A gyakori kérdések, válaszok listája az azonnali fizetési projekt érintettjeitől beérkezett kérdéseket és az azokra adott válaszokat tartalmazza. A lista közzétételével az MNB célja a piaci szereplők tájékoztatása az azonnali fizetési szolgáltatás működésével és a szolgáltatásra vonatkozó szabályozással kapcsolatos részletekről. Az azonnali fizetéseket feldolgozó központi infrastruktúra működési és technikai részleteire vonatkozó kérdésekre adott válaszokat a rendszert üzemeltető GIRO Zrt. fogja közzétenni. A lista a projekt ideje alatt folyamatosan frissül a beérkező új kérdésekkel és az azonnali fizetési szolgáltatásra vonatkozó új információkkal. A könnyebb kezelhetőség érdekében minden egyes kérdésnél megtalálható a utolsó frissítés időpontja.

  Kérdés  Válasz Frissítés dátuma
C/1. A fizetési kérelem, valamint az azzal kapcsolatos értesítések továbbítására vonatkozó határidők mikortól számítódnak?  A fizetési kérelem, valamint az azzal kapcsolatos értesítések továbbítására az MNBr. 36. §-ában előírt 5 másodperces vagy haladéktalan teljesítési határidők akkortól számítódnak, amikor a fizetési kérelem az adott pénzforgalmi szolgáltatóhoz beérkezett.  Amennyiben a fizetési kérelmet nem pénzforgalmi szolgáltatón keresztül nyújtják be, akkor az 5 másodperces időhatár számítása a központi rendszert üzemeltető GIRO-hoz történő beérkezéstől kezdődik. 2018.01.18
C/2. Meddig érvényes a fizetési kérelem? Az MNBr. 36. § (2) bekezdése szerint a kedvezményezett a fizetési kérelmet legfeljebb két hónapos érvényességgel nyújthatja be a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójának, ezen belül szabadon beállíthatja a fizetési kérelem érvényességi idejét. 2018.01.18
C/3. A fizetési kérelemre vonatkozó modell szerint a fizető félnek lehetősége lesz a fizetési kérelemben megjelölt összeg módosítására és az így módosított azonnali átutalási megbízás teljesítésének a jóváhagyására. Ha ilyen esetben az összeg módosítása miatt vita keletkezik a fizető fél és a kedvezményezett között, ennek rendezésében van-e és ha igen, milyen szerepe a pénzforgalmi szolgáltatóknak? A fizető fél és a kedvezményezett közötti vitás ügyek rendezésének témaköre és ebben a pénzforgalmi szolgáltatók esetleges szerepe nem tartozik a pénzforgalmi szabályozás körébe. Panasz esetén az  érintett pénzforgalmi szolgáltatóknak - az ügyfélpanaszok kezelésével kapcsolatos jogszabályi előírások keretei között - mindössze azt kell igazolniuk, hogy a fizetési kérelem a kedvezményezett által megadott adatokkal került továbbításra a fizető fél felé, továbbá azt, hogy a fizetési kérelem alapján indított azonnali átutalási megbízás teljesítése a fizető fél által megadott és jóváhagyott adatok alapján történt.  2017.12.11
C/4. A fizetési kérelem érvényességére megadott időtartam végét hogyan kell megállapítani, attól a konkrét időponttól számítva, amikor a fizetés kérelem egy adott munkanapon a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett vagy a fizetési kérelem az érvényességre megadott időtartam utolsó naptári napjának a végén veszti érvényét?  A fizetési kérelem érvényessége az MNBr. 36. § (2) bekezdésében megadott időtartam utolsó naptári napjának a végéig terjedhet. 2018.01.18
C/5. A fizetési kérelmen alapuló azonnali átutalási megbízást a fizető fél csak a fizetési kérelemben megadott adatokkal hagyhatja  jóvá vagy lehetősége lesz az összeg módosítására, további adatok (pl. közlemény) megadására és ebben a módosított formában is jóváhagyhatja és indíthatja az azonnali átutalási megbízást?  A fizetési kérelemnek - az  MNBr. 2. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott definíciója és a 36. § (2)  bekezdése szerint -  legalább minden olyan adatot tartalmaznia kell, amelynek alapján a fizető fél azonnali átutalási megbízást adhat a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójának, azzal  a 36. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel, hogy a kedvezményezett a fizetési számlájához rendelt másodlagos számlaazonosítóját nem adhatja meg, hanem a nevét és a pénzforgalmi jelzőszámát kell feltüntetnie . A fizető fél az azonnali átutalási megbízás teljesítését jóváhagyhatja a  fizetési kérelemben szereplő adatokkal, de a modell szerint arra is lesz lehetősége, hogy az azonnali átutalási megbízását módosított formában hagyja jóvá, pl. módosítsa az összeget, további adatokat (közlemény) adjon meg. A fizetési kérelem módosításának lehetősége opcionális lesz, a kérelmet benyújtó fél döntheti el, hogy kívánja-e lehetővé tenni a módosítást a fizető fél számára. 2018.01.18
C/6. Ha a fizető fél a fizetési kérelem alapján nem akar azonnali átutalási megbízást indítani,  mindenképpen el kell-e utasítania a fizetési kérelmet vagy elegendő megvárnia az érvényességi idő lejártát? Ebben a vonatkozásban a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának van-e valamilyen feladata?  A MNBr. 36. § (7) - (9) bekezdésében foglalt szabályok szerint a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának a fizetési kérelmet csak továbbítania kell a fizető fél részére, ha ilyen szolgáltatást nyújt ügyfelének, valamint a fizetési kérelem továbbításáról vagy annak visszautasításáról tájékoztatnia kell a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóját.  A fizető félnek viszont nem kell tájékoztatnia a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóját arról, hogy mit kezd a fizetési kérelemmel, tehát a számlavezetőnek ezen a téren semmiféle jogszabályban előírt feladata nincs.
A fizető fél saját döntésétől függően vagy figyelmen kívül hagyja a fizetési kérelmet (azaz nem indít azonnali átutalási megbízást) vagy jóváhagyja, akár módosított formában is, a fizetési kérelemmel érkezett azonnali átutalási megbízást. Ugyancsak a fizető fél döntésétől függ, hogy a fizetési kérelem figyelmen kívül hagyásáról közvetlenül értesíti-e a kedvezményezettet vagy sem, és ha igen, akkor ezt mikor teszi meg. Természetesen annak sincs akadálya, hogy a fizetési kérelemmel kapcsolatban a fizető fél és a pénzforgalmi szolgáltatója további, jogszabályban elő nem írt szolgáltatásokban megállapodjanak.		 2018.01.18
C/7. A lejárt érvényességű  fizetési kérelemmel kapcsolatban milyen feladatai vannak a kedvezményezett és a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának?  Ha a kedvezményezett az MNBr. 36. § (2) bekezdésében előírtnál hosszabb érvényességű fizetési kérelmet nyújt be a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójához, az (5) bekezdés szerint ez utóbbinak a fizetési kérelem továbbításra való befogadását az ok közlésével haladéktalanul vissza kell utasítania.
Az MNBr. 36. § (7) - (9) bekezdésében foglalt szabályok szerint a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának a fizetési kérelmet csak továbbítania kell a fizető fél részére, ha ilyen szolgáltatást nyújt ügyfelének, valamint a fizetési kérelem továbbításáról vagy annak visszautasításáról tájékoztatnia kell a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóját. Ezen felül a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának a fizetési kérelemmel kapcsolatban, beleértve a fizető félnél időközben érvényét vesztett fizetési kérelem kezelését is, semmiféle jogszabályban előírt feladata nincs. Természetesen annak semmi akadálya nincs, hogy a fizetési kérelemmel kapcsolatban, beleértve az érvénytelenné váló fizetési kérelmek kezelését is, a fizető fél és a pénzforgalmi szolgáltatója további, jogszabályban elő nem írt szolgáltatásokban megállapodjanak.		 2018.01.18
C/8. A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója meghatározhat-e egy olyan összegszerű korlátot, amely felett a kedvezményezettől nem fogad be továbbításra fizetési kérelmet?  Az MNBr. ezt a kérdést nem szabályozza, a kedvezményezett és a pénzforgalmi szolgáltatója közötti megállapodás függvénye. Fontos látni ugyanakkor, hogy a kedvezményezett nem kizárólag a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatója útján nyújthat be fizetési kérelmet. 2018.01.18
C/9. A fizetési kérelem  kedvezményezett általi indításának van-e valamilyen feltétele, pl. az, hogy a kedvezményezett és a fizető fél között valamilyen jogviszony álljon fenn?  Az MNBr. a  fizetési kérelem kedvezményezett általi benyújthatóságához ilyen jellegű feltételt nem támaszt.  2018.01.18
C/10. Honnan és milyen rendszerességgel fognak a pénzforgalmi szolgáltatók értesülni arról, hogy ki jogosult fizetési kérelem kezdeményezésére?  Az MNBr. a fizetési kérelem kezdeményezésére jogosultak körét nem korlátozza. A pénzforgalmi szolgáltatók jogszabály alapján nem kötelesek fizetési kérelem szolgáltatás nyújtására, hanem az a kedvezményezett és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megállapodásán alapul. Ugyanakkor az MNB határozott elvárása, hogy a piaci szereplők fejlesszenek és biztosítsanak ilyen jellegű szolgáltatásokat ügyfeleik részére. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának emellett nem feladata a fizetési kérelem indítójának jogosultságait vizsgálni. 2018.01.18
C/11. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója dönthet-e úgy, hogy nem fogad fizetési kérelmet?  A pénzforgalmi szolgáltatók nem kötelesek fizetési kérelemmel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására, ezért az MNBr. 36. § (8) bekezdése szerint a fizető fél számlavezető pénzforgalmi szolgáltatója az ügyféllel kötött ilyen irányú megállapodás hiányában jogosult a fizetési kérelem továbbítását visszautasítani. Ugyanakkor az MNB határozott elvárása, hogy a piaci szereplők fejlesszenek és biztosítsanak ilyen jellegű szolgáltatásokat ügyfeleik részére. 2018.01.18
C/12. Minden azonnali átutalás kérelem útján történő kezdeményezésére szolgáló üzenet fizetési kérelemnek minősül és mindegyikre vonatkoznak az MNBr. fizetési kérelemmel kapcsolatos szabályai?  Az MNBr.  36. §-ában előírt, fizetési kérelemmel kapcsolatos szabályok csak arra az azonnali átutalás kezdeményezésére szolgáló üzenetre vonatkoznak, amelyet a kedvezményezett a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatóval  történt megállapodás alapján, ezen pénzforgalmi  szolgáltató útján juttat el az azonnali átutalást feldolgozó fizetési rendszerbe, szabványosított üzenet formájában, továbbá amely legalább az azonnali átutalási megbízás megadásához szükséges valamennyi adatot tartalmazza. 2018.01.18

C/13.

A pénzforgalmi szolgáltatóknak hogyan kell kezelniük azt, ha egy ügyfél egyszerre olyan mennyiségű fizetési kérelmet küld el nekik, amelyeket az infrastruktúra kapacitásai miatt nem lehetséges 5 másodpercen belül eljuttatni a címzett pénzforgalmi szolgáltatókhoz?

 

A fizetési kérelem szolgáltatás nyújtásáról a pénzforgalmi szolgáltatók külön megállapodást kötnek ügyfeleikkel, amelyben kikötéseket tehetnek akár az egy másodperc alatt az ügyfél által benyújtható fizetési kérelmek számára vonatkozóan is.

A nem fogyasztónak minősülő kedvezményezett által kötegelten benyújtott fizetési kérelmek kezelésével kapcsolatban lásd a C/18. választ, a pénzforgalmi szolgáltatóknak a fizetési kérelem szolgáltatás nyújtásáról szóló külön megállapodást az ezen kötegelt fizetési kérelmek tekintetében az ebben foglaltak figyelembevételével kell megkötniük a kedvezményezett ügyfeleikkel.

2018.06.13

Frissítve: 2020.03.18
C/14 Milyen módon történhet a megállapodás a pénzforgalmi szolgáltató és ügyfele között a fizetési kérelem szolgáltatás nyújtásáról? Amennyiben az adott pénzforgalmi szolgáltató és ügyfele nem kötött az MNBr. 36. § (7) bekezdésében meghatározott megállapodást a fizetési kérelem szolgáltatás nyújtásáról, akkor az MNBr. 36. § (8) bekezdésének értelmében a pénzforgalmi szolgáltató visszautasíthatja a fizető félhez beérkező fizetési kérelem üzeneteket. A pénzforgalmi szolgáltató és ügyfele között lehetséges külön megállapodást kötni a fizetési kérelmek fogadásának lehetőségéről, de a pénzforgalmi szolgáltató Általános Szerződési Feltételeiben is szerepeltetheti, hogy biztosítja ügyfelei részére a fizetési kérelmek fogadásának vagy küldésének lehetőségét. 2018.07.25
C/15 Szükséges a fizetési kérelem szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatóknak – az azonnali átutalási megbízások teljesítéséhez hasonlóan – folyamatosan, minden naptári napon munkanapot tartania a fizetési kérlemek feldolgozásának vonatkozásában? Az MNBr. – az azonnali átutalási megbízások teljesítésével ellentéteben – nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a fizetési kérelem szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatónak mely naptári napokon, illetve egy adott naptári napon belül mely időintervallumban szükséges munkanapot tartania a fizetési kérelmek vonatkozásában. Azonban az MNB elvárja a fizetési kérelem szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatóktól, hogy legalább a fogyasztónak minősülő ügyfelek esetében folyamatosan, minden naptári napon tartsanak munkanapot a fizetési kérelmek vonatkozásában is. 2018.11.08

C/16.

Fizetési kérelem szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató megállapíthat olyan időszakot egy adott munkanapon belül, amely során kötegelten fogad be fizetési kérelmet a kedvezményezettől, azonban ezen időszakon kívül nem fogad be kötegelten benyújtott fizetési kérelmet?

Mivel az MNBr. nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a fizetési kérelem szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató hogyan állapítsa meg a fizetési kérelem befogadásának munkanapját, nincs akadálya annak, hogy a kötegelten benyújtott fizetési kérelmek esetén eltérő munkanapot állapítson meg, mint a nem kötegelten benyújtott fizetési kérelmek estében.

A nem fogyasztónak minősülő kedvezményezett által kötegelten benyújtott fizetési kérelmek kezelésével kapcsolatban lásd a C/18. választ. A pénzforgalmi szolgáltatóknak az ezen kötegelt fizetési kérelmek benyújtására szolgáló munkanapot a C/18. válaszban foglaltak figyelembevételével kell meghatározniuk.

2018.11.08

Frissítve: 2020.03.18

C/17.

A kedvezményezett által kötegelten benyújtott fizetési kérelmeket mely időpontban kell a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóhoz beérkezettnek tekinteni az 5 másodperces továbbítási határidő szempontjából?

Az MNBr. 36. § (5) bekezdése szerint a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató az MNBr. 36. § (2) vagy (3) bekezdésében foglaltaknak meg nem felelő fizetési kérelem továbbításra történő befogadását – a visszautasítás okának közlésével – haladéktalanul köteles visszautasítani. Álláspontunk szerint e rendelkezés feltételezi, hogy a fizetési kérelmek befogadása előtt a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónak a kötegelten benyújtott fizetési kérelmeken a befogadáshoz szükséges ellenőrzéseket tételenként el kell végeznie. A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója ezt követően érkezteti a fizetési kérelmeket, így ez az az időpont, amely megfelel az MNBr. 36. § (6) bekezdése szerinti beérkezésnek, amelyet követően szükséges a pénzforgalmi szolgáltatónak 5 másodpercen belül továbbítania az ügyfele fizetési kérelmét a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató részére.

A nem fogyasztónak minősülő kedvezményezett által kötegelten benyújtott fizetési kérelmek kezelésével kapcsolatban lásd a C/18. választ. A pénzforgalmi szolgáltatóknak az ezen kötegelt fizetési kérelmek fentiek szerinti befogadásának az ütemezését a C/18. válaszban foglaltak figyelembevételével kell meghatározniuk.

2018.11.08

Frissítve: 2020.03.18

C/18.

A nem fogyasztónak minősülő kedvezményezett által kötegelten benyújtott fizetési kérelmek továbbíthatók-e és ha igen, milyen ütemezéssel az azonnali átutalási megbízás elszámolását és teljesítését végző belföldi fizetési rendszerbe?

Az MNBr. 55/A. § (2) bekezdése szerint az egyedi fizetési kérelmen kívül kizárólag fogyasztónak minősülő kedvezményezett által kezdeményezett, kötegelt fizetési kérelem továbbítható az azonnali átutalási megbízás elszámolását és teljesítését végző belföldi fizetési rendszerbe.

Az MNBr. 2020. szeptember 1-jétől hatályos 55/B. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az 55/A. § (2) bekezdésében meghatározott kötegelt fizetési kérelmen túl kötegelt fizetési kérelem - annak szétbontását követően – kizárólag akkor továbbítható az azonnali átutalási megbízás elszámolását és teljesítését végző belföldi fizetési rendszerbe, ha biztosított, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójához egy másodperc alatt csak egyetlen fizetési kérelem továbbítására kerül sor.

A hivatkozott rendelkezések alapján tehát 2020. március 2-tól az egyedileg megadott fizetési kérelmeken túl kizárólag a fogyasztónak minősülő kedvezményezettek által kötegelve benyújtott fizetési kérelmek továbbíthatók korlátozás nélkül az azonnali fizetési rendszerbe. A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója 2020. szeptember 1-jéig nem fogyasztónak minősülő kedvezményezettek által kötegelve benyújtott, majd szétbontott fizetési kérelmeket egyáltalán nem, 2020. szeptember 1-jétől pedig korlátozott ütemezéssel továbbíthat csak az azonnali fizetési rendszerbe. Ez utóbbira való tekintettel a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a nem fogyasztónak minősülő kedvezményezettek által kötegelten benyújtott fizetési kérelmek szétbontására és az MNBr. 36. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak való megfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárását, illetve rendszerét úgy kell kialakítania, hogy az biztosítsa egyrészt az MNBr. 55/B. § (2) bekezdésében foglalt ütemezés, másrészt az MNBr. 36. § (6) bekezdésében előírt 5 másodperces továbbítási határidő betartását.

A kötegelten benyújtott fizetési kérelmek beérkezési időpontjának meghatározását illetően lásd a C/17. választ.

2020.03.18

C/19.

Az MNBr. 36. § (9) bekezdésében és (14) bekezdésében foglalt előírások a kizárólag fizetés-kezdeményezési szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkoznak?

Az MNBr. 2. § 5a. pontja szerinti értelmező rendelkezés nem csak azon pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozik, amelyek kizárólag a Hpt. 6. § (1) bekezdés 27a. pontja szerinti fizetés-kezdeményezési szolgáltatást nyújtanak, hanem azokra is, amelyek a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás mellett a Hpt. 6. § (1) bekezdés 101a. pontja szerinti számlainformációs szolgáltatást és/vagy a Pft. 38/A. § szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása szolgáltatást végeznek. Az MNBr. 36. § (9) és (14) bekezdés célja, hogy a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást – és emellett esetlegesen számlainformációs szolgáltatást nyújtó és kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve az elektronikuspénzt – kibocsátási tevékenységet - végző pénzforgalmi intézmények, azaz ún. harmadik fél szolgáltatók mentesüljenek a fizetési kérelem továbbításának, valamint a fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalás teljesítéséből rájuk háruló feladatok elvégzésének kötelezettsége alól.

2023.03.06.

C/20.

Kötelező megküldeni az ügyfeleknek MNBr. 36. § (8) bekezdése szerinti tájékoztatást?

Az MNBr. 36. § (8) bekezdése értelmében az MNBr. 36. § (7) bekezdése szerint 2024. február elsejétől a fizető félnek megküldött fizetési kérelemről szóló tájékoztatást kötelező megküldeni a fogyasztónak minősülő és fogyasztónak nem minősülő fizető fél részére egyaránt. Ezen tájékoztatás megküldése alól abban az esetben mentesül a pénzforgalmi szolgáltató, ha ügyfele külön nyilatkozik arról, hogy nem kíván ilyen tájékoztatást kapni. Az MNBr. 36. § (8) bekezdése szerinti külön értesítésnek minősül a push-üzenet.

2023.03.06.

C/21.

Van-e lehetősége a pénzforgalmi szolgáltatónak, hogy ne nyújtson fizetési kérelemmel kapcsolatos szolgáltatást az ügyfelei részére?

A MNBr. 36. § (1) bekezdése értelmében a pénzforgalmi szolgáltatónak lehetősége van arra, hogy úgy állapodjon meg az ügyfeleivel (a kedvezményezettekkel), hogy nem biztosítja számukra a fizetési kérelem továbbítását, azaz az ügyfelei nem tudnak fizetési kérelemmel azonnali átutalást kezdeményezni a fizető félnél. Ugyanakkor az MNBr. 36. § (14) bekezdésében foglaltak alapján eltérő megállapodás hiányában a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója - a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást nyújtó harmadik fél pénzforgalmi szolgáltató kivételével - kizárólag a fizetéskezdeményezés módjára hivatkozva nem tagadhatja meg a fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalás teljesítéséből rá háruló feladatok elvégzését. Azaz kizárólag amiatt, mert az ügyfél fizetési kérelem segítségével kezdeményezi az azonnali átutalást, az átutalási megbízás nem utasítható vissza, kivéve, ha a pénzforgalmi szolgáltató az elutasításban állapodik meg a fizető fél ügyfelével. Tekintettel arra, hogy a fizetési kérelem szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltatók széles köre nyújtja, a pénzforgalom zavartalan működése és a fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalási megbízások nagyszámú visszautasításának elkerülése érdekében az MNB elvárja, hogy az ügyfélnek kifejezetten erre irányuló külön nyilatkozatot kelljen tenni arról, hogy nem kívánja igénybe venni a fizetési kérelem szolgáltatást.

2023.03.06.

C/22.

 A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az MNBr. 36. § (14) bekezdésében meghatározott megállapodást milyen formátumban köteles megkötni az ügyfeleivel?

Az C/21. számú válaszban jelzetteknek megfelelően az MNBr. 36. § (14) bekezdésében foglaltak alapján eltérő megállapodás hiányában a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója - a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást nyújtó harmadik fél pénzforgalmi szolgáltató kivételével - kizárólag a fizetéskezdeményezés módjára hivatkozva nem tagadhatja meg a fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalás teljesítéséből rá háruló feladatok elvégzését, kizárólag amiatt mert az ügyfél fizetési kérelem segítségével kezdeményezi az azonnali átutalást, az átutalási megbízás nem utasítható vissza, azonban egyéb okok miatt igen, pl. fedezethiányból fakadóan. Ezen visszautasításra okot adó egyéb körülményekről, feltételekről a pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi keretszerződés keretében állapodhat meg ügyfeleivel.

2023.03.06.

C/23.

Az MNBr. 35. § (13) bekezdése és az MNBr. 36. § (8) bekezdése szerinti nyilatkozatot külön-külön kell megtennie az ügyfélnek? 

Igen, a többfunkciós eszközön elérhető készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján benyújtott azonnali átutalási megbízás és fizetési kérelem esetén is az ügyfélnek külön-külön kell nyilatkoznia arról, hogy kizárja a pénzforgalmi szolgáltatója által a többfunkciós eszközön elérhető készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján teljesítendő tájékoztatást.

2023.03.06.

C/24.

A többfunkciós eszközön elérhető készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján kezdeményezett azonnali átutalási megbízásra és fizetési kérelem továbbításáról, illetve visszautasításáról szóló tájékoztatást kizárólag push üzenet formájában szükséges megküldeni az ügyfelek részére?

Az MNB célja az, hogy az MNBr. 35. § (11) és (12) bekezdése, valamint az MNBr. 36. § (8) bekezdése értelmében az ügyfél haladéktalan tájékoztatást kapjon a többfunkciós eszközön elérhető készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján kezdeményezett azonnali átutalási megbízás teljesítéséről, illetve visszautasításáról, valamint a fizetési kérelem továbbításáról. Az MNB elsősorban a push üzenetekkel történő tájékoztatást látja megfelelőnek ezekben az esetekben.

2023.10.04.

C/25.

Az MNBr. 35. § és 36. §-aiban foglalt előírások kapcsán mi minősül többfunkciós eszközön elérhető készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek?

Többfunkciós eszközön elérhető készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősül bármely, a pénzforgalmi szolgáltatások igénybevételén kívül egyéb szolgáltatások igénybevételére is alkalmas, az ügyfél birtokában lévő szöveges-, beszéd-, képi, videó- vagy adatátvitelt lehetővé tévő eszközön elérhető, a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét. Ide értendő tehát többek között az ügyfél számítógépére telepített, erre a célra fejlesztett program, ún. vastagkliens, az információtechnológiai eszközön keresztül elérhető internetbank, valamint a hordozható többfunkciós eszközön (pl. mobiltelefon, tablet, okosóra) elérhető mobilbanki applikáció, illetve egyéb mobilapplikáció.

2023.03.06.

C/26.

Az MNBr. 36. § (8) bekezdése alapján a fizető fél kifejezett, külön nyilatkozatával kizárhatja a (8) bekezdésben meghatározott, a pénzforgalmi szolgáltatója által a többfunkciós eszköz útján teljesítendő, a fizetési kérelem érkezéséről szóló tájékoztatást.

Szükséges-e biztosítani a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának, hogy a fizető fél nyilatkozhasson arról, hogy nem kéri az MNBr. 36. § (8) bekezdésében meghatározott többfunkciós eszköz útján történő tájékoztatást, amennyiben a fizető fél számára díjmentesen biztosítja ezt a szolgáltatást?

Az MNBr. 36. § (8) bekezdése értelmében, „ha a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója többfunkciós eszközön elérhető készpénz-helyettesítő fizetési eszközt bocsát a fizető fél rendelkezésére, a (7) bekezdés szerint megküldött fizetési kérelemről a többfunkciós eszköz útján külön értesítésben is tájékoztatja a fizető felet. A fizető fél ezen tájékoztatást kifejezett, külön nyilatkozatával kizárhatja”. Az MNB álláspontja szerint az a tájékoztatás is megfelelőnek tekinthető, amely esetében az ügyfélnek nem kell díjat, illetve költséget fizetnie, amennyiben az ügyfél a lemondó nyilatkozat hiányában ilyen tájékoztatást kap. Amennyiben azonban a többfunkciós eszköz útján teljesítendő tájékoztatásért díjat számít fel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfelek számára, akkor a pénzforgalmi szolgáltató köteles biztosítani az MNBr. 36. § (8) bekezdésében foglalt nyilatkozat megtételének lehetőségét.

2023.07.14.

C/27.

A fizetési kérelemben címzettként megjelölt fizető fél részére küldendő, az MNBr. 36. § (8) bekezdésében meghatározott tájékoztatás milyen formában teljesíthető a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója által? Amennyiben a fizető fél nem rendelkezik többfunkciós eszközön elérhető készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, milyen tájékoztatási forma tekinthető jó gyakorlatnak?

A fizetési kérelmek esetében (amennyiben a fizető fél rendelkezik többfunkciós eszközön elérhető készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel) az MNBr. 36. § (8) bekezdése kifejezetten „külön értesítést” ír elő a pénzforgalmi szolgáltatók számára. Az MNB szerint a fizetési kérelem szolgáltatás csak abban az esetben lesz működőképes, ha az ügyfelek a beérkező fizetési kérelmekről nem csak a netbanki vagy mobilbanki felületekre belépve értesülhetnek, hanem olyan külön üzeneteket is kapnak, melyekre kattintva automatikusan betöltődik a fizetési kérelem adattartalma alapján képzett átutalási megbízás, és ezt jóváhagyva elindulhat a fizetési folyamat. A többfunkciós eszköz útján adott külön értesítéssel kapcsolatban az MNB szerint jó gyakorlat a PUSH üzenet alkalmazása. Ezzel kapcsolatban a C/24. számú válaszban foglaltak tekinthetők irányadónak a továbbiakban is. Azoknál az ügyfeleknél, akiknél a PUSH üzenet küldése technikai szempontból nem megoldható, vékony vagy vastag kliens esetén is megfelelő lehet az ügyfél elektronikus csatorna postaládájába küldött üzenet, az e-mail üzenet, vagy az sms üzeneten keresztül történő értesítés. A postaládaüzenet, e-mail üzenet vagy sms-üzenet mellett érdemes lehet továbbá a vékony- és vastagklienssel rendelkező ügyfelek esetében felugró ablakban is tájékoztatást adni a beérkező fizetési kérelmekről.  Amennyiben a fizető fél nem rendelkezik többfunkciós eszközön elérhető készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az MNBr. 36. § (7) bekezdés szerinti megállapodás alapján, az abban meghatározott módon és formában küldi meg a fizetési kérelmet a fizető fél részére, tekintettel arra, hogy a 36. § (8) bekezdésében meghatározott „külön értesítés” -t csak a többfunkciós eszközön elérhető készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel rendelkező fizető fél esetén alkalmazza a pénzforgalmi szolgáltató. Egyebekben jelen válasznál javasoljuk a C/28. válaszban meghatározottak figyelembevételét is.

2023.07.14.

C/28.

A MNBr. fizetési kérelemre vonatkozó 36. § (10) bekezdése rendelkezik arról, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója, ha visszautasítja a fizetési kérelmet, akkor erről tájékoztatnia kell a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóját. Helyes-e az az értelmezés, hogy az MNBr. 36. § (14) bekezdése értelmében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizető féllel megállapodhat arról, hogy a fizetési kérelmet befogadja-e vagy sem az alábbiak alapján:

A megállapodás szólhat úgy, hogy amennyiben a fizető fél nem rendelkezik többfunkciós eszközön elérhető készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy hordozható többfunkciós eszközön elérhető készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (a továbbiakban együttesen: e-csatorna), akkor a fizetési kérelmet visszautasítja, tekintettel arra, hogy a rendelet 35. § (1) bekezdésében meghatározott azonnali átutalás feltételei közül az információtechnológiai eszköz, távközlési eszköz útján történő benyújtás nem tud teljesülni, mert a fizető fél nem rendelkezik ilyen eszközön elérhető készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz való hozzáféréssel, tehát nem tud azonnali átutalási megbízást kezdeményezni.

Az MNB elvárása alapján a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója köteles biztosítani a fizető fél részére a fizetési kérelmek továbbítását tekintettel arra, hogy az MNBr. 36. § (9) bekezdése értelmében a fizetési kérelem fizető fél részére való megküldését csak a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást nyújtó harmadik fél pénzforgalmi szolgáltató utasíthatja vissza.

Egyebekben a C/21., valamint a C/22. válaszban foglaltak és az MNBr. 36. § (14) bekezdésében foglaltak irányadóak. Amennyiben nem a fizetéskezdeményezés módjára, azaz kizárólag a fizetési művelet fizetési kérelemmel történő kezdeményezésére tekintettel nem teljesítené az azonnali átutalás teljesítéséből rá háruló feladatok elvégzését a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója, akkor a C/22. pontban foglaltak értelmében, a keretszerződésben megállapodhat az ügyfelével arról, hogy a fizetési kérelem továbbítását visszautasítja, amennyiben a fizető fél nem rendelkezik e-csatorna hozzáféréssel. Az ügyfél e-csatorna hozzáférése esetén, az MNB elvárása alapján a fizetési kérelem fizető fél részére való továbbítását a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatói kötelesek a fizető fél részére biztosítani, kivéve a C/21. válaszban jelzett esetben, amennyiben az ügyfél kifejezetten erre irányuló külön nyilatkozatot tesz arról, hogy nem kívánja igénybe venni a fizetési kérelem szolgáltatást.

2023.07.14.