Közlemény a Monetáris Tanács 2024. december 17-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2024. december 17-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2024. december 18-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2025. január 15-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az Európai Unió gazdasági teljesítménye visszafogott mértékben bővült a harmadik negyedévben, míg az Egyesült Államokban és Kínában továbbra is élénk a gazdasági növekedés üteme. A külső konjunktúra alakulásának szempontjából kockázatot hordoznak a kedvezőtlen európai ipari termelési kilátások, valamint az általánosan kiélezett geopolitikai helyzet.

Novemberben az eurozóna inflációja 2 százalék fölé emelkedett, és az Egyesült Államokban kismértékben gyorsult az árdinamika. A visszafogott világgazdasági kereslet mellett előretekintve mérsékelt inflációs ráták várhatók, ugyanakkor a piaci szolgáltatások magasabb árdinamikája továbbra is felfelé mutató inflációs hatást jelent. A folyamatos geopolitikai konfliktusok következtében az energiahordozók árainak alakulását fokozott volatilitás jellemzi.

A globális befektetői hangulat változékonyan alakult a novemberi kamatdöntés óta. Ennek hátterében főként a meghatározó jegybankok jövőbeli kamatpályáira vonatkozó várakozások, a globális kereskedelmi viták erősödése, valamint a geopolitikai konfliktusokhoz és néhány európai ország belpolitikai folyamataihoz köthető kockázatok álltak. Az Európai Központi Bank decemberben ismét 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre, míg a Federal Reserve esetében nem változtak érdemben az irányadó rátára vonatkozó kamatvárakozások. A régióban a lengyel jegybank változatlanul tartotta irányadó rátáját decemberben.

A hazai GDP 0,8 százalékkal mérséklődött 2024 harmadik negyedévében éves összevetésben. A gazdaság lassulásának hátterében az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése állt, míg a szolgáltatások növekedési hozzájárulása pozitív volt. Októberben folytatódott a kiskereskedelmi forgalom élénk bővülése, miközben az ipari termelés és az építőipari aktivitás csökkent. A reálbér-növekedés változatlanul erőteljes, ugyanakkor a fogyasztói bizalom novemberben ismét mérséklődött. A megtakarítási ráta továbbra is magas szinten áll. A foglalkoztatottak száma a szeptemberi csökkenést követően októberben stabilizálódott. A munkanélküliségi ráta továbbra is alacsonyan, 4,5 százalékon alakult.

A 2024 során fokozatosan bővülő fogyasztás előretekintve a növekedés motorja lehet, amit az emelkedő reálbérek mellett a munkáshitel program elindítása és a családi adókedvezmény emelése is támogat. Ugyanakkor a beruházások volumene az idei évben nagymértékben csökken, ami visszafogja az idei gazdasági növekedést. A vállalati szféra elhalasztott beruházásainak részleges pótlása a kereslet tartós javulásával 2025-ben kezdődik meg. A mérsékelt európai konjunktúra rövid távon továbbra is visszafogja a hazai kivitelt. Ugyanakkor a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások 2025 közepétől élénkítik az exportot, amivel párhuzamosan hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik. A magyar gazdaság 2024-ben várhatóan 0,3–0,7 százalékkal növekedik, míg 2025-ben 2,6–3,6 százalékkal, 2026-ban 3,5–4,5 százalékkal és 2027-ben 2,5–3,5 százalékkal bővül.

A hazai hitelezési folyamatokat továbbra is kettősség jellemzi: folytatódott a lakossági hitelpiac élénkülése, miközben a vállalatok hitelkereslete továbbra is alacsony. A háztartási hitelállomány éves növekedése az idei évet követően 2025-ben a munkáshitel program elindulásával még tovább gyorsulhat, míg a vállalati hitelezés üteme a konjunktúra élénkülésével és a bizonytalanság oldódásával párhuzamosan 2025 második felétől stabilizálódhat magasabb szinten.

2024 novemberében az infláció 3,7 százalékra emelkedett, miközben a maginfláció 4,4 százalékra mérséklődött. A fogyasztóiár-index emelkedését főként az üzemanyagok gyorsuló árdinamikája okozta. A maginfláció csökkenését a piaci szolgáltatások árainak folytatódó, magas szintről történő dezinflációja magyarázta. A novemberi átárazások mértéke az iparcikkek esetében elmaradt a historikus átlagtól, míg a piaci szolgáltatások és az élelmiszerek esetében meghaladta azt. A Tanács változatlanul kiemelten figyeli a szolgáltató szektor árazási döntéseit. A lakossági inflációs várakozások novemberben emelkedtek.

Az infláció 2025 januárjáig átmenetileg tovább emelkedik és a jegybanki toleranciasáv felett alakulhat. A dezinflációs trend ezt követően az első negyedév során újraindul. Jövőre az infláció az év nagyobb részében a toleranciasávon belül alakul, majd 2026 elején tér vissza tartósan a 3 százalékos jegybanki célra. Az árdinamika lassulását az MNB korábbi várakozásainál visszafogottabb alapfolyamatok, valamint a mérsékeltebb jövő évi visszatekintő átárazások támogatják. Az elmúlt hónapok árfolyamleértékelődése, valamint a jövedéki adórendszert érintő változások lassítják a dezinflációs folyamatot a jövő évben. Az MNB előrejelzése szerint éves átlagban idén 3,6–3,7 százalék közötti infláció várható, míg 2025-ben 3,3–4,1 százalék között, 2026-ban és 2027-ben pedig 2,5–3,5 százalék között alakul. Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index tartósan visszatérjen a jegybanki célra.

Az év első tíz hónapjában a folyó fizetési mérleg egyenlege közel 5,6 milliárd eurós többletet mutatott, a havi egyenleg aktívuma októberben is jelentős volt. A folyó fizetési mérleg többletének idei növekedése döntően a kedvezőbb külkereskedelmi egyenleggel magyarázható. A normalizálódó külső kereslet mellett a meglévő kapacitások nagyobb kihasználásával, illetve a folyamatban lévő beruházások termelésbe állásával emelkedő exportpiaci részesedés várhatóan a külső pozíció tartós többletét eredményezi az előrejelzési horizonton. A folyó fizetési mérleg többlete 2024-ben várhatóan a GDP 1,5–2,7 százaléka, 2025-ben 1,0–2,4 százaléka, 2026-ban 1,5–3,1 százaléka, 2027-ben pedig 1,8–3,6 százaléka között alakulhat.

A költségvetési hiány várhatóan folyamatosan csökken az előrejelzési horizonton. Az egyenleg 2024. évi javulásának hátterében az energiaárak stabilizálódása következtében csökkenő energiakiadások és az állami beruházások visszafogása álltak. A benyújtott 2025. évi költségvetési törvényjavaslat megerősítette a 3,7 százalékos hiánycélt, amelynek elérését leginkább az állami kamatkiadások érdemi csökkenése, valamint a bevételnövelő adóintézkedések támogatják. Az MNB előrejelzése szerint a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes horizonton egyensúly közelében lesz. Az MNB várakozása szerint a hiány fokozatos mérséklődésével az előrejelzési horizont végére érdemben csökken a GDP-arányos adósságráta. Az adósságráta folytatódó mérséklődéséhez és a hazai kockázati megítélés javulásához szükség van a kitűzött hiánycélok fegyelmezett elérésére.

Az elmúlt hónapban két hitelminősítői felülvizsgálat történt. A Moody’s hazánk aktuális, befektetésre ajánlott kategóriához tartozó stabil kilátását negatívra módosította, míg a Fitch Ratings az érvényben lévő negatív kilátást stabilra javította. A hitelminősítők értékelésében kiemelt szerepet kapott a makrogazdasági fundamentumok mellett a fiskális és monetáris politikai kilátások megítélése.

A Monetáris Tanács a decemberi Inflációs jelentés alapelőrejelzése körül három alternatív kockázati forgatókönyvet emelt ki. A kiemelt alternatív pályák elhúzódóan gyenge európai konjunktúrával, a kereskedelempolitikai feszültségek fokozódásával, illetve a feltörekvő gazdaságokból történő tőkekiáramlással számolnak.

A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához.

Ezen helyzetértékelés alapján a Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Ennek megfelelően az O/N betéti kamat 5,50 százalékos és az O/N hitelkamat 7,50 százalékos szintje sem változott. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

A jegybank számára kulcsfontosságú, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által meghatározott kamatokkal összhangban alakuljanak. A jegybank a korábbi gyakorlatának megfelelően kiemelt figyelemmel kíséri az FX-swap piac várható év végi helyzetét. A monetáris transzmisszió hatékonyságának biztosítása érdekében az MNB a naponta meghirdetésre kerülő egynapos FX-swap tenderek, illetve a heti rendszerességű diszkontkötvény aukciók mellett decemberben hosszabb futamidejű eszközök alkalmazásával is simítja a pénzügyi piaci folyamatokat.

A meghatározó gazdaságok várható kamatpályáit és jövőbeli költségvetési politikáit továbbra is bizonytalanság övezi. A fennálló geopolitikai feszültségek a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülésen keresztül növelik a felfelé mutató inflációs kockázatokat. Előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A Tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés további szüneteltetését indokolják.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2024. december 17.