1. A Monetáris Tanács a 2024. január 30-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2024. január 31-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:
| Jegybanki eszköz | Kamatláb mértéke | Korábbi mérték (százalék) | Változás (bázispont) | Új mérték (százalék) |
| Jegybanki alapkamat | 10,75 | -75 | 10,00 | |
| O/N jegybanki betét | Jegybanki alapkamat – 1,00 százalékpont | 9,75 | -75 | 9,00 |
| O/N fedezett hitel | Jegybanki alapkamat + 1,00 százalékpont | 11,75 | -75 | 11,00 |
2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2024. február 14-én 14 órakor jelenik meg.
Indoklás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
2023 negyedik negyedévében az Egyesült Államok és Kína gazdasága élénk növekedést mutatott, míg az európai konjunktúra stagnált. A rövid távú kilátásokat továbbra is lefelé mutató kockázatok övezik, amit az általánosan feszült geopolitikai helyzet tovább fokoz.
Az eurozóna inflációja átmenetileg emelkedett, azonban az alapfolyamatok továbbra is csökkenő trendet jeleznek előre. Az Egyesült Államokban a vártnál enyhén magasabb volt az áremelkedés üteme decemberben. A világgazdasági kereslet gyengülése és a nyersanyagárak korábbi éveknél alacsonyabb szintje az inflációs ráták folytatódó süllyedésének irányába mutat. A nemzetközi szállítási költségek vörös-tengeri konfliktushoz köthető emelkedése ugyanakkor fennakadásokhoz vezethet a globális értékláncokban, a szállítmányozási költségek újbóli emelkedését okozva. A geopolitikai feszültségek ellenére az olajárak 80 dollár körüli tartományban stagnáltak, míg az európai gázárak tovább mérséklődtek.
A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság változékonyan alakult a decemberi kamatdöntés óta. A globális pénzpiaci hangulatot a meghatározó jegybankok kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások, a beérkező makrogazdasági adatok, valamint a közel-keleti konfliktusokkal kapcsolatos fejlemények befolyásolták. A Federal Reserve és az Európai Központi Bank a piaci árazások alapján elérte a kamatpálya tetejét, így az időszak során a piaci szereplők fókusza a kamatcsökkentések megkezdésének időzítésére és várható mértékére irányult. A régióban a cseh jegybank 25 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát, míg a lengyel és a román jegybank nem változtatott a monetáris kondíciókon.
A harmadik negyedévi felpattanást követően 2023 negyedik negyedévében a hazai konjunktúra visszafogottan alakult. Novemberben az ipari és építőipari termelés, valamint a kiskereskedelmi forgalom volumene is csökkent éves összevetésben. 2023 egészében a gazdaság – elsősorban a magas infláció következtében – mérsékelt visszaesést mutatott. A mezőgazdaság kiugró teljesítménye tompította a 2023. évi visszaesést. A lakossági bizalmi indikátor lassú javulása decemberben is folytatódott. A foglalkoztatás magas szintje mellett a munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta európai uniós összehasonlításban is alacsony.
2024-ben az infláció mérséklődésével, a reálbérek emelkedésével és a bizalom fokozatos helyreállásával, ezáltal a belső keresleti tételek újrainduló bővülésével kiegyensúlyozottabb növekedés várható. Az elhúzódóan gyenge európai konjunktúra visszafogja a hazai exportot, de a kiépülő új ipari kapacitások termelésének felfutásával az exportpiaci részesedésünk a teljes előrejelzési horizonton emelkedik. A hazai gazdaság teljesítménye 2023-ban a
(-0,6)–(-0,4) százalék közötti tartományban alakulhatott. 2024-ben várhatóan 2,5–3,5, 2025-ben 3,5–4,5, majd 2026-ban 3,0–4,0 százalékkal bővül a GDP.
Széles körű és tartós dezinfláció érvényesül a magyar gazdaságban. Decemberben gyors ütemben folytatódott a hazai infláció általános csökkenése. A fogyasztói árak éves összevetésben 5,5 százalékkal emelkedtek, a maginfláció pedig 7,6 százalékon alakult. A bejövő inflációs adat érdemben alacsonyabb volt az elemzői várakozásoknál. A fogyasztóiár-index jelentősen, 2,4 százalékponttal, míg a maginfláció 1,5 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest. Európai összevetésben hazánkban csökkent legnagyobb mértékben az infláció a tavalyi év során, amivel az év végére a magyar infláció az egyik legalacsonyabb lett a régiós országok körében. Az inflációs alapfolyamatok trendszerű lassulását jelzi, hogy a maginfláció évesített háromhavi változása szeptember óta 3 százalék körül alakul.
A dezinfláció az idei év első negyedévében folytatódik, ezáltal az infláció a tavaszi hónapokban várhatóan megközelíti a toleranciasáv felső szélét. A fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat piaci versenyt erősítő lépései, a visszafogott belső kereslet és az elmúlt éveknél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttesen támogatják az árdinamika további mérséklődését. A második negyedévtől kezdődően a bázishatások következtében az infláció – más országokhoz hasonlóan – átmenetileg kissé emelkedhet. A fogyasztóiár-index 2025-ben tér vissza tartósan a jegybanki inflációs célra. Éves átlagban az infláció az idei évben 4,0–5,5, míg 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5 százalék között alakulhat.
A külső egyensúlyi pozíciónk gyors és jelentős javulása tovább folytatódott. A folyó fizetési mérleg havi egyenlege 2023 novemberében is számottevő, több mint hét éve nem tapasztalt mértékű többletet mutatott. A külső pozíció elmúlt időszakban tapasztalt tartós javulása egyrészt az alacsonyabb energiaárak és az energiafogyasztás alkalmazkodása, másrészt a belső kereslet mérséklődése miatt szűkülő importra vezethető vissza. A folyó fizetési mérleg alakulásában elsősorban az áruegyenleg változása volt a meghatározó, miközben a szolgáltatásegyenleg is változatlanul többletes volt. A GDP-arányos folyó fizetési mérleg a tavalyi év során 8 százalékpontnál is nagyobb mértékben javult, így a mérleg többlete historikus összevetésben is példátlanul gyorsan állt helyre.
2023-ban a folyó fizetési mérleg éves egyenlege enyhe többletbe fordult, idén és a következő években pedig várhatóan tovább folytatódik az egyenleg növekedése. Előretekintve a kiépülő új exportkapacitások termelésbe állása, valamint a javuló világgazdasági környezet várhatóan új lendületet ad az exportnak. Az EU-források decemberben megindult beáramlása erősíti a nettó finanszírozási képességet, valamint tovább emeli a historikusan magas szinten álló jegybanki devizatartalékot.
A Pénzügyminisztérium 2023. év végi előrejelzése alapján a költségvetési hiány a GDP 5,9 százalékát tehette ki 2023-ban. Az MNB decemberi inflációs előrejelzése szerint a GDP-arányos hiány 2024-ben 2,9–3,9 százalék között alakulhat. Az államadósság-ráta 2023-ban a GDP 73 százaléka közelébe csökkenhetett, amit az előrejelzési horizonton további mérséklődés követ.
A magyar gazdaságban a dezinfláció hónapok óta erőteljesebb a várakozásoknál, miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás tartósan alacsony. Az ország kockázati megítélése a folyó fizetési mérleg trendszerű javulása következtében a változékony globális hangulat közepette is tovább javult. A Monetáris Tanács megítélése szerint mindez lehetővé teszi az alapkamat csökkentésének folytatását. Ezzel összhangban a Tanács a mai ülésén az alapkamatot 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentette. Ennek megfelelően a kamatfolyosó alsó széle, az O/N betéti kamat 9 százalékra, míg felső széle, az O/N hitel kamata 11 százalékra mérséklődik. A pozitív reálkamat hozzájárul a dezinfláció folytatódásához és az inflációs cél eléréséhez. Ahogy az infláció megközelíti a jegybanki toleranciasávot, a reálkamat is várhatóan mérséklődik.
Az MNB folytatja a jegybanki eszköztár tavaly ősszel megindult egyszerűsítését. A Monetáris Tanács értékelése szerint a hosszú lejáratú betéti eszköz sikeresen betöltötte stabilizáló szerepét, így a jegybank január 31-i hatállyal felfüggeszti az eszköz alkalmazását. Emellett a Tanács megítélése szerint a devizalikviditást nyújtó swapeszköz 2023. december végi alkalmazása ismét hozzájárult a stabil swappiaci folyamatok fennmaradásához, így az MNB az eszközt a továbbiakban is alkalmazza.
A globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. A következő hónapokban ezen információk alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2024. január 30.