és a lakosság átoltottsági szintje alakítja. A világkereskedelem és a világgazdaság ipari termelése már meghaladja a járvány előtti szinteket. Júniusban az előretekintő feldolgozóipari és szolgáltatószektort érintő bizalmi indikátorok pozitív kilátásokra utaltak. Az esetszámok elmúlt hetekben megfigyelt újbóli felfutása azonban már a koronavírus-járvány negyedik hullámát jelzi.

A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóságot a koronavírus-járvány közelgő újabb hulláma, a globális ellátási problémák és a reflációs félelmek rontották. Ezzel összhangban a dollár a fejlett és a feltörekvő piaci devizákkal szemben is erősödött. Az év eleje óta jelentősen növekedtek a nyersanyagárak. Az olaj világpiaci ára a július eleji 77 dolláros szintről a hónap közepére 70 dollár közelébe korrigált.

Az Európai Központi Bank (EKB) júliusi kamatdöntő ülésén megerősítette, hogy a harmadik negyedévben is fenntartja a pandémiás vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) keretében végrehajtott vásárlások magasabb ütemét. A jegybanki iránymutatás szerint a kamatok a jelenlegi vagy annál alacsonyabb szinten maradnak, amíg az infláció tartósan el nem éri a 2 százalékos célt. Az EKB július elején nyilvánosságra hozta a stratégiai keretrendszer felülvizsgálatának eredményeit, amelyben szimmetrikus 2 százalékos inflációs célt határozott meg. Emellett klímaügyi akciótervet fogadott el, amelynek részeként az EKB a jövőben áttekinti, hogyan építhetők be a klímavédelmi szempontok a monetáris politikai keretrendszerébe.

A régióban az elmúlt időszakban több jegybank is jelezte, hogy az inflációs kilátások emelkedése miatt szükség esetén készen áll a monetáris kondíciók szigorítására. A cseh jegybank június második felében 25 bázisponttal emelte az alapkamatot, miközben a lengyel és a román jegybank nem változtatott az irányadó rátán.

A magyar gazdaság a koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt is tovább bővült. Májusban éves és havi összevetésben is nőtt az ipar és az építőipar teljesítménye. A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene éves összevetésben emelkedett, míg az előző hónaphoz viszonyítva érdemben nem változott. A lakossági fogyasztást leginkább meghatározó reálkeresetek tovább növekedtek, a bérek dinamikája gyorsult az előző hónaphoz viszonyítva. A munkanélküliségi ráta csökkent és nemzetközi összevetésben változatlanul alacsonynak tekinthető.

A magyar gazdaság a második negyedévben újraindult, és az európai átlagnál korábbi nyitás következtében a helyreállás dinamikája jelentősen gyorsult. A valós idejű adatok a második negyedévre kétszámjegyű gazdasági növekedést jeleznek. A magyar gazdaság kibocsátása a harmadik negyedévben elérheti a válság előtti szintjét. Az ipar gyors kilábalását az építőipar és a kiskereskedelem követi, míg a járványnak leginkább kitett szolgáltatószektor helyreállása elhúzódik.

Az előrejelzési horizonton a historikusan magas beruházási ráta tovább emelkedik. A hazai export teljesítménye a külpiacok helyreállásával 2021-ben már érdemi javulást mutat. A korábbi években kiépült új exportkapacitások termelésének felfutása a teljes előrejelzési horizonton az export dinamikus bővülését okozza. A lakossági kereslet fokozatosan élénkül. Az idei évben a magyar gazdaság 6 százalék körül, 2022-ben 5,5, míg 2023-ban 3,5 százalékkal bővül. A várakozások szerint a magyar gazdaság helyreállása európai összevetésben is az egyik leggyorsabb lehet.

2021 júniusában az éves összevetésben számított infláció 5,3, míg a maginfláció 3,8 százalék volt. Az előző hónaphoz képest a fogyasztóiár-index 0,2, míg a maginfláció 0,4 százalékponttal nőtt. A beérkezett inflációs adat a jegybanki prognózist és a piaci várakozásokat is meghaladta. Május óta a piaci szolgáltatások és az iparcikkek áremelkedése tovább gyorsult, és az inflációs alapfolyamat-mutatók is emelkedtek. Az inflációs adatok megerősítik, hogy júniusban már erőteljesek voltak a gazdaság újranyitásából fakadó inflációs hatások.

Az infláció a következő hónapokban már fokozatosan csökken, ugyanakkor várhatóan az év végéig a jegybanki toleranciasáv fölött alakul. Az infláció 2022 elején újból a jegybanki toleraciasávba süllyed és a monetáris politikai szigorító ciklus következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik.

Az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek. Az eurozóna és az USA inflációja az év eleje óta emelkedett. A nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós növekedése magasabb külső inflációs környezet irányába mutat. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkaerőpiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák.

A 2020-as 8,1 százalék után 2021-től a költségvetés hiánya mérséklődik, amivel párhuzamosan az államadósság-ráta ismét csökkenő pályára áll. Az előrejelzési horizonton tovább emelkedik a folyó fizetési mérleg többlete és a gazdaság külső finanszírozási képessége. Folytatódik az ország nettó külső adósságának mérséklődése.

Az árstabilitás biztosítása, a másodkörös inflációs hatások megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében a Monetáris Tanács mai döntéseivel a monetáris kondíciókat több lépéssel is tovább szigorította. A júliusi döntés értelmében a kamatemelési ciklus 30 bázisponttal folytatódik. A jegybanki alapkamat 1,20 százalékra emelkedik. A Monetáris Tanács a kamatfolyosó esetében is 30 bázispontos emelést tart indokoltnak. Az O/N betéti kamat 0,25 százalékra, míg az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamata 2,15 százalékra változik. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg. A Monetáris Tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamattal azonos mértékű emelése indokolt.

A Monetáris Tanács a kamatkondíciók szigorításával párhuzamosan folytatja a hosszú futamidőn ható eszközök fokozatos kivezetését. Az MNB júniusban a keretösszeg kimerülésével bejelentette az NHP Hajrá lezárását, következő lépésként pedig a mai naptól megszünteti a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz alkalmazását.

A Monetáris Tanács változatlanul a monetáris politikai eszköztár kulcsfontosságú elemének tartja az állampapír-vásárlási programot, amelyet a járvány harmadik hulláma alatt és a változékony nemzetközi pénzpiaci környezetben is sikeresnek értékel. A jegybanki vásárlások hozzájárultak az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének fenntartásához, valamint erősítették a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Az MNB a programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni.

Az MNB aktív piaci jelenléttel tompította a negyedévvégi nemzetközi swappiaci feszültségek hazai begyűrűzését, hozzájárulva a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez és ezen keresztül az árstabilitás fenntartásához. A jegybank számára kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak.

A Monetáris Tanács elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. A döntéshozók megítélése szerint az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. Az árstabilitás biztosítása, a másodkörös inflációs hatások megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében a Monetáris Tanács indokoltnak tartja a kamatemelési ciklus havi ütemű, határozott lépésekkel történő folytatását. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2021. július 27.