Közlemény a Monetáris Tanács 2023. február 28-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2023. február 28-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2023. március 1-jei hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2023. március 14-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az elmúlt időszakban a világgazdasági növekedés tovább lassult, ugyanakkor az európai uniós országok többségében a GDP bővülése a vártnál kedvezőbben alakult. A globális növekedési kilátásokat kettősség jellemzi. Az elhúzódó orosz-ukrán háború és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet előretekintve továbbra is érdemi lefelé mutató kockázatot jelent. Ezzel szemben az enyhe téli időjárás, valamint a gáztározók kedvező töltöttségi szintje enyhíti az európai energiaválság negatív hatásait, ami a kilátások javulását vetíti előre.

Egyre több országban figyelhető meg az infláció lassú, de egyértelmű csökkenése. A szűkülő kereslet, a termelési láncokat érintő nehézségek oldódása, a normalizálódó nemzetközi szállítmányozási piac, illetve a csökkenő energia- és nyersanyagárak a globális infláció további mérséklődését vetítik előre.

A kockázatvállalási hajlandóság az év eleje óta változékonyan alakult. A kezdeti határozott javulást követően a beérkező makrogazdasági adatok fényében fokozódtak a globálisan meghatározó jegybankok kamatemeléseivel kapcsolatos várakozások, amivel párhuzamosan romlott a befektetői hangulat. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejlemények továbbra is jelentős bizonytalanságot okoznak.

A Federal Reserve és az Európai Központi Bank esetében a piaci árazások, illetve a döntéshozói nyilatkozatok szerint is folytatódnak a kamatemelések. Emellett az EKB 2023 márciusától a megújítási arány mérséklésén keresztül megkezdi az eszközvásárlási program keretében felépített portfólió kiszámítható ütemű csökkentését. Régiónkban a cseh, a lengyel és a román jegybank is változatlanul tartotta az irányadó kamatokat.

2022 egészében a hazai gazdasági teljesítmény az európai uniós átlagot meghaladó mértékben, 4,6 százalékkal emelkedett. A magyar gazdaság növekedése a tavalyi év utolsó negyedévében tovább lassult. Az előzetes adatok alapján a GDP 0,4 százalékkal nőtt éves összevetésben, amihez főként az ipar és a piaci szolgáltató ágazatok járultak hozzá, miközben a mezőgazdasági kibocsátás jelentős visszaesése fékezte a növekedést. Decemberben a kiskereskedelmi forgalom és az építőipari kibocsátás csökkent, míg az ipari termelés bővült. A felmérések alapján a termelési kilátások az elmúlt hónapban némileg romlottak, míg a lakossági bizalmi indikátor mérsékelt javulást követően továbbra is alacsony szinten áll. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta alacsony.

A hazai GDP időbeli lefutását és szerkezetét 2023-ban erős kettősség jellemzi. A kezdeti visszafogott növekedést az év második felében élénkülés követi. A reáljövedelmek mérséklődése, a vállalati költségek emelkedése, az állami beruházások halasztása és a szigorúbb kamatkörnyezet egyaránt hűti a belföldi keresletet. A visszafogott globális konjunktúra mellett növekvő hazai exportkapacitásoknak köszönhetően külpiaci részesedésünk emelkedik, amiben meghatározó az akkumulátorgyártás dinamikus bővülése. A decemberi Inflációs jelentés előrejelzése szerint a hazai GDP az idei évben 0,5–1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal, 2025-ben pedig 3,0–4,0 százalékkal bővülhet.

2023 januárjában az éves összevetésben számított infláció 25,7, míg a maginfláció 25,4 százalék volt. Az infláció növekedéséhez leginkább az üzemanyagok áremelkedése járult hozzá. A beérkezett adat megfelelt a decemberi Inflációs jelentés előrejelzésének. Januárban az élelmiszer-infláció gyorsulása megállt, a termékkörön belül mind a feldolgozott, mind a feldolgozatlan élelmiszerek éves árindexe enyhén mérséklődött. A piaci szolgáltatásokat a korábbiaknál lényegesen magasabb év eleji átárazások jellemezték, azonban ehhez döntően két szektor, az egészségügyi és a telekommunikációs szolgáltatások járultak hozzá. Az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, ugyanakkor a kiskereskedelmi értékesítésekre, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a nyári csúcsértékeik alatt tartózkodnak.

A dezinflációs hatások a következő hónapokban tovább erősödnek, az infláció fordulatát okozva. A világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak az orosz-ukrán háborút megelőző szintjük alá csökkentek. Emellett a belső kereslet csökkenésének árazásokat fegyelmező hatása, valamint a tavaszi hónapoktól a bázishatások kifutása egyaránt támogatja a hazai infláció mérséklődését. A szigorú monetáris kondíciók elősegítik a másodkörös inflációs hatások elkerülését és az inflációs várakozások horgonyzását. A hazai infláció 2023 első felében fokozatosan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

Az elmúlt hónapokban az export bővülésével, a gázárak mérséklődésével és a lakossági fogyasztás alkalmazkodásával párhuzamosan egyértelműen megkezdődött a folyó fizetési mérleg egyenlegének trendfordulója. Ezzel összhangban a folyó fizetési mérleg hiánya számottevően mérséklődött a decemberi adatok alapján. 2023-tól a fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételeinek növekvő többlete, az egyre szélesebb körű energiapiaci alkalmazkodás, valamint az alacsonyabb gázárak gyors javulást eredményezhetnek. A normalizálódó világgazdasági környezettel és cserearányokkal, valamint az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával párhuzamosan a külkereskedelmi egyenleg érdemben javulhat, így a folyó fizetési mérleg hiánya tovább csökken.

A hazai pénzpiaci folyamatok az elmúlt időszakban stabilan alakultak. A jegybanki lépések, köztük elsősorban a diszkontkötvény rendszeres alkalmazása, helyreállították a swappiac egyensúlyát, amelynek eredménye egyértelműen megmutatkozik a forint árfolyamának stabilizálódásában.

A Monetáris Tanács a mai ülésén az alapkamatot 13 százalékon tartotta. Az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére. Az O/N betéti kamat 12,5 százalékos és az O/N fedezett hiteleszköz kamat 25 százalékos szintje nem változott.

Az MNB ősszel bevezetett, a bankközi forintlikviditás tartós lekötését célzó eszközeinek – az átalakított kötelező tartalékrendszer, az egyhetes futamidejű diszkontkötvény és a hosszú futamidejű betéti tender – hatására a hozamkörnyezet általános és jelentős mértékű emelkedése ment végbe. Az intézkedések tartósan erősítették a monetáris transzmissziót, ami kritikus fontosságú az árstabilitási cél monetáris politikai horizonton történő elérése szempontjából. A kedvező tapasztalatok alapján a jegybank ezen eszközeit a következő időszakban is alkalmazza.

A Monetáris Tanács a tartalékráta emelésével és a kamatozás átalakításával tovább szigorítja a kötelező tartalékeszköz likviditásra gyakorolt hatását. Januári ülésén döntést hozott arról, hogy a kötelező tartalékráta április 1-jei hatállyal 10 százalékra emelkedik. A Tanács a mai napon a tartalékszámla kamatozásának átalakításáról döntött annak érdekében, hogy tovább növelje a tartósan lekötött likviditást, és ezáltal tovább erősítse a monetáris transzmissziót. Az MNB a tartalékalap 2,5 százalékára nem fizet kamatot, a 7,5 százalékának megfelelő rész után továbbra is az alapkamatot, míg – a nagyobb igénybevétel ösztönzése érdekében – a választható tartalékra az alapkamat helyett az egynapos betéti gyorstender kamatát fizeti.

A monetáris transzmisszió erősítése mellett a jegybank a pénzpiaci stabilitás biztosítása érdekében a következő időszakban is alkalmazza az egynapos betéti gyorstendereket és devizacsere-ügyleteket, emellett továbbra is rendelkezésre áll az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúly eléréséhez szükséges devizalikviditási igény kielégítésében.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. Az MNB folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és a kockázatok fokozódása esetén kész megtenni a megfelelő lépéseket. A piaci stabilitás fenntartása és a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet trendszerű folyamataira fókuszál, ezért az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulásának tartósságát veszi figyelembe.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2023. február 28.