Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma. Jelen állásfoglalás kizárólag tájékoztatás céljából készült, a benne foglaltak egyéb célok (pl. marketing) érdekében, továbbá harmadik személyekkel szemben nem használhatók fel, illetve jogvita eldöntésére nem alkalmazhatóak.

Az MNB jelen jogértelmezése az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2017. november 27-i (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet angol nyelvű változatán alapul.

Sorszám Kérdés Válasz Frissítés dátuma
E/1 Ha álláspontom szerint a vállalkozásom által nyújtott fizetési szolgáltatás a Hpt. 6. § (4) bekezdés k) pontjában foglaltak alapján nem minősül a Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont szerinti pénzforgalmi szolgáltatásnak vagy a Hpt. 6. § (1) bekezdés 16. pont szerinti elektronikus pénznek, milyen módon szükséges a Hpt. 289/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentést megtenni?  A Hpt. 289/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentésről részletes információ az alábbi linken elérhető dokumentumban található:
https://www.mnb.hu/letoltes/tajekoztato-2.pdf		 2018.02.19
E/2 Ha álláspontom szerint a vállalkozásom által nyújtott fizetési szolgáltatás a Hpt. 6. § (4) bekezdés l) pontjában foglaltak alapján nem minősül a Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont szerinti pénzforgalmi szolgáltatásnak vagy a Hpt. 6. § (1) bekezdés 16. pont szerinti elektronikus pénznek, milyen módon szükséges a Hpt. 289/A. § (4) bekezdése szerinti bejelentést megtenni?  A Hpt. 289/A. § (4) bekezdés szerinti bejelentésről részletes információ az alábbi linken elérhető dokumentumban található:
https://www.mnb.hu/letoltes/tajekoztato-2.pdf		 2018.02.19
E/3 Hol érhetőek el részletes információk a pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének engedélyezéséről, továbbá a kizárólag számlainformációs szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi intézmények bejelentéséről? A pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének engedélyezéséről, továbbá a kizárólag számlainformációs szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi intézmények bejelentéséről szóló engedélyezési útmutatók az alábbi linkeken érhetők el:

https://www.mnb.hu/letoltes/penzforgalmi-intezmeny-tevekenysegenek-engedelyezese.pdf
https://www.mnb.hu/letoltes/elektronikuspenz-kibocsato-intezmeny-tevekenysegenek-engedelyezese.pdf
https://www.mnb.hu/letoltes/kizarolag-szamlainformacios-szolgaltatast-vegzo-penzforgalmi-intezmeny-bejelentese.pdf		 2018.02.19
E/4 Szükséges-e a hitelintézeti pénzforgalmi szolgáltatónak engedélyért folyamodnia, amennyiben a Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont g) és h) pontjai szerinti pénzforgalmi szolgáltatásokat is szeretné nyújtani? Amennyiben a hitelintézet már rendelkezik a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedéllyel, úgy a Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont g) és h) pontjai szerinti pénzforgalmi szolgáltatásokra nem szükséges külön engedélyért folyamodnia. Természetesen ezen szolgáltatások nyújtása során a hitelintézeteknek be kell tartaniuk a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat (pl. Hpt., Pft. vagy pénzforgalmi MNBr.), amelyet a Felügyelet ellenőriz. 2018.05.02
E/5 Milyen feltételeknek kell megfelelnie az Fszt. 13/A. § (1) és (2) bekezdésében említett szakmai felelősségbiztosításnak? Az MNB elvárja, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók a szakmai felelősségbiztosítás vagy más hasonló garancia minimális pénzösszegének meghatározására vonatkozó kritériumokról szóló 5/2018. (II.19.) MNB ajánlásban foglaltak figyelembe vételével kössék meg az Fszt. 13/A. § (1) és (2) bekezdései szerinti szakmai felelősségbiztosítást. 2018.02.27
E/6 Az Fszt. 92/A. § (3) bekezdés e) pontja alapján milyen adatok és igazoló dokumentumok benyújtását várja el az MNB a már működő vagy engedélyezés alatt álló pénzforgalmi, elektronikuspénz-kibocsátó intézményektől? Az Fszt. 92/A. § (3) bekezdés e) pontja szerint a 2018. január 13-án már működő vagy engedélyezés alatt álló pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény legkésőbb 2018. február 28-ig kérelmezheti az MNB-nél, hogy az általa benyújtott megfelelésigazolási kérelem alapján 2018. július 13-át követően is végezhesse a már engedélyezett pénzügyi szolgáltatását, továbbá a megfelelésigazolás iráni eljárást kezdeményező kérelméhez mellékelni szükséges a teljesítményre, műveletekre és csalásra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése során alkalmazott elvek és fogalommeghatározások leírását. Álláspontunk szerint ezen rendelkezés célja, hogy a már működő vagy engedélyezés alatt álló pénzforgalmi intézmények illetve elektronikuspénz-kibocsátó intézmények  bemutassák, hogy a korábbinál bővebb adatszolgáltatási kötelezettségeiknek eleget tudnak tenni, vagyis megfelelnek az adatszolgáltatási MNBr.-ben foglaltaknak. Ezen adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében a már működő vagy engedélyezés alatt álló pénzforgalmi intézményeknek illetve elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek a súlyosabb működési és biztonsági eseményekre, hitelesítéssel és kivételkezeléssel kapcsolatos valamint csalásra vonatkozó statisztikai adatokat kell gyűjteniük. Az engedélyezési eljárás során az  MNB  2018 január 13.-án kiadott engedélyezési tájékoztatójának (a tájékoztató elérhető a következő linken: https://www.mnb.hu/letoltes/penzforgalmi-intezmeny-tevekenysegenek-engedelyezese.pdf) 4.7.10 pontjában részletezett információkat megadva egy külön leíró jellegű dokumentumban szükséges ismertetni ezen vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése során alkalmazott elveket, fogalmakat, folyamatokat. 2018.05.02
E/7 Igénybe veheti-e a fizetés-kezdeményezési, számlainformációs, vagy kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt – ide nem értve az elektronikuspénzt – kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató egy ún. technikai szolgáltató szolgáltatásait az ügyfelei fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatóhoz való csatlakozás céljából, illetve szükséges-e ezen technikai szolgáltatóknak tevékenységi engedélyt szerezniük?  A Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont a-h) alpontjai határozzák meg a pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő tevékenységeket. A Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont e) alpontja alá tartozó készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása, valamint fizetési műveletek elfogadása és a g) alpont szerinti fizetés-kezdeményezési szolgáltatás a Hpt. 3. § (3) bekezdés értelmében az MNB engedélyéhez kötött. A kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézmény az Fsztv. 20/A. § (1) bekezdésében előírtak alapján előzetes bejelentéshez kötött. A Hpt. 6. § (4) bekezdés j) pontja alapján nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, a bizalmi és a magánélet védelmével kapcsolatos szolgáltatásokat, az adatok és személyek hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint – a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás és a számlainformációk összesítése kivételével – a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is. A pénzforgalmi jogszabályok a pénzforgalmi szolgáltatást támogató járulékos ún. technikai szolgáltatók igénybevételére vonatkozóan csak a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást és a számlainformációk összesítése tevékenységet végző pénzforgalmi szolgáltatók tekintetében tartalmaznak korlátozást, nevezetesen esetükben a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítása és karbantartása nem minősül a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatásnak. A technikai szolgáltatóknak nem szükséges tevékenységi engedélyt és tanúsítványt szerezniük, amennyiben az általuk végzett tevékenység nem mutat túl a Hpt. 6. § (4) bekezdés j) pontjában meghatározottokon, illetve a tevékenység ténylegesen technikai szolgáltatásnak minősül, mivel a szolgáltató nem rendelkezhet az ügyfelek pénzével, nem válhat az ügyfelek pénzének birtokosává, továbbá a tevékenysége nem minősül a Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont g) és h) pontban meghatározott fizetés-kezdeményezési, vagy számlainformációs szolgáltatásnak.  2018.09.11
E/8 Milyen szabályok vonatkoznak a technikai szolgáltató szolgáltatását igénybe vevő pénzforgalmi szolgáltatóra, illetve magára a technikai szolgáltatóra? "A pénzforgalmi szolgáltatónak az általa folytatott tevékenységre vonatkozó pénzforgalmi szabályokat be kell tartania, függetlenül attól, hogy a szolgáltatása nyújtásához (járulékos) technikai szolgáltatót igénybe vesz, vagy sem. A technikai szolgáltatás tekintetében vizsgálni szükséges, hogy az megfelel-e a Hpt. 6. § (4) bekezdés j) pontjában foglaltaknak. Amennyiben igen, úgy a technikai szolgáltató tevékenysége nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, vagyis a pénzforgalmi jogszabályok nem alkalmazandók a technikai szolgáltatók esetében. A nyújtott technikai szolgáltatás tartalmát egyedileg szükséges vizsgálni a tekintetben, hogy egyéb, pl. a Hpt. 68. §-ban, vagy az Fsztv. 14. §-ban meghatározott kiszervezésre vonatkozó szabályok alkalmazandók-e az adott technikai szolgáltató vonatkozásában. A pénzforgalmi jogszabályok hatálya alá nem tartozó, kiszervezésnek nem minősülő technikai szolgáltatás nyújtás konkrét feltételeit a pénzforgalmi szolgáltató és a technikai szolgáltató közötti szerződésben szabadon lehet meghatározni. "  2018.09.11 
E/9 Milyen módon szükséges azonosítania magát a fizetés-kezdeményezési, számlainformációs, vagy a kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt – ide nem értve az elektronikuspénzt – kibocsátó pénzforgalmi szolgáltatónak az ügyfél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató felé, amennyiben technikai szolgáltató igénybevételére kerül sor? A Pft. 38/A. § (2) bekezdés c) pontja, a 38/B. § (3) bekezdés d) pontja, a 38/C. § (3) bekezdés c) pontja előírják a pénzforgalmi szolgáltató (hitelintézet, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény) számára, hogy minden egyes visszaigazolás kérése előtt/fizetési megbízás kezdeményezésekor/kapcsolat létesítése és fenntartása során azonosítania kell magát az ügyfele fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónál. Ezen azonosítás során a pénzforgalmi szolgáltató az SCAr. 34. cikkében a tanúsítványokra vonatkozóan előírtak szerint jár el.

A Pft. hivatkozott rendelkezései az ügyfél részére pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató számára írják elő, hogy azonosítsa magát a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónál függetlenül attól, hogy a kapcsolódáshoz esetlegesen igénybe vesz technikai szolgáltatót.		 2018.09.11
E/10 Felhasználható-e a csak fizetés-kezdeményezési szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi intézmény induló tőkéje a pénzforgalmi intémény működésének megkezdése előtt? Az Fsztv. 11. § (3) bekezdése szerint, ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végez, legalább tizenötmillió forint induló tőkével rendelkezik. Az Fsztv. 11. § (6) bekezdése alapján a pénzforgalmi intézmény, alapításához az induló tőkét kizárólag pénzben lehet befizetni. Az induló tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, és a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett fizetési számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, és amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal.

A hivatkozott előírások alapján, ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végez, úgy minimálisan tizenötmillió forint induló tőkével szükséges rendelkeznie és a működés megkezdéséig hitelintézetnél vezetett fizetési számlán szükséges tartania. Az Fsztv. nem ad felhatalmazást az induló tőkének a működés megkezdését megelőzően történő felhasználására.
A működés megkezdését követően az induló tőke összege felhasználható fejlesztésekre, beruházásokra, működési költségek fedezésére azzal, hogy a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi intézmény – a Sztv. 35. § (2) bekezdés szerinti saját tőkéje: a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék, értékelési tartalék, tárgyév adózott eredmény összege  –  nem csökkenhet az Fsztv. 11. § (3) bekezdésében előírt legkisebb induló tőke összege alá.		 2018.09.11
E/11 Szükséges-e, hogy bármilyen szerződéses jogviszony álljon fenn a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató és a kedveményezett között? A Pft. 38/B. § (2) bekezdése szerint a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevételének nem lehet feltétele, hogy szerződéses jogviszony álljon fenn a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató és a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató között. Így a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatónak a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval nem szükséges szerződéses kapcsolatban állnia. 
A Pft. arra vonatkozó előírást nem tartalmaz, hogy a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató és a kedvezményezett között szerződéses kapcsolatnak kellene lennie.		 2018.09.11
E/12 Melyik a Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül az MNBr. 2. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott fizetési kérelem? Az MNBr. 2. § (1) bekezdés 5. pontja alapján a fizetési kérelem a kedvezményezett által a fizető félnek címzett fizetés kezdeményezésére vonatkozó, az azonnali átutalást feldolgozó fizetési rendszerben szabványosított üzenet, amely legalább az azonnali átutalási megbízás megadásához szükséges valamennyi adatot tartalmazza. Mindezek alapján az MNBr. 2. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti fizetési kérelem egy speciáls - azonnali átutaláshoz kapcsolódó - üzenet, így nem minősül a Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pontban meghatározott egyik pénzforgalmi szolgáltatásnak sem. 2018.09.11
E/13 Fióktelepként működő hitelintézeti pénzforgalmi szolgáltatók – az E/4. sorszámú válaszban kifejtettekhez hasonlóan – automatikusan jogosultak-e fizetés-kezdeményezési vagy számlainformációs szolgáltatást nyújtani? A CRD IV  értelmében az EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe útján másik tagállamban a székhely szerint ország illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységeket folytathatja, feltéve, hogy azt a szándékát, hogy a másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni (a végezni kívánt tevékenységekkel együtt) a székhely szerinti hatóság részére bejelentette, amely pedig a bejelentést továbbította a fogadó állam illetékes felügyeleti hatósága számára. Álláspontunk szerint annak megítélése, hogy a fióktelep formájában működő Európai Uniós hitelintézeti pénzforgalmi szolgáltató pénzforgalmi szolgáltatással kapcsolatos engedélye mely pénzforgalmi szolgáltatási tevekénységekre terjed ki, s ebből következően a fióktelep milyen tevékenységeket folytathat a fogadó államban, elsősorban a székhely szerinti felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik, így a székhely szerinti tagállamban megadott tevékenységi engedély függvénye. Harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe esetén a végezhető tevékenységek szempontjából a fogadó tagállam illetékes felügyeleti hatósága által a fióktelep számára adott tevékenységi engedély az irányadó. Annak megítélése, hogy a fióktelep pénzforgalmi szolgáltatással kapcsolatos engedélye mely pénzforgalmi szolgáltatási tevekénységekre terjed ki, s ebből következően a fióktelep milyen tevékenységeket folytathat a fogadó államban, a fogadó állam illetékes felügyelet hatáskörébe tartozik. 2019.03.27
E/14 Hogyan nyújtható be az SCAr. 33. cikk (6) bekezdésében meghatározott tartalékmechanizmus létrehozása alól mentesítési kérelem? Az MNB által üzemeltetett ERA E-ügyintézés rendszeren keresztül lehetséges benyújtani a kérelmet., amelyhez az „Engedélyezés szolgáltatáson” belül az „Egyéb kérelmek, bejelentések” űrlapot szükséges kitölteni. A kérelem, bejelentés leírásánál (űrlap III. pontja) tüntetendő fel az, hogy (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 33. cikkének (6) bekezdése szerint biztosított tartalékmechanizmus alóli mentesség kapcsán benyújtott kérelemről van szó. 2020.03.24
E/15 Meddig tart a számlainformációs szolgáltatás, vagyis mely szolgáltatások minősülnek számlainformációs szolgáltatásnak? A Hpt. 6. § (1) bekezdés 101a. pontja alapján számlainformációs szolgáltatásnak minősül az olyan online szolgáltatás, amely összesített információk nyújtására szolgál egy vagy több olyan fizetési számláról, amelyet a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő egy másik pénzforgalmi szolgáltatónál vagy több pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott. A Hpt. ezen rendelkezése a PSD2 4. cikk 16. pontján alapul. Ugyan az irányelvek, így a PSD2 sem hatályos közvetlenül a tagállamokban, azonban az irányelvi rendelkezéseket átültető hazai jogszabályok értelmezésénél az irányelv preambuluma, valamint normaszövege felhívható értelmezési segédletként.
Mindezeket figyelembe véve, a PSD2 (28) preambulumbekezdése az alábbi magyarázatot adja a számlainformációs szolgáltatások kapcsán: „[e]zek a szolgáltatások a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő számára online módon összesített információkat nyújtanak egy vagy több pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett egy vagy több fizetési számláról, mely információkhoz a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató online interfészén keresztül lehet hozzáférni”.
Tehát a PSD2 (28) preambulum bekezdésére tekintettel, az MNB akként értelmezi a Hpt. 6. § (1) bekezdés 101a. pontját, hogy a számlainformációs szolgáltatás során a számlainformációs szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatónak szükséges az ügyfele fizetési számlájához hozzáférnie, adatokat a számla vonatkozásában letöltenie, valamint ezen adatokat valamilyen módon (pl. rendszerezéssel) feldolgoznia, majd ezt követően az ügyfelének a feldolgozott eredményt „visszaadnia” (pl. elérhetővé tennie az ügyfele számára, vagy elküldenie valamilyen digitális csatornán a részére). Az adathozzáférés során természetesen a számlainformációs szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatónak tekintettel kell lennie – többek között – a Pft. és az SCAr. szabályaira.		 2020.03.26
E/16 Megosztható-e egy az ügyféltől és a számlainformációs szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatótól eltérő harmadik féllel a számlainformációs szolgáltatás keretében megszerzett adat? Az E/15 kérdésben kifejtettek alapján a számlainformációs szolgáltatás addig tart, ameddig a számlainformációs szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél által kért adatokat az ügyfél számára eljuttattja, vagy elérhetővé teszi. Természetesen ezt követően az ügyfél a számlainformációs szolgáltatás keretében rendelkezésére bocsátott adatokkal szabadon rendelkezik, így pl. utasíthatja a számlainformációs szolgáltatót, hogy az adatokat adja át egy másik (nem számlainformációs szolgáltatást nyújtó) harmadik félnek (pl. könyvelőnek vagy egy hitelt nyújtó pénzügyi intézménynek). Azonban ezen adatátadás az MNB értelmezése szerint már nem tekinthető a Hpt. 6. § (1) bekezdés 101a. pontjában meghatározott számlainformációs szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatásnak.
Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a számlainformációs szolgáltatáson kívüli adatátadás során adatvédelmi jogszabályokon, így különösen GDPR szabályain túlmenően is figyelemmel kell lennie a számlainformációs szolgáltatást nyújtó péznforgalmi szolgáltatónak – többek között - a Hpt. banktitokra, valamint az Fszt. fizetési titokra vonatkozó előírásaira.		 2020.03.26