Közlemény a Monetáris Tanács 2021. november 16-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2021. november 16-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2021. november 17-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2021. december 1-jén 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az elmúlt hónapokban lassuló ütemben folytatódott a világgazdaság kilábalása, miközben a koronavírus-járvány negyedik hulláma a helyreállást övező kockázatok újbóli emelkedését okozza. Az infláció számos ország esetében évtizedes csúcsra emelkedett, amelyet a nyersanyag- és energiaárak tartós növekedése mellett az egyre több piacon megfigyelhető ellátási nehézségek is súlyosbítanak.

Az előző kamatdöntés óta romlott a globális befektetői hangulat, és növekedett a pénzpiaci feszültségek valószínűsége. A koronavírus delta variánsának terjedése, az egyre általánosabb ellátási nehézségek, továbbá a tartóssá váló energiaválság is kedvezőtlenül hatottak a befektetői hangulatra. A nyersanyagpiacokon jelentős áremelkedési hullám következett be. Az energiahordozók esetében kiugró volt az árnövekedés, az év eleje óta a földgáz és az áram ára is a többszörösére nőtt. A kőolaj világpiaci ára változatlanul 80 dollár fölött alakult. A dollár árfolyama az euróhoz, illetve a feltörekvő piaci devizák többségéhez képest összességében felértékelődött.

A globálisan meghatározó jegybankok szigorúbb irányultság felé mozdultak el. A Federal Reserve döntéshozói novemberi kamatdöntő ülésükön az eszközvásárlási program kivezetésének megindítása mellett döntöttek. Az Európai Központi Bank szeptemberben lassította a vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) keretében történő vásárlásokat, és a jegybank kommunikációja alapján decemberben döntenek az eszközvásárlások további alkalmazásáról. Régiónkban a lengyel és a cseh jegybank gyorsított a kamatemelések ütemén, míg a román jegybank változatlan ütemben folytatta az irányadó ráta emelését novemberben.

A magyar gazdaság növekedése folytatódott, azonban dinamikája mérséklődött. Az előzetes adatközlés szerint 2021 harmadik negyedévében a GDP éves alapon 6,1 százalékkal bővült, és ezzel már 0,7 százalékkal haladja meg a válság előtti szintjét. A növekedéshez az ágazatok széles köre hozzájárult, ugyanakkor eltérések mutatkoztak. Szeptemberben az ipari kibocsátás mérséklődött, miközben az építőipar termelése nőtt. A kiskereskedelmi forgalom szeptemberben tovább emelkedett, így a járvány előtti szintjének közelében alakult. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony.

Előretekintve a nagy frekvenciájú adatok alapján a gazdaság növekedése a korábbinál lassabb ütemben, de a negyedik negyedévben is folytatódik. A magyar GDP 2021-ben várhatóan 6,5-7 százalékkal, 2022-ben 5-6 százalékkal bővül. Rövid távon a romló külső kereslet és az ellátási zavarok miatt kieső ipari termelés hatását a tovább növekvő beruházás és fogyasztás tompítja. A belső keresletet a költségvetés növekedésösztönző lépései, a kedvező munkaerőpiaci környezet és a 2022-es minimálbér emelés miatt erősödő bérdinamika is támogatja. A beruházási ráta a jelenlegi magas szintjéről tovább emelkedik. A hazai export teljesítménye a járvány negyedik hullámának kifutásával újra élénkül, amit a korábbi években kiépült új exportkapacitások is támogatnak.

2021 októberében az éves összevetésben számított infláció 6,5, míg a maginfláció 4,7 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 1,0, míg a maginfláció 0,7 százalékponttal emelkedett. Az infláció növekedésének hátterében elsősorban az üzemanyagok, iparcikkek és élelmiszerek áremelkedése állt. A globális nyersanyagár-emelkedés egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban.

Az infláció novemberben 7 százalék fölé emelkedik. A nyersanyagárak korábban vártnál is nagyobb és tartósabb növekedése az élénk belső keresleti környezetben gyorsan beépül a fogyasztói árakba, így az infláció emelkedése általánosan jelentkezik. A tartós kínálati hatások, a minimálbér emelésével jövőre élénkülő bérdinamika és az erős gazdasági növekedés mellett a fogyasztóiár-index az idei év végétől csak lassan mérséklődik. Így 2022 egészében a szeptemberi Inflációs jelentésben vártnál érdemben magasabb inflációra számítunk. Az inflációs pálya elmozdulásának mértékét a decemberi Inflációs jelentés előrejelzése számszerűsíti.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az infláció egyértelműen a szeptemberi alapelőrejelzéshez képest a felfelé mutató kockázati pályák mentén alakul. A tartósan magas nyersanyag- és energiaárak, a nemzetközi szállítmányozás költségeinek emelkedése, valamint az egyre szélesebb körű ellátási nehézségek változatlanul tartósabb külső inflációs nyomás irányába mutatnak. A feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti.

A költségvetés hiánya az idei évtől mérséklődik, míg az államadósság-ráta a szeptemberi devizakötvény-kibocsátással együtt is csökkenő pályára áll. Rövid távon a romló cserearányok és a visszafogottabb exportdinamika miatt a folyó fizetési mérleg egyenlege romlik, azonban az előrejelzési horizonton a kiépült új exportkapacitások és az újra növekvő nettó export hatására ismét javul. A gazdaság külső finanszírozási képessége a GDP 3 százaléka körül stabilizálódik, ezért az ország nettó külső adóssága tovább csökken.

A magasabb inflációs pályára és a növekvő másodkörös hatások kockázatára reagálva a Monetáris Tanács a monetáris kondíciók szigorításának gyorsabb ütemű folytatásáról döntött. A mai döntés értelmében az alapkamat 30 bázisponttal 2,1 százalékra emelkedik. A Monetáris Tanács az O/N betéti kamatot 1,15 míg az O/N és egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 3,05 százalékban határozta meg. Az alapkamat a kamatemelési ciklus júniusi megkezdése óta 150 bázisponttal emelkedett.

A Monetáris Tanács az alapkamat-emelési ciklussal az inflációs kilátásokban bekövetkező hosszabb távú belső fundamentális változásokra reagál. A Monetáris Tanács prioritásként kezeli az inflációs várakozások megfelelő horgonyzását és ezzel a másodkörös inflációs kockázatok folyamatos mérséklését. A tartósan megváltozott inflációs környezetben a várakozások megfelelő alakítását a Monetáris Tanács a megkezdett alapkamat-emelési ciklus folytatásával kívánja elérni. 

Ugyanakkor az elmúlt időszakban felerősödtek az olyan rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok, amelyek jelentősebb változására gyorsan és rugalmasan kell reagálnia a jegybanknak. Ennek megfelelő eszköze az egyhetes jegybanki betét. A pénz- és árupiaci kockázatok fennállásáig a jegybank készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatát az alapkamat fölött alakítani. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg.

A jegybank számára változatlanul kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Ezen cél érdekében az MNB az év végén ismét aktívan használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét, ami mellett több új intézkedést is bevezet.  

A bankrendszeri likviditás szűkítése érdekében a jegybank megszünteti a forintlikviditást nyújtó swapeszköz alkalmazását. Emellett egy új, korlátos, eseti jellegű és rövid futamidejű jegybanki diszkontkötvényt vezet be, amely támogatja a pénzügyi rendszerben lévő likviditás hatékony sterilizációját. Szintén a monetáris transzmisszió hatékonyságát erősíti, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a devizaegyensúly mutató (DEM) módosításáról döntött, ami nagyobb teret enged a bankok devizaswap-piaci aktivitásának. Az intézkedések technikai részleteit az MNB külön közleményben ismerteti.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az állampapírpiac stabilitása továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából. A Tanács a szeptemberi döntésével 40 milliárd forintban határozta meg az MNB vásárlásainak heti célmennyiségét. Az MNB az állampapír-vásárlási programot a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig használja. A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja. A Monetáris Tanács legközelebb 2021 decemberében határozza meg a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.

A külső inflációs hatások tartós megemelkedése és a másodkörös inflációs kockázatok erősödése nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítást tesznek szükségessé. A Tanács változatlanul az alapkamat-emelési ciklus havi ütemű folytatását tartja szükségesnek. A kamatemelések további mértékének meghatározásában a decemberi Inflációs jelentés előrejelzése lesz meghatározó. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

MAGYAR NEMZETI BANK

Monetáris Tanács

Budapest, 2021. november 16.