Közlemény a Monetáris Tanács 2023. július 25-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2023. július 25-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2023. július 26-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

 2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2023. augusztus 9-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

A globális gazdasági kilátásokat továbbra is kettősség jellemzi. A fejlett országokban várhatóan lassul a kibocsátás növekedési üteme, míg a feltörekvő országok esetében a tavalyihoz hasonló növekedés várható. A legtöbb ország munkaerőpiacát feszesség jellemzi. A meghatározó gazdaságok közül Kína éves gazdasági növekedése a várakozások alatt alakult 2023 második negyedévében. Az európai energiaválság enyhülése a kontinens konjunktúrakilátásainak javulását vetíti előre. Ugyanakkor a folytatódó orosz-ukrán háború és az elhúzódóan magas inflációs környezet lefelé mutató növekedési kockázatokat okoz.

Globálisan folytatódott az inflációs ráták csökkenése. A világgazdaság lassulása, az energia- és a nyersanyagárak korrekciója, illetve a nemzetközi szállítási költségek csökkenése az inflációs ráták további süllyedését vetíti előre. A jellemzően lassan mérséklődő maginflációs mutatók azonban arra utalnak, hogy az árstabilitás újbóli elérése a korábban vártnál hosszabb folyamat lehet.

A kockázatvállalási hajlandóság a júniusi kamatdöntés óta változékonyan alakult. A nemzetközi befektetői hangulat július első hetében átmeneti romlást mutatott, amit gyors korrekció követett. A hazai pénzügyi piacok a nemzetközi adatok közül az amerikai munkaerőpiaci és inflációs adatokra, valamint a dollár árfolyamának alakulására a régiónál nagyobb mértékben reagáltak. Az olajárak enyhén emelkedtek, miközben az európai gázárak csökkentek az elmúlt hónap során. Az orosz-ukrán háború jelentette bizonytalanság továbbra is negatívan befolyásolja a kockázatvállalási hajlandóságot.

A Federal Reserve (Fed) és az Európai Központi Bank (EKB) esetében a döntéshozói nyilatkozatok a kamatemelések folytatódását helyezték kilátásba. Ugyanakkor a piaci várakozások szerint mindkét jegybank a kamatemelési ciklusának végéhez közeledik. A régiós jegybankok nem változtattak a monetáris kondícióikon, azonban az elmúlt időszakban már elindult a kamatcsökkentések időzítésével kapcsolatos szakmai vita a régióban.

2023 első negyedévében 0,9 százalékkal mérséklődött a hazai GDP. Májusban tovább csökkent az ipari és az építőipari termelés, valamint a kiskereskedelmi forgalom. A havi termelési indikátorok és a magas frekvenciás adatok alapján is folytatódhatott a hazai gazdasági teljesítmény csökkenése a második negyedévben. A lakossági bizalmi indikátor továbbra is alacsony szinten alakul. A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta alacsony.

2023-ban az éves átlagban csökkenő reálbérek, az emelkedő vállalati költségek, valamint az óvatossá váló fogyasztói és beruházói döntések egyaránt hozzájárulnak a belső kereslet visszaeséséhez, míg a nettó export támogatja a kibocsátás bővülését. Az év második felétől a csökkenő inflációval párhuzamosan emelkedő reálbérek hozzájárulnak a GDP-növekedés élénküléséhez. Az idei gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági növekedés is javítja. A hazai GDP 2023-ban 0,0–1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0–4,0 százalékkal bővül.

Júniusban folytatódott az infláció gyors csökkenése. A fogyasztói árak éves összevetésben 20,1 százalékkal emelkedtek, míg a maginfláció 20,8 százalékon alakult. A fogyasztóiár-index 1,4 százalékponttal mérséklődött májushoz képest, ami elsősorban az élelmiszerek és az iparcikkek lassuló árdinamikájához volt köthető. A maginfláció lassulása a termékek széles körében jelentkezett, így a mutató 2,0 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest. A piaci szolgáltatások inflációja 2021 júliusa óta első alkalommal mérséklődött. Mind a lakossági, mind a vállalati inflációs várakozások mérséklődtek.

A következő hónapokban folytatódik a hazai infláció és maginfláció gyors ütemű csökkenése. 2023 folyamán egyre markánsabban jelentkezik a szigorú monetáris politika, a csökkenő globális nyersanyagárak, a mérséklődő hazai fogyasztás és a kormányzat piaci versenyt erősítő lépéseinek árleszorító hatása. A dezinfláció üteme tovább gyorsul, így várhatóan az év végén már egyszámjegyű tartományban alakul az infláció, miközben a maginfláció némileg lassabb ütemben csökken. A fogyasztóiár-index 2025 elején tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Éves átlagban az infláció az idei évben 16,5–18,5 százalék között, 2024-ben 3,5–5,5 százalék, míg 2025-ben 2,5–3,5 százalék között alakulhat.

A költségvetési hiány mérséklődése az idei évben tovább folytatódik. A 2023. évi deficitre vonatkozó költségvetési előirányzat 3,9 százalék. Az eredményszemléletű hiánycél a 2024. évi költségvetési törvény alapján 2024-ben 2,9 százalék, míg 2025-ben 1,9 százalék. Az államadósság-ráta az előző év végi 73,3 százalékról a nominális GDP növekedése és a hiány mérséklődése következtében 2023 végére 70 százalék alá, majd az előrejelzési horizont végére 65 százalék alá csökken.

Tovább folytatódott a külső egyensúlyi folyamatok javulása. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2023 májusában jelentős többletet mutatott, elsősorban a külkereskedelmi egyenleg 1,3 milliárd eurós, rekordmértékű többletének következtében. A külső egyensúly trendszerű javulása mögött a kedvezőbb energiaegyenleg és cserearányok, a belföldi kereslet alkalmazkodása és az export élénk növekedése áll. Az idei évben a folyó fizetési mérleg hiánya a javuló külkereskedelmi egyenleggel párhuzamosan a júniusban vártnál kedvezőbben, a GDP 2 százaléka alatti szinten alakulhat. 2024-ben az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával, valamint a normalizálódó világgazdasági környezettel folytatódik a külkereskedelmi egyenleg és a finanszírozási képesség javulása.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges. A Tanács a mai ülése során az alapkamatot 13 százalékon tartotta. Az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a továbbra is kedvező kockázati környezet lehetővé teszi, hogy a jegybank a korábbi ütemben folytassa a kamatkörnyezet normalizációját. Ezek alapján a Tanács mai ülése során július 26-i hatállyal a kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot 100 bázisponttal, 16 százalékról 15 százalékra, valamint a kamatfolyosó felső szélét jelentő O/N fedezett hiteleszköz kamatát szintén 100 bázisponttal 17,5 százalékra csökkentette. A Tanács az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere-tenderek esetében is 100 bázisponttal alacsonyabb kamatszint alkalmazását tartja indokoltnak.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kiemelten fontos az árstabilitás eléréséhez. Ennek érdekében a jegybank a bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket a következő időszakban is alkalmazza.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. A pénzpiaci stabilitás előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. A jelenlegi környezetben óvatos és fokozatos megközelítés indokolt. Az MNB folyamatosan értékeli a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait, a beérkező makrogazdasági adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását. A javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank a korábbi ütemben folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2023. július 25.