Közlemény a Monetáris Tanács 2024. március 26-i üléséről

1. A Monetáris Tanács a 2024. március 26-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2024. március 27-i hatállyal a jegybanki kamatlábaknak az alábbi szerkezetéről döntött:

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2024. április 10-én 14 órakor jelenik meg.

Indoklás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

2023 negyedik negyedévében az Egyesült Államok és Kína gazdasága élénk növekedést mutatott, míg az európai konjunktúra stagnált. A rövid távú európai növekedési kilátásokat továbbra is lefelé mutató kockázatok övezik, amit az általánosan feszült geopolitikai helyzet tovább fokoz.

Az eurozóna inflációja februárban újra mérséklődött, ugyanakkor a korábbi gyors dezinfláció lassulása figyelhető meg. Az Egyesült Államokban az infláció februárban kismértékben az előző havi adat és a várakozások felett alakult. A világgazdasági kereslet gyengülése és a nyersanyagárak korábbi éveknél alacsonyabb szintje előretekintve is mérsékelt inflációs ráták irányába mutat. A vörös-tengeri konfliktus ugyanakkor fennakadásokhoz vezethet a globális értékláncokban, a szállítmányozási költségek újbóli emelkedését okozva. Az olajár 85 dollár körül ingadozott, míg az európai gázárak alacsony szintről enyhén emelkedtek az elmúlt hónap során.

A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság változékonyan alakult a februári kamatdöntés óta. A globális pénzpiaci hangulatot a meghatározó jegybankok kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások, a beérkező makrogazdasági adatok, valamint a közel-keleti konfliktusokkal kapcsolatos fejlemények befolyásolták. A Federal Reserve és az Európai Központi Bank esetében a piaci árazások alapján várt kamatpályák felfelé tolódtak az év elejéhez képest, amivel párhuzamosan a fejlett piaci hosszú hozamok is emelkedtek 2024 első hónapjaiban. A régióban a cseh jegybank 50 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát, míg a lengyel jegybank nem változtatott a monetáris kondíciókon márciusban.

A 2023. évi visszaesést követően 2024 elején lassú fellendülés kezdődött, a hazai növekedés az év második felében dinamizálódhat. 2024 első hónapjában éves összehasonlításban az építőipari termelés kétszámjegyű bővülést mutatott, miközben az ipar kibocsátása mérséklődött. A kiskereskedelmi forgalom volumene kismértékben nőtt januárban, megtörve a tizenhárom hónapja tartó csökkenést. A lakossági fogyasztást meghatározó fontosabb tényezők közül a reálbér 2023 negyedik negyedévében emelkedett, miközben a lakossági bizalmi indikátor lassú javulása az óvatossági motívum fokozatos oldódására utal. A munkaerőpiac feszessége az elmúlt hónapokban enyhült. A foglalkoztatás magas szintje mellett a munkanélküliségi ráta enyhén, 4,5 százalékra emelkedett januárban.

2024-ben – az infláció tartós mérséklődésével, a reálbérek folytatódó emelkedésével és a bizalom erősödésével – főként a belső keresleti tételek támogatják a hazai GDP fokozatos bővülését. Az exportteljesítményre ellentétes irányú erők hatnak. Az elhúzódóan gyenge európai konjunktúra visszafogja a hazai kivitelt, azonban a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások idővel élénkítik az exportot. A gyenge külpiaci kereslet következtében az idei évre vonatkozó jegybanki várakozás összességében a decemberi prognózishoz képest alacsonyabb, 2,0–3,0 százalékos növekedési pályával konzisztens. A kiépülő új ipari kapacitások termelésének felfutásával 2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű hazai növekedés várható, és az exportpiaci részesedésünk is emelkedik. A hazai GDP 2025-ben várhatóan 3,5–4,5, majd 2026-ban 3,0–4,0 százalékkal bővül.

A magyar gazdaságban erős és általános dezinfláció érvényesül. Februárban a fogyasztói árak 3,7 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ezzel az infláció ismételten a jegybanki toleranciasávon belül alakult. A fogyasztóiár-index 0,1 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest, amin belül az iparcikkek és az élelmiszerek dezinflációhoz való hozzájárulását ellensúlyozta az üzemanyagok inflációt emelő hatása. Az üzemanyagok ára havi összevetésben 6,7 százalékkal emelkedett, amit döntően a január 1-jén életbe lépett jövedékiadó-emelés késleltetve megjelenő árnövelő hatása okozott. Az éves bázisú maginfláció 1,0 százalékponttal, 5,1 százalékra mérséklődött. Az infláció és a maginfláció is alacsonyabban alakult a decemberi Inflációs jelentés előrejelzésének középértékénél. A maginfláció évesített háromhavi változása 2023. október óta 3 százalék alatt alakul. A lakossági inflációs várakozások az elmúlt hónapokban csökkentek.

Az áremelkedés üteme hazánkban az idei év közepén a piaci szolgáltatások visszatekintő árazása és bázishatások miatt átmenetileg emelkedik. Az alapfolyamatokat emellett két ellentétes hatás alakítja. A forint árfolyamának elmúlt hetekben megfigyelhető gyengülése az importált infláció emelkedésének irányába mutat. Másrészről a hazai reálgazdaság rövid távon gyengébb ciklikus pozíciója dezinflációs hatású. A két hatás eredőjeként az alapfolyamatokat megragadó maginfláció csökkenése a második negyedévben megáll és az év hátralévő részében 4,5–5,0 százalék között alakulhat. Éves átlagban idén 3,5–5,0 százalék közötti infláció várható, ami alacsonyabb inflációs pályát jelent a decemberi prognózishoz képest. Az MNB előrejelzése szerint az infláció 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5 százalék között alakulhat. Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzpiaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől tartósan visszatérjen a jegybanki toleranciasávba.

2023-ban a folyó fizetési mérleg éves egyenlege az alacsonyabb energiaárak, az energiafogyasztás alkalmazkodása, valamint a belső kereslet mérséklődése miatt 8 százalékpontnál is nagyobb mértékben javult, és enyhe többletbe fordult. Januárban a folyó fizetési mérleg hiánya jelentősen csökkent mind az előző havi, mind az egy évvel korábbi értékéhez képest. A januári adat a kiugró ingadozást mutató tavaly novemberi és decemberi értékeket is figyelembe véve konzisztens azzal a képpel, hogy a folyó fizetési mérleg az elmúlt hónapokban egyensúly közeli állapotban alakult.

Idén az export és az import volumene közel azonos mértékben bővül, így elsősorban az alacsonyabb energiaárak mellett tovább javuló cserearány javítja a külkereskedelmi egyenleget. Összességében a folyó fizetési mérleg GDP-arányos egyenlege 2024-ben várhatóan enyhén, majd a következő években – az exportpiaci részesedés növekedésével párhuzamosan – nagyobb mértékben javul. Az előrejelzési horizonton így tovább folytatódik a folyó fizetési mérleg többletének növekedése.

Az előzetes pénzügyi számla statisztika alapján 2023-ban az államháztartás eredményszemléletű hiánya 6,7 százalék volt a GDP arányában. A jegybank előrejelzése szerint a költségvetés hiánya a 2023. évihez képest 2024-ben mérséklődhet. Az előzetes adatok alapján a bruttó államadósság a GDP 73,4 százalékára csökkent 2023 végére. Az adósságráta 2024. évi folytatódó mérséklődéséhez és a hazai kockázati megítélés javulásához a kitűzött hiánycélok hiteles elérése is szükséges.

A Monetáris Tanács a márciusi Inflációs jelentés alapelőrejelzése körül három alternatív forgatókönyvet emelt ki. A lassuló globális konjunktúrát feltételező és a fogyasztás lassabb helyreállásával számoló forgatókönyvek megvalósulása esetén az alappályához képest alacsonyabban alakulhat mind a gazdasági növekedés, mind az infláció. A harmadik alternatív pálya megvalósulása esetén a globális dezinfláció megtorpanásának hatására a meghatározó nagy jegybankok monetáris politikája az alappályához képest tovább maradhat szigorú.

A magyar gazdaságban a dezinfláció hónapok óta erőteljesebb a várakozásoknál, miközben mind a külső, mind a belső keresleti nyomás tartósan alacsony. Ugyanakkor a változékonyan alakuló nemzetközi hangulatban a magyar eszközök kockázati felára is emelkedett az elmúlt időszakban. A Monetáris Tanács megítélése szerint a továbbra is erőteljes és általános dezinfláció lehetővé teszi az alapkamat csökkentésének folytatását, ugyanakkor a növekvő pénzpiaci kockázatkerülés a februári mértéknél lassabb ütemet indokol. Ezzel összhangban a Tanács a mai ülésén az alapkamatot 75 bázisponttal 8,25 százalékra csökkentette. Ennek megfelelően a kamatfolyosó alsó széle, az O/N betéti kamat 7,25 százalékra, míg felső széle, az O/N hitel kamata 9,25 százalékra mérséklődik. A monetáris politika továbbra is a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzpiaci stabilitás fenntartásához, a dezinfláció folytatódásához és az inflációs cél eléréséhez.

A jegybank számára a monetáris transzmisszió szempontjából kulcsfontosságú, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak, kiemelt figyelemmel követve az FX-swap piac negyedév végi folyamatait. A pénzpiaci stabilitás fennmaradását az MNB két, negyedév végén átnyúló eszközzel, a naponta meghirdetésre kerülő egynapos FX-swap tendereivel, illetve a heti rendszerességű diszkontkötvény-aukcióival biztosítja.

A globális dezinflációt övező kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága és a hazai infláció év közepén várt átmeneti emelkedése a következő hónapokban óvatos monetáris politikát indokol. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. A következő hónapokban ezen információk alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről.

MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács

Budapest, 2024. március 26.