A gyakori kérdések, válaszok listája az azonnali fizetési projekt érintettjeitől beérkezett kérdéseket és az azokra adott válaszokat tartalmazza. A lista közzétételével az MNB célja a piaci szereplők tájékoztatása az azonnali fizetési szolgáltatás működésével és a szolgáltatásra vonatkozó szabályozással kapcsolatos részletekről. Az azonnali fizetéseket feldolgozó központi infrastruktúra működési és technikai részleteire vonatkozó kérdésekre adott válaszokat a rendszert üzemeltető GIRO Zrt. fogja közzétenni. A lista a projekt ideje alatt folyamatosan frissül a beérkező új kérdésekkel és az azonnali fizetési szolgáltatásra vonatkozó új információkkal. A könnyebb kezelhetőség érdekében minden egyes kérdésnél megtalálható a utolsó frissítés időpontja.

  Kérdés  Válasz Frissítés dátuma

D/1.

Hogyan kell fedezetet biztosítani az azonnali tranzakciók számára? Mi a kapcsolat az azonnali fizetési rendszer VIBER-ben nyitott gyűjtőszámlája és a GIRO Zrt. által a rendszertagok számára nyilvántartott azonnali teljesítési számlák között?

Az azonnali fizetési rendszer résztvevői elsősorban a VIBER-ben elérhető gyűjtőszámlára való utalással biztosíthatnak forintfedezetet a saját azonnali teljesítési számlájukra, amelyet a rendszert üzemeltető GIRO Zrt. fog nyilvántartani, és amelynek egyenlege az indított azonnali tranzakciók fedezetéül fog szolgálni. Az egyes azonnali teljesítési számlákon lévő forintállományok a rendszertagok azonnali fizetési forgalmának megfelelően folyamatosan változni fognak, viszont az azonnali teljesítési számlák egyenlegének összege VIBER üzemidőben meg fog egyezni a gyűjtőszámlán lévő összeggel. Ez utóbbi a GIROInstant rendszeren keresztül indított és a VIBER-ben végrehajtott likviditásemelési és likviditáscsökkentési tranzakciókkal lesz változtatható. A gyűjtőszámlán lévő összegből minden rendszertag az azonnali teljesítési számlaegyenlegének arányában részesül, vagyis adott időpontban akkora összeget utalhat ki a letéti gyűjtőszámláról, mint amennyit számára a GIRO Zrt. abban az időpontban az azonnali teljesítési számláján nyilvántart. Úgy is tekinthetjük, hogy a VIBER-ben vezetett gyűjtőszámla rendszertagi szintű analitikája a GIRO Zrt.-nél lesz elérhető.

 

Az azonnali teljesítési számlák egyenlegének összege csak a VIBER üzemidején kívül folyósított azonnali hitelek miatt térhet el a gyűjtőszámla összegétől, és ez az eltérés is csak átmenetileg, a VIBER következő nyitásáig áll fenn. Lásd azonnali hitel (D/16. – D/19.)

2018.02.13

Frissítve: 2020.03.18

D/2.

A VIBER üzemidején kívül (éjszaka és hétvégén) hogyan tudnak majd reagálni az azonnali fizetési rendszer résztvevői arra, ha a váratlanul megnövekvő kimenő forgalmuk miatt elfogy a rendszerben elérhető forintlikviditásuk?

A rendszertagoknak megfelelő mennyiségű likviditással kell készülniük a VIBER üzemidején kívüli forgalmuk fedezésére. A rendelkezésre álló adatok alapján az MNB olyan mértékű forgalomra számít ezen időszakokban, melynek kezeléséhez a rendszerszintű likviditás többszörösen elegendő. Amennyiben egy rendszertag rendelkezésére álló likviditás a kérdéses időszakban fogy el, a kimenő tranzakciói mindaddig nem teljesülnek, és visszautasításra kerülnek, amíg nem jut elegendő likviditáshoz.

 

Annak érdekében, hogy előre nem látható likviditásigények, valamint likviditástervezési hibák ne eredményezzék egy rendszertag fizetési forgalmának leállását, az MNB a javára előzetesen zárolt értékpapír-fedezetek erejéig azonnali hitelkeretet biztosít az azonnali fizetési rendszer rendszertagjai számára: a rendszertagok az egyéni hitelkeretük terhére a VIBER üzemidején kívül jegybanki azonnali hitelt vehetnek fel. A rendszertagi likviditást tehát VIBER üzemidőn kívül a fogadott tranzakciókon túl az MNB által nyújtott azonnali hitel is meg tudja növelni.

2018.06.13

Frissítve: 2020.03.18

D/3.

Milyen hatással lesz az azonnali fizetési rendszer használata a rendszertagok tartalékmegfelelésére?

Az MNB nem változtatta meg a tartalékkezelési alapelveit és a monetáris politikai eszköztárát az azonnali fizetési rendszer bevezetése miatt. A rendszerben kezelt rendszertagi likviditás monetáris szempontú megítélésekor tehát az az elsődleges, hogy semleges legyen az érintett rendszertagok tartalékkötelezettsége szempontjából. Az MNB ezen kereteken belül ugyanakkor arra törekszik, hogy olyan szabályok vonatkozzanak az azonnali fizetési rendszerre, melyek támogatják azt, hogy minél bőségesebb legyen a rendszerben rendelkezésre álló likviditás. Ennek érdekében a tartalékköteles intézményeknek lehetőségük van az azonnali fizetési rendszerre dedikált likviditásukat a kötelező jegybanki tartalék teljesítésébe számíttatni. A kötelező jegybanki tartalékba történő beszámítást a megelőző VIBER-üzemidőn kívüli időszakra vonatkozóan a VIBER nyitását követően reggel 7 és 9 óra között az MNB-nek küldött MT298 SMT570-es típusú SWIFT üzenettel (nyilatkozattal) kezdeményezhetik a tartalékköteles hitelintézetek.

2018.06.13

Frissítve: 2020.03.18

D/4.

Milyen hatással lesz az azonnali fizetési rendszer használata a rendszertagok devizapozíciójára?

Az azonnali fizetési rendszer devizalikviditást közvetlenül nem fog használni, tehát nem eredményezheti a rendszertagi devizapozíció elmozdulását. Erre csak közvetve kerülhet sor, például abban az esetben, ha a bank a hiányos rendszerbeli forintlikviditását devizaeladásból származó forintbevétellel kívánja helyreállítani. Ez viszont már tudatos likviditáskezelési döntést feltételez, melyet a bank saját felelősségi körében hoz meg. Nincs tehát közvetlen összefüggés a devizafinanszírozás és az azonnali fizetési rendszer között. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy előfordulhat olyan eset, hogy devizaszámla kedvezményezettségével kerül forintátutalás az azonnali fizetési rendszerbe. Minthogy az azonnali jóváírás kötelezettsége ilyenkor is fennáll, a saját azonnali teljesítési számláján történő jóváírást követően a fogadó rendszertagnak biztosítania kell azt, hogy a kedvezményezett devizaszámláján azonnal megjelenjen az összeg. Az ehhez szükséges konverziós árfolyamot a rendszertag maga határozhatja meg.

2018.02.13

Frissítve: 2020.03.18

D/5.

Az azonnali fizetési rendszerben teljesülő tranzakcióiról hogyan kap információt egy rendszertag?

Az MNBr. 6. § (8) bekezdésével összhangban minden nap éjfélkor lesz napváltás az azonnali fizetési rendszerben, így a napzáró riportokat ezt követően fogják megkapni a rendszertagok a GIROInstant rendszerből. A napzáró riportokon kívül a GIROInstant rendszerben óránként tranzakciós riportok is elérhetők, amelyek minden egész órát követően állnak a rendszertagok rendelkezésére.

2018.02.13

Frissítve: 2020.03.18

D/6.

A gyűjtőszámla milyen jogi és technikai keretek között működik?

A gyűjtőszámla egy, az MNB által kizárólag az azonnali fizetési rendszer forintfedezetének elhelyezése céljából nyitott, VIBER-ben elérhető számla. A gyűjtőszámla egyenlege az azonnali fizetési rendszer mindenkori rendszertagjainak közös tulajdonában áll, tehát a rendszert üzemeltető GIRO Zrt. nem kerül az elhelyezett fedezetek birtokába. Az MNB feladata a letevők szerinti elkülönítés nélküli letéti őrzés, valamint a be- és kifizetések teljesítése, azzal a kikötéssel, hogy az azonnali fizetési rendszer adott rendszertagja legfeljebb a gyűjtőletétből rá eső tulajdoni hányadnak megfelelő összeg kifizetését kezdeményezheti a gyűjtőszámla terhére. Ezen tulajdoni hányad a rendszertag számára vezetett azonnali teljesítési számla egyenlegének, valamint a gyűjtőszámla egyenlegének hányadosát jelenti. Tekintettel arra, hogy a VIBER üzemideje nem változott meg az azonnali fizetési rendszer elindulásával, a gyűjtőszámla jóváírása és terhelése csak munkanapokon, főszabály szerint 7:00 és 18:00 között tud megtörténni. Ez azt jelenti, hogy a VIBER üzemidején kívül a rendszertagoknak nincs lehetőségük pótlólagos forintfedezet elhelyezésére a gyűjtőszámlán, illetve a már elhelyezett állomány sem csökkenthető – ilyenkor egyedül azonnali hitellel lehet likviditást növelni az azonnali teljesítési számlákon. A gyűjtőszámlát érintő be- és kifizetések tehát csak a VIBER üzemidejében teljesülnek.

2018.02.13

Frissítve: 2020.03.18

D/7.

Milyen módon kamatozik az azonnali fizetések teljesítésére elkülönített forintlikviditás?

 

Az azonnali fizetések teljesítésére elkülönített forintlikviditás kamatozásának alapja az azonnali teljesítési számlák éjféli egyenlege. A kamatkondíciók tekintetében a jegybank - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - eltérően kezeli a monetáris politikai ügyfélkörében szereplő intézményeket és az azon kívüli rendszertagokat. A monetáris politikai ügyfélkörön kívüli rendszertagok azonnali teljesítési számláinak éjféli egyenlege nem kamatozik. A monetáris politikai ügyfélkörben lévő rendszertagok azonnali teljesítési számláinak éjféli egyenlege a kötelező tartalékba számíttatott összeg erejéig (lásd: D/3.) a kötelező tartalékteljesítés szabályai szerint kamatozik. A kötelező tartalékteljesítésbe beszámíttatott egyenlegen felüli egyenlegek kamatszámítására a jegybanki O/N betéti kamatláb vonatkozik.

 

Ezen szabályok a hitelintézetek számára semlegessé teszik, hogy a napvégi likviditásukat a pénzforgalmi számlájukon, illetve jegybanki O/N betétben vagy az azonnali teljesítési számlájukon tartsák. Így a kötelező tartalékolási és kamatfizetési szabályok nem korlátozzák a hitelintézeteket abban, hogy még a VIBER zárását megelőzően bőséges likviditást biztosítsanak az VIBER üzemidején kívüli azonnali elszámolásaik teljesítésére.

2018.06.13

Frissítve: 2020.03.18
D/8. A hitelesítő tábla módosítását követően IG1/IG2 tranzakció küldéskor kell-e a G-jelleg mezőre vonatkozóan is ellenőrzést végeznie a küldő klíringtagoknak? Az IG1/IG2 tranzakciók küldése során a hitelesítő tábla kezelésének jelenlegi gyakorlatát nem feltétlenül szükséges módosítani a küldő klíringtagok oldalán. Fontos ugyanakkor figyelembe venni, hogy a hitelesítő tábla az MNB által a belföldi fizetési rendszerek közvetlen és közvetett résztvevőiről vezetett, a belföldi fizetési forgalomban adott fizetési megbízások megfelelő címzésének biztosítása céljából a pénzforgalmi szolgáltatók és a belföldi fizetési rendszereket működtetők részére közzétett nyilvántartás. A pénzforgalmi szolgáltatók adott fizetési rendszerben tagsággal nem rendelkező résztvevőknek nem indíthatnak tranzakciókat, ellenkező esetben az elszámolóház a megbízást elutasítja. Ez a módosítás elkerülhetővé teszi, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók GIRO tranzakciókat indítsanak nem GIRO tagoknak. 2018.08.14
D/9. Mi a célja a hitelesítő táblában bevezetésre kerülő AFR-jelleg mezőnek? A fizetési megbízások megfelelő címzése a hitelesítő tábla alapján az azonnali fizetési rendszer tranzakcióira is elvárás. Az azonnali fizetési rendszer tagsággal nem rendelkező résztvevőknek nem küldhető azonnali fizetési megbízás (például külföldi VIBER résztvevők). Az AFR-jelleg mező azt a célt szolgálja, hogy a küldő klíringtagok és a fizetési rendszer üzemeltetője a hitelesítő táblából ellenőrizni tudják, hogy melyek az azonnali fizetési rendszerben címezhető rendszertagok. Ez azonban nem befolyásolja az MNB rendelet arra vonatkozó előírásait, hogy milyen típusú tranzakciókat kötelező az azonnali fizetési rendszerben feldolgozni. 2018.08.14
D/10. Mi a célja a hitelesítő táblában bevezetésre kerülő AFR közvetett-BIC mezőnek Az azonnali fizetési rendszer működéséhez a közvetett tagok esetében is szükséges a BIC kód, ezért ennek nyilvántartására új mező került létrehozásra. A mezőben megadott érték alapján irányítja a GIRO a tranzakciókat a címzett közvetett rendszertag levelező bankjához. 2018.08.14
D/11. Eltérhet a hitelesítő táblában egy klíringtag AFR-hez használt BIC értéke a V-BIC értékétől? Igen. Az IG1, IG2, VIBER elszámolási rendszerek utalásai elkülönülnek az azonnali fizetési rendszer megbízásainak kezelésétől a hitelesítő táblában. A jelenlegi fizetési rendszerek továbbra is az 1-138-as pozícióban szereplő adatokat fogják használni, míg az azonnali fizetési rendszer a 139-161 közöttieket. 2018.08.14
D/12. Mi a célja a hitelesítő táblában az elsődleges bankkód bevezetésének? Az elsődleges bankkód azt a célt szolgálja, hogy kizárólag a hitelesítő táblából származó információk alapján is meg lehessen határozni, hogy melyek azok a fiókok (a táblázat mely sorai), amelyek egy intézményhez tartoznak. A bankkódok alapján ezt jelenleg nem minden esetben lehet megállapítani. A klíringtagoknak nem kötelező használniuk az elsődleges bankkód mezőben szereplő információkat, de a hitelesítő tábla összeállításához biztosítaniuk kell ezt az adatot is. 2018.08.14

D/13.

Milyen módon kell nyilvántartani és jelenteni az MNB felé a VIBER üzemidőn kívül felvett azonnali hiteleket?

A felvett azonnali hiteleket a naptári napok végi (éjfélkori) állományuknak megfelelően értéknaposan kell nyilvántartaniuk a bankoknak a jegybanki O/N hitelekkel azonos mérlegsoron, a belföldi, központi banktól felvett, rövid hitelek között.

 

A felvett azonnali hiteleket az SF jelű felügyeleti célú egyedi táblákban a kötelezettségek között a „Felvett hitelek” sorokon a „Központi bank” ügyfélszektor megjelölésével kell jelenteni.

2018.08.14

Frissítve: 2020.03.18

D/14.

Szükséges-e ellenőrizni a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának azt, hogy az átutalási megbízásban a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójaként megjelölt pénzforgalmi szolgáltató címezhető-e azonnali átutalások esetében a hitelesítő tábla alapján?

A hitelesítő tábla közzétett módosításainak megfelelően az azonnali fizetési rendszer, valamint az IG1/2 rendszerek esetén is lehetőség van jelölni azt, ha egy, a hitelesítő táblában szereplő intézmény vagy annak fiókja nem kommunikálhat az adott fizetési rendszerben. Az azonnali fizetési rendszer esetében csak intézményenkénti és nem fiókonkénti megkülönböztetésre van lehetőség. Minden intézmény a központi fiókjánál jelöli, hogy közvetlen vagy közvetett tagként vesz-e részt az azonnali platform működésében. A hitelesítő tábla közzétételének célja a belföldi fizetési rendszerek tagjainak és üzemeltetőinek a tájékoztatása arról, hogy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltató a belföldi fizetési műveletek lebonyolítása során címezhető-e az adott fizetési rendszerben. Mivel bizonyos esetekben problémát okozhat a fizetési forgalom lebonyolításában, ha a pénzforgalmi szolgáltatók előzetesen nem ellenőrzik, hogy az adott fizetési művelet esetén címezhető-e a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a hitelesítő tábla alapján, a banki működési folyamatokat az átutalások feldolgozásánál úgy célszerű kialakítani, hogy abba a címezhetőség hitelesítő tábla alapján történő ellenőrzése is bekerüljön.

2018.10.16

Frissítve: 2020.03.18
D/15 Hogyan kell a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának kezelni az azonnali átutalási megbízást, ha a hitelesítő tábla ellenőrzését vagy az átutalási megbízás központi rendszerbe küldését követően kiderül, hogy a kedvezményezett szolgáltatója nem tagja az azonnali fizetési rendszernek? A fizető fél pénzforgalmi szolgáltója a fizetési műveletek teljesítése során köteles megfelelni a hatályos pénzforgalmi szabályokban foglalt előírásoknak, többek között az MNBr. 17. § (3) bekezdésében foglaltaknak, amely alapján a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az MNBr. 35. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott fizetési műveletek esetén köteles biztosítani, hogy a fizetési művelet összege a fizetési megbízás átvételétől számított öt másodpercen belül jóváírásra kerüljön a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatónak a számláján. Mindez azt jelenti, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a pénzforgalmi keretszerződésben (pl. az Általános Szerződési Feltételekben) rögzítheti, hogy ha a kedvezményezett számlavezető pénzforgalmi szolgáltatója nem tagja az azonnali fizetési rendszernek, illetve nem vezet számlát olyan pénzforgalmi szolgáltatónál, amely képes fogadni az azonnali átutalásokat, és az átutalási megbízás átvételét követően észleli, hogy az átutalási megbízás nem teljesíthető, akkor az átutalási megbízás átvételét követően visszautasítja azt, vagy azt az azonnali fizetési rendszerbe történő továbbítását követően a rendszer automatikusan visszautasítja a fizető fél pénzforgalmi szoglátlatója felé, ezt követően pedig mindkét esetben a visszautasítás indokának megjelölésével a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója értesítést küld a fizető félnek.
A fentiek alapján tehát nem felel meg az MNBr. előírásainak, ha a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója automatikusan és változatlan terhelési nappal az IG2 elszámolási rendszerbe továbbítja az azonnali fizetési rendszerben nem teljesíthető átutalási megbízásokat, mivel azzal megszegné az MNBr. 17. § (3) bekezdésében foglalt teljesítési határidőt.		 2018.11.27

D/16.

Az azonnali fizetési rendszer mely rendszertagjai számára biztosít az MNB azonnali hitelkeretet?

Az MNB azon rendszertagok számára állapít meg azonnali hitelkeretet, melyek nem minősülnek az MNB tv. szerinti monetáris finanszírozás tilalmával érintett közszektorba tartozó szervezetnek.

2020.03.18

D/17.

Mikor és hogyan lehet igénybe venni az azonnali hitelkeretet? Hogyan kerül törlesztésre a felvett azonnali hitel?

Az azonnali hitelkeret a VIBER üzemidején kívüli időszak közel teljes egészében igénybe vehető. Az azonnali hitelfelvétel lehetősége a VIBER üzleti napjain a VIBER 18:00-ás zárását követően, alapesetben legkésőbb 19:05-kor nyílik meg, és a következő VIBER üzleti napon a VIBER 07:00-ás nyitása előtt, 06:15-kor zárul. A hónap utolsó VIBER üzleti napján és a Magyar Államkincstár által meghirdetett nyugdíjutalási napokon az MNB legkésőbb 19:35-ig vállalja a hitelfelvételi lehetőség elindítását. Az azonnali hitelt a rendszertagok a VIBER üzemidőn belüli likviditáskezelési gyakorlattal megegyező módon, vagyis a GIROInstant likviditásbevonó tranzakciói segítségével tudják felvenni.

 

A felvett azonnali hitel törlesztését az MNB a VIBER nyitása során automatikusan végzi. Hitelintézeti rendszertagok esetén a hitel törlesztését a pénzforgalmi számla pozitív egyenlegének terhére, illetve az egyenleg elégtelensége esetén a napközbeni hitelkeretből hajtja végre az MNB. A nem hitelintézeti formában működő rendszertagok esetén az azonnali hitel a VIBER nyitási folyamata során – technikai okokból – azonnali kiegészítő hitellel kerül kiváltásra, és ez utóbbi hitelből fakadó követelését az MNB a VIBER következő zárását követően automatikusan szedi be.

2020.03.18

D/18.

Mennyi díjat kell az azonnali hitel igénybevétele után fizetni?

Az azonnali hitel díját az MNB a mindenkori O/N hitel kamatlábának 200 bázisponttal növelt értékében állapította meg (0,9 százalékos O/N hitelkamatláb esetén: 2,9 százalék p.a.). A díjat a hitelt felvevőkre – 360 napos évre számítottan – időarányosan veti ki az MNB. A felvett hitelösszeg után időarányosan annyi napnyi díjat kell megfizetni az MNB-nek, ahány éjfelen keresztül a tartozás fennállt, de legalább 1 napra járó díj illeti meg a jegybankot. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos hétvége esetén a péntek 21 órakor felvett azonnali hitel után 3 napi, a szombaton 21 órakor felvett hitel után 2 napi, a vasárnap 21 órakor, illetve a hétfőn hajnal 2-kor felvett hitel után pedig 1 napi díjat számít fel az MNB.

2020.03.18

D/19.

Lehetséges-e a VIBER üzemidején kívül törleszteni az azonnali hitelt?

Nem, az azonnali hitel törlesztését a rendszertagok nem tudják kezdeményezni. A hitel törlesztését az MNB minden esetben a soron következő VIBER-nyitás keretében automatikusan végzi el.

2020.03.18