1. A Monetáris Tanács a 2021. szeptember 21-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2021. szeptember 22-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
| Jegybanki eszköz | Kamatláb mértéke | Korábbi mérték (százalék) | Változás (bázispont) | Új mérték (százalék) |
| Jegybanki alapkamat | 1,50 | +15 | 1,65 | |
| O/N jegybanki betét | Jegybanki alapkamat – 0,95 százalékpont | 0,55 | +15 | 0,70 |
| O/N fedezett hitel | Jegybanki alapkamat + 0,95 százalékpont | 2,45 | +15 | 2,60 |
| Egyhetes fedezett hitel | Jegybanki alapkamat + 0,95 százalékpont | 2,45 | +15 | 2,60 |
2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2021. október 6-án 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
A nyári hónapokban folytatódott a világgazdaság kilábalása, amellyel párhuzamosan az infláció is emelkedett. Ahol korábban történt meg az újranyitás, ott a fogyasztói árak növekedése is gyorsabban jelentkezett. A koronavírus-járvány negyedik hulláma a gazdasági helyreállást övező kockázatok újbóli emelkedését okozza. Emiatt a feldolgozóipari és szolgáltató szektort érintő nemzetközi bizalmi indikátorok augusztusban romlottak.
A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóságot a koronavírus delta variánsának terjedése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikai üzenetei és a beérkező makrogazdasági adatok alakították. Több fontos nyersanyag ára emelkedett az elmúlt hónapban, így továbbra is érdemben a koronavírus-válság előtti szintek felett tartózkodnak árfolyamaik. Az olaj világpiaci ára összességében nőtt az időszak során.
A globálisan meghatározó jegybankok az elmúlt hónapban fenntartották a laza monetáris kondíciókat és folytatták eszközvásárlási programjaikat. A Federal Reserve fenntartotta monetáris politikai irányultságát, ugyanakkor egyes döntéshozói nyilatkozatok alapján egyre közelebb kerül a válságkezelő programok módosításának lehetősége. Az EKB szeptemberi döntése során bejelentette, hogy az előző két negyedévhez képest alacsonyabb ütemben folytatja a vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) keretében történő vásárlásokat. Az elmúlt hónapokban több fejlett országbeli jegybank megkezdte eszközvásárlási programjának kivezetését. A régióban az inflációs kilátások emelkedése miatt a jegybanki döntéshozók általánosan jelezték, hogy szükség esetén készen állnak a monetáris kondíciók szigorítására.
A magyar gazdaság sikeresen újraindult. A GDP a második negyedévben elérte a válság előtti szintjét. Hazánk Európa leggyorsabb helyreállást mutató gazdaságai közé tartozik. A havi adatok alapján a gazdaság élénk növekedése a harmadik negyedévben is folytatódott. A növekedéshez az ágazatok széles köre hozzájárult, ugyanakkor a helyreállás ütemében eltérések mutatkoztak. Júliusban az építőipari és az ipari termelés már meghaladta a válság előtti szintjét. A hazai autóipar kilábalását a globális chiphiány hátráltatja, ugyanakkor az ipar teljesítményében egyre meghatározóbbá válik az akkumulátorgyártás dinamikus bővülése. A kiskereskedelmi forgalom tovább növekedett júliusban, azonban szintje még elmarad a járvány előtti értékétől. A piaci szolgáltatások kereslete jelentősen nőtt, ami a lakossági fogyasztás dinamikus bővülésében is megmutatkozott. A munkanélküliségi ráta csökkenése folytatódott júliusban, értéke nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony.
A magyar GDP 2021-ben várhatóan 6,5-7 százalékkal, 2022-ben 5-6 százalékkal bővül. A kedvező munkaerőpiaci környezetben a háztartások fogyasztásának bővülése várhatóan folytatódik, miközben az általánosan élénkülő beruházások az idei évtől már ismét pozitívan járulnak hozzá a GDP növekedéséhez. A beruházási ráta tovább emelkedik és 29 százalék közelében stabilizálódik az előrejelzési horizont második felében. A hazai export teljesítménye 2021-ben erőteljes visszapattanást mutat, és a korábbi években kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával várhatóan a teljes előrejelzési horizonton dinamikusan növekszik. Az év végéhez közeledve a koronavírus-járvány negyedik hulláma növeli a gazdasági kilátásokat övező kockázatokat.
2021 augusztusában az éves összevetésben számított infláció 4,9, míg a maginfláció 3,6 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 0,3, míg a maginfláció 0,1 százalékponttal emelkedett. Az infláció növekedésének hátterében leginkább az üzemanyagok, az iparcikkek és a feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának emelkedése állt. A globális nyersanyagár-emelkedés hatása az iparcikkek egyre szélesebb körében okozza az infláció gyorsulását. A piaci szolgáltatások jelentős havi áremelkedése a nyáron megállt, ami arra utal, hogy az újranyitáshoz kapcsolódó átárazások döntő része már megvalósulhatott.
Az infláció az őszi hónapokban várhatóan tovább emelkedik, és az év hátralevő részében 5 százalék felett alakul. Az inflációs alapfolyamatok esetében a megnövekedett nyersanyag- és szállítási költségek iparcikk-árakba történő folytatódó fokozatos áthárítása lesz meghatározó. A maginfláció az év hátralévő részében 4 százalék közelébe emelkedik. A jegybanki szigorító ciklus hatásai 2022-ben már egyértelműen érezhetővé válnak. Az Inflációs jelentés előrejelzése szerint az infláció 2022 év elejétől csökkenni kezd és a második negyedévben kerül ismét a jegybanki toleranciasávba. A fogyasztóiár-index várhatóan 2022 második felében a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik.
A júniusban jelzett inflációs kockázatok egy része a nyári hónapokban realizálódott, ugyanakkor a kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. A nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek emelkedése folytatódott, így ezen tényezők változatlanul magasabb külső inflációs környezet irányába hatnak. Az átmenetileg fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban újból szűkössé váló munkaerőpiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva felfelé mutató inflációs kockázatot jelentenek. A koronavírus-járvány alappályában vártnál súlyosabb negyedik hulláma és a globális gazdaság erőteljesebb lassulása ugyanakkor alacsonyabb inflációs pálya irányába mutat.
A költségvetés hiánya az idei évtől mérséklődik, és a szeptemberi devizakötvény-kibocsátással együtt is az államadósság-ráta csökkenő pályára áll. Az előrejelzési horizonton a folyó fizetési mérleg egyenlege javul, amelyhez a kiépült új exportkapacitások mellett növekvő nettó export is egyre inkább hozzájárul. A gazdaság külső finanszírozási képessége tovább emelkedik és a GDP 3 százaléka körül stabilizálódik, ezért az ország nettó külső adóssága tovább csökken.
A Monetáris Tanács a mai ülésén a monetáris kondíciók szigorításának több eszközzel történő folytatásáról döntött. A Monetáris Tanács értékelése alapján az inflációs kilátások és az azt övező kockázatok egyértelműen a megkezdett kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását indokolják. A kamatkondíciók szigorítása mellett a Monetáris Tanács tovább mérsékelte az állampapír-vásárlások heti célmennyiségét. Továbbá a Tanács szükségesnek tartja a forintlikviditást nyújtó devizaswap-eszköz fokozatos kivezetését, és az eszközön keresztül nyújtott forintlikviditás szűkítését.
A szeptemberi döntés értelmében az alapkamat 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelkedik. A Monetáris Tanács a kamatfolyosó esetében szintén 15 bázispontos emelést tart indokoltnak: az O/N betéti kamat 0,70 százalékra, míg az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszköz kamata 2,60 százalékra nő. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg. A Monetáris Tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt.
A jegybank számára változatlanul kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Az MNB folytatja az eurolikviditást nyújtó swapeszközének aktív, negyedév végi alkalmazását, amelynek keretében szeptember végéig összesen öt tender tart. Ugyanezen célt erősítve a jegybank a swappiaci folyamatokat figyelembe véve fokozatosan kivezeti a forintlikviditást nyújtó swapeszközét.
A Monetáris Tanács folytatja az állampapír-vásárlási program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetését. Ennek megfelelően a 2021. szeptember 27-i héttől kezdődően 50 milliárd forintról 40 milliárd forintra mérséklődik az MNB vásárlásainak heti célmennyisége, amelytől a jegybank a kínálat és egyéb piaci kondíciók függvényében rugalmasan eltérhet. A Monetáris Tanács legközelebb 2021 decemberében határozza meg a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából. Az MNB az állampapír-vásárlási programot a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig használja. Amennyiben a piaci stabilitás fenntartása indokolja, az MNB bármikor kész a heti vásárlások mennyiségének átmeneti növelésére. A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja.
A Monetáris Tanács elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. A döntéshozók megítélése szerint az inflációs kilátásokat felfelé mutató kockázatok övezik. Az Inflációs jelentés előrejelzése szerint az infláció 2022 elejétől csökkenő pályára áll, miközben a koronavírus-járvány negyedik hulláma a gazdasági helyreállást övező kockázatok emelkedésének irányába mutat, ami a kamatemelési ciklus havi ütemű, kisebb lépésközzel történő folytatását indokolja. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2021. szeptember 21.