Közlemény a Monetáris Tanács 2022. május 31-i üléséről

1)  A Monetáris Tanács a 2022. május 31-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2022. június 1-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2022. június 15-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az orosz-ukrán háború alapvetően megváltoztatta a geopolitikai helyzetet és a világgazdasági kilátásokat. A földrajzi közelség és az érintett felekkel folytatott külkereskedelem nagy súlya miatt a hatások Európában, és különösen a kelet-közép-európai régióban erőteljesek. Az infláció számos országban – több évtizedes csúcsokat elérve – tovább emelkedett és kétszámjegyű tartományban alakul. A háború a magasabb nyersanyag- és energiaárakon keresztül növeli az inflációt, amit a továbbra is fennálló ellátási nehézségek is súlyosbítanak.

Az előző kamatdöntés óta a globális befektetői hangulat változékonyan alakult. A kockázatvállalási hajlandóságot a háborúval kapcsolatos hírek, a globálisan meghatározó jegybankok kamatemelési pályájára vonatkozó várakozások, a tartósan magas infláció okozta aggodalmak, a recessziós félelmek, valamint a koronavírus-járvány fejleményei határozták meg. A fontosabb nyersanyagok árai továbbra is magas szinten tartózkodnak. Az elmúlt hónap során a kőolaj világpiaci ára emelkedett.

Az egyre tartósabbá váló magas inflációra reagálva a globálisan meghatározó jegybankok az elmúlt hónapokban a romló növekedési kilátások mellett is szigorították a monetáris kondíciókat. A Fed májusban a várakozásoknak megfelelően folytatta az irányadó ráta emelését, valamint döntése alapján júniusban megkezdi mérlegének csökkentését. Az Európai Központi Bank áprilisban az eszközvásárlási program (APP) 2022 harmadik negyedévében történő leállításáról döntött. Régiónkban a cseh, a lengyel és a román jegybank is folytatta az irányadó ráták emelését.

Az előzetes adatok alapján a hazai GDP 2022 első negyedévében 8,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest pedig 2,1 százalékos volt a bővülés. A magyar gazdaság növekedése a háborús környezetben is élénk maradt, a növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult. Márciusban az ipari és az építőipari termelés tovább bővült éves bázison. A kiskereskedelmi üzletek forgalma márciusban kétszámjegyű növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony.

A magyar gazdaság növekedési képessége erős. A rövid távú gazdasági kilátásokat a háború és a bevezetett szankciós politikák következményei, valamint a kormányzat ezen rendkívüli helyzetre adott válaszai határozzák meg. A növekedés szerkezetét jellemző kettősség a következő időszakban is fennmarad. Az élénk belső kereslet részben ellensúlyozhatja az orosz-ukrán háború negatív növekedési hatásait. A valós idejű adatok alapján az év eleji élénk növekedés a második negyedévben is fennmarad, viszont előretekintve a külső piacok visszafogott növekedése, a bizonytalanabbá váló gazdasági kilátások és a magas energiaárak következtében lassulás várható.

2022 áprilisában az éves összevetésben számított infláció 9,5, míg a maginfláció 10,3 százalék volt. Az élelmiszerárak ismét kétszámjegyű emelkedést mutattak az előző év azonos időszakához képest. Áprilisban is a szokásosnál lényegesen nagyobb átárazások történtek, amelynek közel felét az élelmiszerek magyarázták. A külső, költségoldali hatások továbbra is gyorsan épülnek be a fogyasztói árakba, így meghatározóak az infláció rövid távú alakulásában. Az üzemanyagokat, egyes alapvető élelmiszereket és a lakossági energiaárakat érintő kormányzati intézkedések érdemben tompítják a globális nyersanyagár-emelkedés hazai inflációban való megjelenését. Az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak.

A következő hónapokban az erőteljes negatív kínálati hatások várhatóan tovább emelik mind az inflációt, mind a maginflációt. Az élelmiszerárak növekedése meghatározó szerepet fog játszani az emelkedésben. Az inflációs dinamika az őszi hónapoktól fokozatosan mérséklődni kezd.

2022 első negyedévének végén az MNB előzetes pénzügyi számla államháztartási adatai szerint a hazai adósságráta a GDP 77,3 százalékára emelkedett, amely meghaladta a 2021 végi 76,6 százalékos arányt. A kormány által bejelentett intézkedések hozzájárulnak az idei és a jövő évi költségvetési célok eléréséhez. Az első negyedévben a folyó fizetési mérleg hiánya is növekedett. Exportoldalon a háború miatt gyenge külső kereslet, míg importoldalon a magas energiaárak idén egyaránt a külkereskedelmi egyenleg romlásának irányába hatnak.

Az orosz-ukrán háború fejleményei, valamint a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozások növelik a nemzetközi környezetet övező bizonytalanságot, ami a szokásosnál nagyságrendileg nagyobb kockázatot jelent az inflációs kilátásokra. Ebben a környezetben a Monetáris Tanács az inflációs várakozások horgonyzása és a másodkörös inflációs kockázatok mérséklése érdekében a monetáris kondíciók szigorítását és az alapkamat-emelési ciklus fokozatos folytatását tartja szükségesnek. A következő negyedévekben a monetáris politika fő feladata azon optimális kamatszint kialakítása, amely biztosítja az inflációs cél fenntartható elérését.

A Monetáris Tanács mai döntése értelmében az alapkamat 50 bázisponttal 5,90 százalékra emelkedik. A Monetáris Tanács az O/N betéti kamatot 50 bázisponttal 5,90 míg az O/N és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 50 bázisponttal 8,90 százalékra növeli. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg, ugyanakkor az egyhetes betéti kamatról a jegybank alapesetben havi rendszerességgel dönt. Az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti kamat következő hónapokban kialakuló szintjéhez.

A jegybank továbbra is nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon – ezek között is kiemelten a swappiacon – és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Ezen cél megvalósítása érdekében az MNB június elejétől ismét aktívan használja a devizalikviditást nyújtó swapeszközét. Az aktív piaci jelenlét révén a negyedév végén esetlegesen jelentkező swappiaci feszültségek kezelésével a jegybank erősíti a monetáris transzmisszió hatékonyságát, ezen keresztül támogatva az árstabilitás elérését és fenntartását.

A nemzetközi szinten növekvő bizonytalanság, a fundamentális inflációs kockázatok, valamint az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából optimális kamatszint kialakítása az alapkamat-emelési ciklus fokozatos folytatását teszi szükségessé. Az MNB folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását is, és szükség esetén az eszköztár minden elemével kész rugalmasan beavatkozni. A tartós negatív kínálati hatások miatt emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2022. május 31.