1. A Monetáris Tanács a 2022. július 26-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2022. július 27-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
| Jegybanki eszköz | Kamatláb mértéke | Korábbi mérték (százalék) | Változás (bázispont) | Új mérték (százalék) |
| Jegybanki alapkamat | 9,75 | +100 | 10,75 | |
| O/N jegybanki betét | Jegybanki alapkamat – 0,50 százalékpont | 9,25 | +100 | 10,25 |
| O/N fedezett hitel | Jegybanki alapkamat + 2,50 százalékpont | 12,25 | +100 | 13,25 |
| Egyhetes fedezett hitel | Jegybanki alapkamat + 2,50 százalékpont | 12,25 | +100 | 13,25 |
2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2022. augusztus 10-én 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
Az orosz-ukrán háború, a koronavírus-járvány esetleges újabb hulláma, a magas nyersanyagárak és a továbbra is akadozó szállítási láncok növelik a recesszió kockázatát a világgazdaságban. Az elmúlt időszak pénzpiaci elmozdulásai, valamint a tartósan magas nyersanyag- és energiaárak hatásai, illetve a súlyosbodó európai aszályhelyzet egy elhúzódó, magas külső inflációs környezet irányába mutatnak.
Június vége óta általánosan romlott a befektetői hangulat. A kockázatvállalási hajlandóságot a háborúval kapcsolatos hírek, a globálisan meghatározó jegybankok kamatemelési pályájára vonatkozó várakozások, a tartósan magas infláció okozta aggodalmak, a recessziós félelmek, valamint a koronavírus-járvány fejleményei határozták meg. A fontosabb nyersanyagok többségének világpiaci ára továbbra is magas szinten tartózkodik, míg egyes fémek és az olaj ára csökkent a júniusi kamatdöntés óta.
A tartósan magas inflációra reagálva mind a globálisan meghatározó, mind a régiós jegybankok tovább szigorították a monetáris kondíciókat. Az Európai Központi Bank júliusi kamatdöntő ülésén 50 bázisponttal emelte meg irányadó rátáját, továbbá július 1-jén leállította eszközvásárlási programját (APP). A régiós jegybankok közül a lengyel jegybank 50, a román jegybank pedig 100 bázisponttal emelte az irányadó rátát.
A magyar gazdasági növekedés lassul, ugyanakkor az éves dinamika továbbra is élénk. Májusban az ipari és az építőipari termelés tovább bővült éves bázison. A kiskereskedelmi üzletek forgalma májusban is kétszámjegyű növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony. Az év első felében megfigyelhető élénk növekedés után a valós idejű adatok júniustól a növekedés érdemi lassulását jelzik, amihez a romló külső konjunktúra mellett az egyszeri jövedelemtámogatások kifutása, az állami beruházások visszafogása és az emelkedő vállalati költségek is hozzájárulnak.
A hazai GDP időbeli lefutását és szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi. A bővülés üteme az év második felében mérséklődik. Az idei évben a belső keresleti tételek – elsősorban a lakossági fogyasztás – járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést. Előretekintve azonban a fogyasztás és a beruházás dinamikája is érdemben lassul, míg a nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. A beruházási ráta az átmeneti mérséklődés ellenére is magas szinten, 27 százalék felett stabilizálódik az előrejelzési horizonton. A hazai GDP 2022-ben 4,5–5,5 százalékkal, 2023-ban 2,0–3,0 százalékkal, míg 2024-ben 3,0–4,0 százalékkal bővülhet.
2022 júniusában az éves összevetésben számított infláció 11,7, míg a maginfláció 13,8 százalék volt. Az élelmiszerárak 20 százalékot meghaladó ütemben emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az átárazások júniusban is lényegesen meghaladták az elmúlt évekre jellemző mértéket. Az általánosan emelkedő költségek továbbra is gyorsan beépülnek a fogyasztói árakba. Az üzemanyagokat és a lakossági energiaárakat érintő kormányzati intézkedések tompítják a globális nyersanyagár-emelkedés hazai inflációra kifejtett hatását. Az inflációs várakozások ugyanakkor magas szinten alakulnak.
Az energia-, a nyersanyag- és az élelmiszerárak emelkedése továbbra is gyorsan épül be a fogyasztói árakba. Az árdinamika várhatóan az őszi hónapokban tetőzik, majd ezt követően lassan mérséklődik. A tetőpont idejére és az ezt követő inflációs pályára az árstop-intézkedések jövőbeli alakulása, illetve a lakossági áram- és gázárakat érintő kormányzati bejelentések jelentős hatást gyakorolnak. Az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. A háborús feszültségek elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése, a júniusban bejelentett adóintézkedések inflációs hatásának kifutása és a proaktív jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt.
A kormány által bejelentett intézkedések és azok végrehajtása várhatóan biztosítja az idei és a jövő évi költségvetési célok elérését. Az államadósság-ráta az előző év végi 76,6 százalékról a gazdasági növekedés és a mérséklődő hiány következtében 2022-ben a GDP 75 százaléka alá csökkenhet, amit ezt követően évente további mintegy 2,5 százalékpontos mérséklődés követhet. A folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben átmenetileg tovább emelkedik. A külkereskedelmi egyenleg idei csökkenése a magas energiaárak miatt romló cserearányra, a külső piacok lassulására és az élénk belső kereslet importigényére vezethető vissza. Ugyanakkor az elmúlt években jelentős új exportkapacitások épültek ki, ennek eredményeként a világgazdasági környezet normalizálódásával a külső egyensúlyi folyamatokban gyors javulás kezdődhet. A magyar gazdaság finanszírozási képessége az előrejelzési horizont végére ismét pozitív tartományba emelkedhet.
A júniusi kamatdöntés óta tovább erősödtek a felfelé mutató inflációs kockázatok, miközben a másodkörös inflációs hatások kialakulásának kockázata emelkedett. A közelmúltban kialakult pénzpiaci helyzet növeli a tartós inflációs hatások kockázatát és egyértelműen veszélyezteti az árstabilitást. A fenti kockázatok elkerülése érdekében szükségessé vált a monetáris kondíciók további szigorítása, ezért július 12-én a Monetáris Tanács a jegybanki kamatlábak 200 bázispontos emeléséről döntött. A jegybanki lépések, valamint a kormányzat kiadásoldali költségvetési intézkedései együttesen mérsékelték a pénzpiaci kockázatokat.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs várakozások horgonyzása és a másodkörös inflációs kockázatok mérséklése érdekében az alapkamat további határozott emelése indokolt. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolják.
A Monetáris Tanács mai döntése értelmében az alapkamat 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelkedik. A Monetáris Tanács az O/N betéti kamatot 100 bázisponttal 10,25, míg az O/N és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 100 bázisponttal 13,25 százalékra növeli. A Monetáris Tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt.
A jegybank számára kiemelt fontosságú, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon – ezek között is kiemelten a swappiacon – és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Ezért az MNB július 8-án megkezdte a devizalikviditást nyújtó swaptenderek negyedéven belüli alkalmazását, és napi rendszerességgel tart tendert. Az aktív piaci jelenléttel az MNB erősíti a monetáris transzmisszió hatékonyságát, ezen keresztül támogatva az árstabilitás elérését és fenntartását.
A Magyar Nemzeti Bank egy évvel ezelőtt az európai uniós jegybankok között elsőként kezdte meg kamatemelési ciklusát. Az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé. Az MNB folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását is, és szükség esetén az eszköztár minden elemével kész határozottan beavatkozni. A tartós negatív kínálati hatások miatt emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2022. július 26.