Közlemény a Monetáris Tanács 2024. február 27-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2024. február 27-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2024. február 28-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2024. március 13-án 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

2023 negyedik negyedévében az Egyesült Államok és Kína gazdasága élénk növekedést mutatott, míg az európai konjunktúra stagnált. A rövid távú kilátásokat továbbra is lefelé mutató kockázatok övezik, amit az általánosan feszült geopolitikai helyzet tovább fokoz.

Az eurozóna inflációja a decemberi átmeneti emelkedést követően mérséklődött januárban. Az alapfolyamatok továbbra is csökkenő trendet jeleznek előre. Az Egyesült Államokban is lassult az áremelkedés üteme januárban, de a vártnál magasabb volt az infláció és a maginfláció is. A világgazdasági kereslet gyengülése és a nyersanyagárak korábbi éveknél alacsonyabb szintje az inflációs ráták folytatódó süllyedésének irányába mutat. A nemzetközi szállítási költségek vörös-tengeri konfliktushoz köthető emelkedése ugyanakkor fennakadásokhoz vezethet a globális értékláncokban, a szállítmányozási költségek újbóli emelkedését okozva. A geopolitikai feszültségek ellenére az olajár változatlanul 80 dollár körül ingadozik, míg az európai gázárak csökkentek.

A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság nem változott számottevően a januári kamatdöntés óta. A globális pénzpiaci hangulatot a meghatározó jegybankok kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások, a beérkező makrogazdasági adatok – különösen a vártnál magasabb amerikai infláció –, valamint a közel-keleti konfliktusokkal kapcsolatos fejlemények befolyásolták. A Federal Reserve és az Európai Központi Bank esetében a piaci árazások alapján az első kamatcsökkentések várható időpontja későbbre tolódott. A régióban a cseh jegybank 50 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát, míg a lengyel és a román jegybank nem változtatott a monetáris kondíciókon februárban.

A harmadik negyedévi felpattanást követően 2023 negyedik negyedévében a hazai gazdasági teljesítmény stagnált. 2023 egészében a GDP – elsősorban a magas infláció következtében – 0,8 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság teljesítménye tompította a 2023. évi visszaesést. Decemberben az ipari és az építőipari termelés jelentősen, miközben a kiskereskedelmi forgalom volumene enyhén mérséklődött éves összevetésben. A lakossági fogyasztást meghatározó fontosabb tényezők közül a reálbér 2023. negyedik negyedévében a dezinflációval párhuzamosan tovább emelkedett. Ugyanakkor a lakossági bizalmi indikátor elmúlt hónapokbeli alakulása az óvatossági motívum fokozatos oldódására utal. A munkaerőpiac erős feszessége az elmúlt hónapokban enyhült. A foglalkoztatás magas szintje mellett a munkanélküliségi ráta európai uniós összehasonlításban is alacsony.

2024-ben az infláció mérséklődésével, a reálbérek emelkedésével és a bizalom fokozatos helyreállásával, ezáltal a belső keresleti tételek újrainduló bővülésével kiegyensúlyozott szerkezetű növekedés várható. Az elhúzódóan gyenge európai konjunktúra visszafogja a hazai exportot, de a kiépülő új ipari kapacitások termelésének felfutásával az exportpiaci részesedésünk várhatóan emelkedik.

A magyar gazdaságban erőteljes és általános dezinfláció érvényesül. Januárban a fogyasztói árak 3,8 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ezzel az infláció a jegybanki toleranciasávon belül alakult. A fogyasztóiár-index 1,7 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest, amihez az üzemanyagok mellett a piaci szolgáltatások és a nem tartós iparcikkek járultak hozzá a legnagyobb arányban. A 2024. január 1-től életbe lépett jövedékiadó-emelés hatása leginkább a kiskereskedelmi árrés szűkülésében volt tetten érhető, így egyelőre csekély mértékben jelent meg az üzemanyagárakban. Az éves maginfláció 1,5 százalékponttal, 6,1 százalékra mérséklődött. A régiós országok között Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a januári infláció. A maginfláció évesített háromhavi változása október óta 3 százalék alatt alakul, az év eleji átárazások visszafogottak voltak. A lakossági inflációs várakozások az elmúlt hónapokban csökkentek.

A következő hónapokban az infláció alakulását két ellentétes tényező alakítja. Az üzemanyagok jövedékiadó-emelésének hatása emeli az inflációt, miközben az alapfolyamatok tovább mérséklődnek. Az infláció a következő hónapokban a toleranciasáv felső szélének közelében marad, majd az év közepén — más országokhoz hasonlóan — bázishatások miatt átmenetileg emelkedik. A fogyasztóiár-index 2025-ben tér vissza tartósan a jegybanki inflációs célra.

A 2022-es több mint 8 százalékos GDP-arányos hiányt követően a folyó fizetési mérleg 2023-ban számottevő mértékben javult, és az egyenleg az előzetes havi adatok alapján 0,2 százalékos többletbe fordult. A megelőző négy hónap többlete után 2023 decemberében a folyó fizetési mérleg 1049 millió eurós hiányt mutatott. A külső egyensúlyi pozíció hónapok óta tartó javulásának megtorpanása elsősorban az áruegyenleg kedvezőtlen alakulásának a következménye, miközben a szolgáltatásegyenleg változatlanul többletes volt. Ugyanakkor tavaly a folyó fizetési mérleg historikus összevetésben is példátlanul gyors helyreállást mutatott.

Idén és a következő években várhatóan tovább folytatódik a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása. Előretekintve a kiépülő új exportkapacitások termelésbe állása, valamint az élénkülő világgazdasági környezet várhatóan új lendületet ad az exportnak. Az EU-források beáramlása erősíti a nettó finanszírozási képességet, valamint tovább emeli a historikusan magas szinten álló jegybanki devizatartalékot.

Az MNB által közölt előzetes pénzügyi számla adatok alapján az államháztartás nettó finanszírozási képessége a GDP -6,7 százalékát tette ki 2023-ban. Az államadósság-ráta 2023-ban a GDP 73,5 százalékára csökkent a 2022. évi 74 százalékról.

A magyar gazdaságban a dezinfláció hónapok óta erőteljesebb a várakozásoknál, miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás tartósan alacsony. Az ország kockázati megítélése a folyó fizetési mérleg javulása következtében a változékony globális hangulat közepette is tovább javult. A Monetáris Tanács megítélése szerint mindezek lehetővé teszik az alapkamat csökkentésének átmeneti gyorsítását. Ezzel összhangban a Tanács a mai ülésén az alapkamatot 100 bázisponttal 9 százalékra csökkentette. Ennek megfelelően a kamatfolyosó alsó széle, az O/N betéti kamat 8 százalékra, míg felső széle, az O/N hitel kamata 10 százalékra mérséklődik. A pozitív reálkamat hozzájárul a dezinfláció folytatódásához és az inflációs cél eléréséhez.

A globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. A következő hónapokban ezen információk alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2024. február 27.