Közlemény a Monetáris Tanács 2022. augusztus 30-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2022. augusztus 30-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2022. augusztus 31-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2022. szeptember 14-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az orosz-ukrán háború, a koronavírus-járvány esetleges újabb hulláma, a magas nyersanyagárak és a továbbra is akadozó szállítási láncok növelik a recesszió kockázatát a világgazdaságban, amit a romló bizalmi indikátorok is alátámasztanak. A tartósan magas nyersanyag- és energiaárak hatásai, illetve az európai aszályhelyzet tovább növeli a külső inflációs hatásokat a következő hónapokban, ugyanakkor a visszaeső gazdasági növekedéssel párhuzamosan 2023-tól várhatóan a nyersanyag- és energiaárakkal együtt a globális infláció is mérséklődik.

A befektetői hangulat változékonyan alakul. A kockázatvállalási hajlandóságot a háborúval kapcsolatos hírek, a globálisan meghatározó jegybankok kamatemelési pályájára vonatkozó várakozások, a tartósan magas infláció okozta aggodalmak, a recessziós félelmek, valamint a koronavírus-járvány fejleményei határozták meg. Az idei év első felében több nyersanyag világpiaci ára historikus csúcsára emelkedett, majd az elmúlt időszakban csökkenni kezdett, ugyanakkor továbbra is magas szinten tartózkodik. Az európai piacokon a gáz és az áram ára viszont nagymértékben tovább emelkedett.

A Federal Reserve július végén 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre. A régiós jegybankok közül a cseh jegybank augusztusban nem emelte tovább az alapkamatot, míg a román jegybank 75 bázisponttal emelte az irányadó rátáját.

Az év első felében a magyar gazdaság élénk növekedést mutatott: 2022 második negyedévében a bruttó hazai termék 6,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult. Júniusban az ipar kibocsátása tovább bővült éves bázison, míg az építőipari termelés volumene mérséklődött. A kiskereskedelmi üzletek forgalma az év eleji dinamikus növekedést követően április óta fokozatosan csökken. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony. A magas frekvenciájú adatok június eleje óta a gazdasági növekedés egyértelmű lassulását jelzik. A világgazdasági konjunktúra mérséklődése és a magas energiaárak hatása egyre jobban megmutatkozik a hangulati indikátorok általános romlásában.

A hazai GDP időbeli lefutását és szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi. Az éves dinamika az év második felében jelentősen mérséklődik. Az év egészében a belső keresleti tételek – elsősorban a lakossági fogyasztás – járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést. Előretekintve azonban a fogyasztás és a beruházás dinamikája is érdemben lassul, míg a nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez.

2022 júliusában az éves összevetésben számított infláció 13,7, míg a maginfláció 16,7 százalék volt. Az infláció 2,0 százalékponttal emelkedett, amely leginkább az élelmiszerek, az iparcikkek és az alkohol-, dohánytermékek áremelkedéséhez köthető. A havi árváltozás közel felét az élelmiszerek árnövekedése okozta. A termelői árak továbbra is gyors ütemben emelkednek, és széles körben beépülnek a fogyasztói árakba. Az inflációs várakozások magas szinten alakulnak.

Az őszi hónapokban a globális inflációs közeg alakulásához hasonlóan hazánkban is még az infláció további növekedése várható. A rendkívüli aszályhelyzet, az energiapiaci árrobbanás és a hatósági energiaár-szabályozás változása egyaránt hozzájárulnak a fogyasztói árak emelkedéséhez. Ugyanakkor a globális recessziós félelmek erősödése és az abból fakadó nyersanyagár-csökkenés várhatóan az év végétől mérsékli a külső inflációs hatásokat. Az inflációs cél elérése szempontjából változatlanul kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások középtávú horgonyzása.

Az államháztartás központi alrendszere 2022. júliusban jelentős, több mint 250 milliárd forintos pénzforgalmi többlettel zárt. A kormány által bejelentett intézkedések és azok végrehajtása várhatóan biztosítja az idei és a jövő évi költségvetési célok elérését. Az államadósság-ráta az előző év végi 76,7 százalékról a gazdasági növekedés és a mérséklődő hiány következtében 2022-ben a GDP 75 százaléka alá csökkenhet, amit ezt követően évente további mintegy 2,5 százalékpontos mérséklődés követhet. A folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben átmenetileg tovább emelkedik. A külkereskedelmi egyenleg idei csökkenése a magas energiaárak miatt romló cserearányra, a külső piacok lassulására és az élénk belső kereslet importigényére vezethető vissza. Ugyanakkor az elmúlt években jelentős új exportkapacitások épültek ki, amelyek termelésének felfutásával a külső egyensúlyi folyamatokban gyors javulás kezdődhet.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs várakozások horgonyzása és a másodkörös inflációs kockázatok mérséklése érdekében az alapkamat további határozott emelése indokolt. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja.

A Monetáris Tanács mai döntése értelmében az alapkamat 100 bázisponttal 11,75 százalékra emelkedik. A Monetáris Tanács az O/N betéti kamatot 100 bázisponttal 11,25, míg az O/N és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 100 bázisponttal 14,25 százalékra növeli. A Monetáris Tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt.

A jegybank számára kiemelt fontosságú, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon – ezek között is kiemelten a swappiacon – és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott kamatszinttel összhangban alakuljanak. Ezért az MNB július eleje óta napi rendszerességgel tart devizalikviditást nyújtó swaptendereket. Az aktív piaci jelenlét mellett a swaptenderek a swaphozamok emelkedésén keresztül növelték a transzmisszió hatékonyságát, támogatva ezzel az árstabilitás elérését és fenntartását.

A monetáris transzmisszió további erősítése érdekében a Monetáris Tanács három intézkedés bevezetéséről döntött, amelyek ősztől kezdődően a bankközi likviditás szűkítésével támogatják, hogy turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak a rövid pénzpiaci kamatszintek. A jegybank megemeli a bankrendszer számára meghatározott kötelező tartalékráta mértékét. Ezenkívül rendszeres meghirdetés mellett jegybanki diszkontkötvény-aukciókat tart, valamint hosszú futamidejű betéti eszközt vezet be a bankrendszeri likviditás jelenleginél hosszabb futamidőkön történő sterilizálása érdekében.

Az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé. Az MNB folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását is, és szükség esetén az eszköztár minden elemével kész határozottan beavatkozni. A tartós negatív kínálati hatások miatt emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2022. augusztus 30.