Közlemény a Monetáris Tanács 2024. augusztus 27-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2024. augusztus 27-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2024. augusztus 28-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2024. szeptember 11-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Európában a gazdasági teljesítmény a második negyedévben is visszafogott volt. A bizalmi indikátorok továbbra is a hosszú távú átlag alatt alakultak. Az Egyesült Államokban élénkült a növekedés a második negyedévben, ugyanakkor az elmúlt hónap munkaerőpiaci adatai a várakozások alatt alakultak, a konjunktúra lassulására utalva. A világgazdaság növekedését illetően a folytatódó orosz-ukrán háború, az általánosan feszült geopolitikai helyzet és az európai ipari termelés kedvezőtlen kilátásai jelentős kockázatot hordoznak.

Az éves infláció az eurozónában enyhén emelkedett, míg az Egyesült Államokban kissé csökkent júliusban. Általánosan megfigyelhető a piaci szolgáltatások magasabb inflációja, ami továbbra is fékezi a dezinflációt. A geopolitikai konfliktusok növelik az energiapiaci volatilitást. Ugyanakkor a lassuló világgazdasági kereslet előretekintve mérsékelt inflációs ráták irányába mutat. Az előző kamatdöntés óta az olajárak enyhén csökkentek, míg a gázárak emelkedtek.

Augusztus elején a kockázati indikátorok a befektetői hangulat jelentős romlását mutatták, amit a hónap közepétől korrekció követett. A globális kockázati környezetet elsősorban az amerikai gazdaságra vonatkozó recessziós félelmek, a japán pénzügyi piaci fejlemények, valamint a közel-keleti geopolitikai feszültségek határozták meg. A Federal Reserve a júliusi kamatdöntő ülésén nem változtatott a kamatkondíciókon, de a beérkező makrogazdasági adatok hatására felerősödtek a kamatcsökkentések szeptemberi megkezdésére vonatkozó piaci várakozások. Az Európai Központi Bank továbbra is a beérkező adatok fontosságát hangsúlyozza a döntéshozatal során. A piaci árazások alapján az EKB kamatpályája szintén lejjebb tolódott. A régióban a cseh és a román jegybank egyaránt 25 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját augusztusban.

2024 második negyedévében megtorpant a magyar gazdaság kilábalása. Az első negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, míg éves összevetésben 1,5 százalékkal nőtt a hazai GDP. Az éves növekedéshez legnagyobb mértékben az építőipar és az ingatlanügyletek teljesítménye járult hozzá, míg a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése fékezte a gazdaság bővülését. A kiskereskedelmi forgalom emelkedése tovább folytatódott éves összevetésben. Az elmúlt hónapokban fennmaradt az erőteljes reálbér-növekedés, ugyanakkor a fogyasztói bizalmi index összességében stagnált az első félév során. A munkanélküliségi ráta 4,2 százalékon alakult júliusban.

2024 hátralévő részében a hazai GDP bővülését az óvatossági motívum fokozatos oldódásával a háztartások fogyasztása támogatja. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati szféra beruházási aktivitását jellemző kivárás következtében a beruházások az idei évben még lassíthatják a növekedést. Az exportra ellentétes irányú erők hatnak. A mérsékelt európai konjunktúra visszafogja a hazai kivitelt, azonban a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások a következő években folyamatosan élénkítik az exportot. A kiépülő új ipari kapacitások termelésének felfutásával 2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű növekedés várható, és hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik.

Júliusban a fogyasztói árak 4,1 százalékkal, az előző havinál gyorsabb ütemben emelkedtek éves összevetésben. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció szintén nőtt az előző hónaphoz képest, mindkét mutató 4,7 százalékon alakult. Az előző hónaphoz viszonyított áremelkedés az infláció és a maginfláció esetében is meghaladta a historikus átlagot. Az infláció emelkedését elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok árdinamikájának növekedése okozta. A maginfláció emelkedése főként a feldolgozott élelmiszerek magasabb árdinamikájához volt köthető. A piaci szolgáltatások dezinflációja továbbra is lassú, ezért a Tanács kiemelten figyeli a szektor árazási döntéseit. A lakossági inflációs várakozások enyhén mérséklődtek az előző hónaphoz képest, ugyanakkor továbbra is magas szinten állnak.

Az áremelkedés üteme várhatóan a következő hónapokban is a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében fog alakulni. Az alapfolyamatokat megragadó maginfláció az év végére átmenetileg 5,0 százalék közeli szintre emelkedik. Az inflációs várakozások horgonyzása, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől tartósan visszatérjen a jegybanki célra.

Külső egyensúlyi pozíciónk jelentősen javult 2024 első félévében: a folyó fizetési mérleg közel 3,7 milliárd eurós többletet mutatott az év első hat hónapjában. Júniusban a folyó fizetési mérleg egyenlege átmenetileg csökkent, előretekintve azonban az év egészében várhatóan növekedni fog. Ez elsősorban a tovább javuló cserearányra, illetve a magas importaránnyal rendelkező, de erősen csökkenő beruházási aktivitásra és készletfelhalmozásra vezethető vissza. Hosszabb távon a korábban végrehajtott feldolgozóipari beruházások termelővé válásával hazánk emelkedő exportpiaci részesedése támogatja a külső egyensúly javulását. Az előrejelzési horizonton tovább folytatódik a folyó fizetési mérleg többletének növekedése.

A július elején bejelentett hiánycsökkentő intézkedések támogatják az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélok elérhetőségét, amelyhez szükséges a kiadások feletti kontroll fenntartása is. A költségvetés elsődleges egyenlege az idei év során egyensúly közelébe kerül. 2025-ben a kamatkiadások jelentős csökkenése is hozzájárul a deficit szűküléséhez. A GDP-arányos államadósság további mérséklődéséhez a kitűzött hiánycélok fegyelmezett elérése szükséges.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs várakozások további mérséklése és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása változatlanul kulcsfontosságú az árstabilitás újbóli elérése és a gazdaság fenntartható növekedési pályájának helyreállítása érdekében. A historikusan magas devizatartalék, a folyó fizetési mérleg tartós aktívuma, a kormányzati hiánycsökkentő intézkedések és a körültekintő monetáris politika egyaránt az országkockázati megítélés javulásának irányába hatnak. Ugyanakkor az elmúlt hónap során a pénzügyi piaci környezet átmenetileg jelentősen megugró volatilitása a hazai pénzügyi piacokra is hatást gyakorolt. A változékony pénzügyi piaci folyamatok, a geopolitikai feszültségek újbóli fokozódása és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé.

A Monetáris Tanács elkötelezett a dezinfláció folytatódása és az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához. A stabilitásorientált monetáris politikai megközelítéssel összhangban a Tanács a mai ülésén az alapkamatot 6,75 százalékon tartotta. Ennek megfelelően az O/N betéti kamat 5,75 százalékos és az O/N hitelkamat 7,75 százalékos szintje sem változott. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

A nemzetközi és hazai dezinflációt övező kockázatok, illetve a befektetői hangulat változékonysága előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokolnak. A Monetáris Tanács megítélése szerint a globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpolitikájától, valamint a hazai inflációs kilátások és kockázati megítélés alakulásától függően a következő időszakban a kamatkondíciók további, óvatos mérséklésére nyílhat tér. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2024. augusztus 27.