Közlemény a Monetáris Tanács 2024. július 23-i üléséről

1) A Monetáris Tanács a 2024. július 23-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2024. július 24-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2) Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2024. augusztus 7-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Európában a gazdasági teljesítmény a második negyedévben is visszafogott volt. A bizalmi indikátorok továbbra is a hosszú távú átlag alatt alakultak. Az Egyesült Államokban mérsékelt ütemben folytatódhatott a növekedés, miközben Kínában a vártnál lassabb ütemű bővülést regisztráltak a második negyedévben. A külső konjunktúra alakulásának szempontjából a folytatódó orosz-ukrán háború, az általánosan feszült geopolitikai helyzet és az európai ipari termelés kedvezőtlen kilátásai kockázatot hordoznak.

Az eurozónában az éves infláció enyhén mérséklődött, míg az Egyesült Államokban érdemben csökkent az előző hónaphoz képest. Általánosan megfigyelhető a szolgáltatások koronavírus-járvány előtti időszakra jellemző szinteknél magasabb inflációja, ami továbbra is fékezi a dezinflációt. A geopolitikai konfliktusok növelik az energiapiaci volatilitást és fennakadásokhoz vezethetnek a globális értékláncokban. Ezzel szemben a visszafogott világgazdasági kereslet előretekintve mérsékelt inflációs ráták irányába mutat. Az olaj- és a gázárak enyhén csökkentek az előző kamatdöntés óta.

A kockázati indikátorok változatlanul volatilisen alakulnak, ugyanakkor a francia és brit választások eredményét követően csökkentek az európai pénzügyi eszközök felárai. Az Európai Központi Bank a júliusi kamatdöntő ülésén nem változtatott a kamatkondíciókon. A jegybanki kommunikáció szerint a kamatcsökkentések ütemét és időzítését továbbra is a beérkező adatok határozzák meg. Az elmúlt hetekben beérkezett amerikai adatok hatására nőtt a Fed szeptemberi kamatcsökkentésének valószínűsége, valamint az év végéig várt kamatcsökkentés mértéke. A régióban a cseh jegybank a júniusi kamatdöntő ülésén 50 bázisponttal 4,75 százalékra csökkentette az irányadó rátáját. A lengyel jegybank döntéshozói júliusban nem változtattak a monetáris kondíciókon, míg a román jegybank 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre.

2024 első negyedévében megindult a hazai gazdasági növekedés, ugyanakkor a gyenge európai konjunktúra egyre tartósabban érezteti hatását. A reálbérek jelentős emelkedése, az óvatossági motívum fokozatos oldódása, illetve a fogyasztói bizalom javulása egyaránt tükröződött a háztartások első negyedévben bővülő fogyasztásában. A beruházások általános csökkenése fékezte a gazdasági növekedés ütemét. A nettó export növekedési hozzájárulása az összességében visszafogott importkereslet mellett pozitívan alakult. Májusban csökkent az ipari termelés éves alapon, ezzel folytatódott a szektor 2023 eleje óta tartó gyenge teljesítménye. Az építőipari termelés emelkedett az előző év azonos időszakához képest, míg a kiskereskedelmi forgalom bővülése tovább folytatódott éves összevetésben. A munkanélküliségi ráta enyhén csökkent, így 4,3 százalékon alakult májusban.

2024 hátralévő részében a háztartások fogyasztásának élénkülése egyre jobban támogatja a hazai GDP fokozatos bővülését. A beruházások az idei évben még lassíthatják a növekedést. Az exportra ellentétes irányú erők hatnak. A mérsékelt európai konjunktúra visszafogja a hazai kivitelt, azonban a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások a következő években folyamatosan élénkítik az exportot. A hazai GDP 2024-ben várhatóan 2,0–3,0 százalékkal emelkedik. A kiépülő új ipari kapacitások termelésének felfutásával 2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű növekedés várható, és hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik.

Júniusban a fogyasztói árak 3,7 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, így az inflációs ráta továbbra is a jegybanki toleranciasávon belül alakult. A beérkező adat a júniusi Inflációs jelentés előrejelzésével összhangban, a piaci várakozásoknál alacsonyabban alakult. Az infláció csökkenését döntően az üzemanyagok árának mérséklődése okozta. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció enyhén, 4,1 százalékra nőtt. A piaci szolgáltatások dezinflációja továbbra is lassú, ezért a Tanács kiemelten figyeli a szektor árazási döntéseit. A lakossági inflációs várakozások mérséklődtek az előző hónaphoz képest, ugyanakkor továbbra is magas szinten állnak.

Az áremelkedés üteme várhatóan a következő hónapokban is a jegybanki toleranciasávban, annak felső széle közelében fog alakulni. Ugyanakkor a második negyedévben megállt az alapfolyamatokat megragadó maginfláció csökkenése, és a mutató az év végére átmenetileg 5,0 százalék közeli szintre emelkedik. Az MNB előrejelzése szerint éves átlagban idén 3,0–4,5 százalék közötti infláció várható. Az inflációs várakozások horgonyzása, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől tartósan visszatérjen a jegybanki célra.

Májusban a folyó fizetési mérleg ismét jelentős többletet ért el. Az egyenleg 2024 egészében is várható növekedése elsősorban a tovább javuló cserearányra, illetve a magas importaránnyal rendelkező, de csökkenő beruházási aktivitásra és készletfelhalmozásra vezethető vissza. Hosszabb távon a korábban végrehajtott feldolgozóipari beruházások termelővé válásával hazánk emelkedő exportpiaci részesedése támogatja a külső egyensúly javulását. Az előrejelzési horizonton tovább folytatódik a folyó fizetési mérleg többletének növekedése, ami 2024-ben várhatóan eléri a GDP 1,5–2,7 százalékát, míg 2025-2026-ban a GDP 3–4 százalékára emelkedik.

A júliusban bejelentett hiánycsökkentő intézkedések támogatják a 2024. évi 4,5 százalékos és a 2025. évi 3,7 százalékos költségvetési hiánycél elérését. A költségvetés elsődleges egyenlege az idei év során egyensúly közelébe emelkedik. 2025-ben a kamatkiadások jelentős csökkenése is hozzájárul a deficit szűküléséhez. A GDP-arányos államadósság további mérséklődéséhez a kitűzött hiánycélok fegyelmezett elérése szükséges.

A Monetáris Tanács helyzetértékelése alapján az inflációs kilátások továbbra is összhangban állnak a júniusi Inflációs jelentés előrejelzésével. Az FX-swap piac negyedév végi folyamatai stabilan alakultak, amit a jegybanki eszközök használata is támogatott. Emellett a magyar gazdaságban beinduló növekedés, a historikusan magas devizatartalék, a folyó fizetési mérleg tartós aktívuma, a kormányzati hiánycsökkentő intézkedések és a körültekintő monetáris politika az országkockázati megítélés javulásának irányába hatnak. Ugyanakkor a változékony pénzügyi piaci környezet, a jelentős geopolitikai feszültségek és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé.

A Monetáris Tanács a mai ülésén az alapkamatot 25 bázisponttal, 6,75 százalékra csökkentette. Ennek megfelelően a kamatfolyosó alsó széle, az O/N betéti kamat 5,75 százalékra, míg felső széle, az O/N hitel kamata 7,75 százalékra mérséklődik. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

A globális és hazai dezinflációt övező kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága, illetve a globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpolitikája előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokolnak. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2024. július 23.