Közlemény a Monetáris Tanács 2021. május 25-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2021. május 25-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2021. május 26-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2021. június 9-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaságpolitikáját.

A globális makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat változatlanul elsősorban a koronavírus-járvány fejleményei alakítják, ugyanakkor a globális refláció kockázatai is egyre erőteljesebben megjelennek. Egyre több országban megkezdődött a gazdaságok újranyitása, amelynek ütemét a járványhelyzet alakulása és a lakosság átoltottsági szintje jelentősen befolyásolja.

A világkereskedelem és a világgazdaság ipari termelése már meghaladja a járvány előtti szinteket. 2021 első negyedévében az Egyesült Államok gazdasága növekedett az előző negyedévhez viszonyítva, miközben a kínai gazdaság bővülése tovább folytatódott. Az eurozóna gazdasági teljesítménye az első negyedévben csökkent, ugyanakkor a beérkezett adatok több tagország esetében meghaladták az előzetes várakozásokat.

Az elmúlt hónap során a kockázatvállalási hajlandóságot elősorban a koronavírussal kapcsolatos fejlemények, a nyersanyagpiacokon tapasztalt áremelkedés és a globális reflációs aggodalmak alakították. A fejlett piaci hozamokban az év eleji jelentős emelkedést követően enyhe korrekció volt megfigyelhető, ugyanakkor az Egyesült Államokban az áprilisi infláció vártnál nagyobb megugrása ismét a hosszú hozamok globális emelkedését eredményezte. Az év eleje óta jelentősen növekedtek a nyersanyagárak, az olaj világpiaci ára 65 dollár felett tartózkodik.

A Federal Reserve döntéshozói az áprilisi kamatdöntő ülésen nem változtattak a laza monetáris kondíciókon, és megerősítették az eszközvásárlási programok folytatását. Az Európai Központi Bank a második negyedévben növelte a pandémiás vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) keretében végrehajtott vásárlásokat. Az előző kamatdöntés óta a régióban a cseh, a lengyel és a román jegybank sem változtatott az irányadó rátán. Ugyanakkor az inflációs kilátások emelkedése miatt egyre több jegybank jelzi, hogy szükség esetén készen állnak a monetáris kondíciók szigorítására.

A magyar gazdaság a koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt is tovább bővült. A KSH előzetes adatközlése szerint a kiigazított adatok alapján 2021 első negyedévében a hazai GDP 1,9 százalékkal növekedett az előző negyedévhez képest, míg az egy évvel korábbi szinttől 1,8 százalékkal elmaradt. A beérkezett adat érdemben meghaladta az MNB márciusi Inflációs jelentésének előrejelzését és a piaci várakozásokat is. A negyedéves növekedéshez leginkább az ipar, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá.

A hazai lakosság átoltottsági szintje az Európai Unió élvonalába tartozik, így megkezdődött a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítése. Az európai átlagnál korábbi nyitás eredményeként a gazdaság újraindítása a második negyedévben jelentősen felgyorsul, ami támogatja a magyar GDP gyors helyreállását. A valós idejű adatok a második negyedévre kétszámjegyű gazdasági növekedést jeleznek.

A magyar gazdaságot erős helyreállítási potenciál jellemzi. 2020 során a beruházási ráta magas szinten, 27,3 százalékon alakult. 2021 márciusában a munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz viszonyítva tovább csökkent és nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony. A bérdinamika a járvány ellenére élénk maradt. A hitelpiacok nemzetközi összehasonlításban is erős bővülése fennmaradt. A helyreállást keresleti oldalról a lakosság jövedelmének emelkedése, az állami- és a magánberuházások élénkülése és az EU-források gyorsuló lehívása egyaránt támogatja.

Az MNB márciusi Inflációs jelentésében a GDP 4 és 6 százalék közötti emelkedését vetítette előre 2021-re. A beérkezett adatok alapján a jegybank megítélése szerint az idei GDP növekedés várhatóan a márciusi előrejelzési sáv felső részében, 6 százalék közelében alakul. Az újranyitást követően a gazdaság teljesítménye legkésőbb a negyedik negyedévben eléri a koronavírus-járvány előtti szintjét.

2021 áprilisában az éves összevetésben számított infláció 5,1, míg a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció is 3,1 százalékon alakult. Az előző hónaphoz képest az infláció 1,4 százalékponttal, míg az adószűrt maginfláció 0,3 százalékponttal nőtt. Az infláció emelkedését döntően a dohánytermékek jövedéki adójának emelése és az üzemanyagok árnövekedése okozta. Az áprilisi inflációból az üzemanyagok áremelkedése és a jövedékiadó-hatások összesen 3 százalékpontot magyaráznak.

Az infláció a következő hónapokban is változékonyan alakul. Az üzemanyagárak és a jövedéki adó áprilisi növeléséből fakadó hatások, továbbá a gazdaság újraindításával megjelenő keresleti-kínálati súrlódások miatt inflációs kiugrások jelentkeznek.

Az áprilisi EDP jelentés alapján 2020-ban a költségvetés eredményszemléletű hiánya a GDP 8,1 százalékán alakult a koronavírus-járvány miatt. Emiatt a GDP-arányos bruttó államadósság a 2011 óta tartó folyamatos mérséklődés után 2020-ban átmenetileg a GDP 80 százaléka fölé emelkedett, azonban a gazdasági növekedés helyreállításával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan az idei évtől ismét csökkenő pályára áll. Az adósság finanszírozása stabil, amelyet az elmúlt időszakban tovább emelkedő belső megtakarítások is nagyban támogatnak.

A várakozásoknál kedvezőbben alakuló folyó fizetési mérleg egyenleg 2020-ban többletet mutatott. A következő években a külső kereslet helyreállásával és az új kapacitások termelésének fokozatos felfutásával a folyó fizetési mérleg egyenlege várhatóan tovább javul. A tőkemérleg jelentős többletével együtt a gazdaság nettó finanszírozási képessége számottevően emelkedik, miközben az ország nettó külső adóssága tovább mérséklődik.

A Monetáris Tanács az MNB állampapír-vásárlási programját a járvány harmadik hulláma alatt és a változékony nemzetközi pénzpiaci környezetben is sikeresnek ítéli. A jegybanki vásárlások hozzájárultak az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének fenntartásához, valamint erősítették a monetáris transzmisszió hatékonyságát. A Monetáris Tanács változatlanul kulcsfontosságúnak tartja az állampapír-vásárlási programot. A globális reflációs aggodalmak erősödése ismét növelheti az állampapírpiaci folyamatok bizonytalanságát, ezért az MNB a programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni.

A gazdaság helyreállítási folyamatában kiemelt szerephez jutott az NHP Hajrá és a Növekedési Kötvényprogram. A programok optimális nagyságát és szerkezetét a Monetáris Tanács folyamatosan értékeli. A programok keretei között kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB továbbra is a preferenciális betéti eszköz segítségével, teljes mértékben semlegesíti.

A Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 0,60 százalékon, az O/N betéti kamatot -0,05 százalékon, míg az O/N és az egyhetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, amellyel a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödésére reagál. Ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.

Az MNB számára kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Az MNB ezért június végén – az előző negyedévekhez hasonlóan – ismét eurolikviditást nyújtó devizaswap tendereket tart. Az aktív piaci jelenléttel az MNB tompítja a nemzetközi swappiaci feszültségek hazai begyűrűzését, hozzájárulva a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez és ezen keresztül az árstabilitás fenntartásához.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek. A nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós emelkedése magasabb külső inflációs környezetet eredményez. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg ismét fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkapiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák.

A Monetáris Tanács továbbra is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett, a jegybank egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan környezet az infláció tartós emelkedését okozza. A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt időszakban tovább erősödtek az inflációs kilátásokat övező kockázatok. Az inflációs kilátások, valamint a gazdasági kilábalás folyamatának értékelésében a júniusi Inflációs jelentés előrejelzése lesz kiemelt fontosságú. A Monetáris Tanács megerősíti, hogy az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2021. május 25.